Klímabarát tányér II.

A klímabarát tányéron kevés, de minőségi a hús, az állati eredetű termék (felvágott, sajt, hal, tej, tojás stb.) Ne az „olcsó" ipari csirkét válasszuk vagy a párizsit, hanem tanyasi csirkét, pulykát, szabad tartásból származó disznót, marhát. Megéri, ha tudjuk, hogy a tejtermékekkel együtt fejenként heti 40 dkg húsféle bőven elég!

Napi 5-6 dkg hús fedezi szervezetünk aminosav-szükségletét és fehérjeigényének közel egynegyedét. Mivel a zöldségfélékből is értékes fehérjéhez jut szervezetünk, ezért bátran költhetünk többet a kevesebb, de jó minőségű húsra.

Húsból kevesebb is elég

Könnyű azt mondani, hogy vegyünk minőségi húst. De hol? És miről ismerjük föl a jó húst, ami tudvalévőleg nem túl sovány, nem túl puha, élénk színű és száraz felületű? Nem könnyű feladat, hacsak nem garantáltan szabad tartásból származó biohúst és valódi házi kolbászt, hagyományos érlelésű sonkát veszünk, lehetőleg a termelőtől. Aki teheti, önellátó is lehet, nevelhet állatot, vagy köthet szerződést egy disznó hizlalására egy ismerős gazdával. Ezt ma már néhány városi panellakó is bevállalja a feldolgozással együtt, de többségünknek se lehetősége, se ideje, se tudása nincs erre, és általában csak annyi választása marad, hogy a henteshez vagy a szupermarketbe menjen húst venni.

Milyet ne vegyünk

Megkönnyíti a választást, ha tudjuk, milyen húst, húskészítményt ne vegyünk. A nagyüzemi, intenzív állattartás elsősorban sokat akar termelni, az éri meg az állattartóknak, ha minél rövidebb idő alatt, minél kisebb helyen, minél több húst tudnak előállítani. De az állatok ezt nem biztos, hogy kibírják, ezért van szükség sokféle vegyi készítményre, antibiotikumra. A húsipar használja fel a világ antibiotikum-termelésének 50%-át. Az erőltetett hústermelést a minőség bánja, no és a környezet.

A nagyüzemi tartásból származó hús színéről, laza állagáról viszonylag könnyen felismerhető. Ne vegyünk halvány-sápadt színű, puha, vizes felületű húst, ezeknek az általában „akciós" termékeknek a serpenyőben fizetjük meg az árát, amikor a vízveszteség, a laza szerkezet miatt a felére zsugorodnak a szeletek. Fóliázott húst se válasszunk: a nedvességszívó papírtálcára tett, fóliázott, tálcás húson ritkán látni, hogy ereszti a levét, és megfordítani sem tudjuk, hogy mi van a szépnek tűnő felszín alatt. Kerüljük a formázott, félkész húsféléket is, a „finom húsdarabkákból összeállított" szív formájú csirkemell falatkákat, húsgolyókat, cordon blue-t. Érdemes figyelmesen végigolvasni a hangzatos fantázianevek mögé rejtett húsáruk termékleírását. A kevésbé értékes húsrészek aprítékából, izomnyesedékből stb. álló formázott húsok megfelelően ízesítve és tartósítva, legalábbis kinézetre, hasonlítanak a természetes hússzeletekre, de nem azok. A büfékben, éttermekben kínált készételek is gyakran formázott húsok.

Húskészítmények

Megszámoltuk egyszer is, hányféle (előre csomagolt) felvágott, kolbász, virsli, sonka, sajt közül választhatunk szinte bármelyik élelmiszerboltban? Vajon hány állatot kell felnevelni ennyiféle és ilyen mennyiségű kínálathoz világszerte? Vajon mennyi kerül ebből nap mint nap a kukába? És vajon miből készült, miért tartható el olyan hosszan ez a túlkínálat?

A húskészítmények emberi táplálkozás céljára előállított hústermékek a hivatalos meghatározás szerint. Húsipari nyersanyagokból (hús, szalonna, belsőség), jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával, meghatározott technológiával készülnek. Minden húskészítmény tartalmaz ízesítő anyagokat (sót és különböző fűszereket), fehérjekészítményeket (tej-, vér-, szójafehérjéket, bőrkét), valamint adalékanyagokat.

A húsiparban használatos „technológiai segédanyagok" listája a végtelenségig folytatható: tartósítószerek (például kálium-szorbát, benzoésav, parabén), pácsók (kálium-nitrit, nátrium-nitrát), húspuhítók (papain, ficin, bromalin), emulgeáló sók (foszfátok), ízfokozók (glutaminsav), stabilizátorok, sűrítőanyagok, színezékek, gyorsérlelő szerek, antioxidánsok, cukor és így tovább.

A feldolgozott húsáruk átlagosan 4-szer több sót tartalmaznak és 50%-kal több tartósítószert (többnyire nitrátot, nitritet, nitrozamint), mint a színhús. Nem véletlen, hogy napi 4 dkg-nál több feldolgozott hús fogyasztása jelentősen növeli a rák, valamint a szív és érrendszeri betegségek miatti korai halálozás veszélyét a legújabb kutatások szerint. A só (ami a húsiparban többnyire nitrites só) vérnyomásnövelő hatású, a túlzott nitrát- és nitritbevitel az erek rugalmasságát veszélyezteti, a nitrozamin a daganatos betegségek kockázatát növeli.

Együnk kevesebb húskészítményt, és keressük a hagyományosan feldolgozott házit, amiben nincsenek tartósítók, színezékek, egyebek, csak fűszerek.

Táplálkozási szakemberek és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szerint is túl egyhangúan étkezünk, túl sok félkész, készterméket, „olcsó" húst, felvágottat fogyasztunk, és nagyon kevés zöldséget, gyümölcsöt. Ajánlásuk szerint is a hús (akkor is, ha szabad tartásból származó) mértékkel fogyasztva egészséges – heti 2-3 alkalomnál gyakrabban nem ajánlott. Váltsunk idényzöldségekre! És ez nemcsak egészségünknek, pénztárcánknak jó, hanem az éghajlatváltozást is lassítja.

Késsel-villával az éghajlatváltozás ellen. Ez a húsmentes hétfő mozgalom lényege. Ez az, amit mindenki megtehet. Minden héten.

A magyar húsmentes hétfő mozgalom támogatói:

Kapcsolódó cikkek:

Klímabarát tányér I.

Húsevéstől klmaváltozás?

Nem mindegy, miből eszünk, iszunk

Kis változtatás, háromszoros haszon

Kis változtatás, nagy változás

Késsel, villával az éghajlatváltozás ellen

Mennyi a víz egy adag steakben?

Miért éhezel? Ehetnél jót is!

Terítéken a szója - tudta, hogy szinte naponta eszi?

Marhák. Fogyasztók. Klíma

Étrend és éghajlat

Mennyit hagytál a tányérodon?

Felfaljuk a jövőt?

Tudod, hogy mit eszel?

Hétköznapi vega

Legalább felezd meg!

Karácsony hús nélkül?

Megmentené a Földet? Legyen vegán!