Túlhasználat

7,5 milliárd ember étvágya

A Föld véges erőforrásait a növekvő életszínvonal és a növekvő lélekszám egyaránt megterheli. 2017-ben a 7,5 milliárdos emberiség 1,7 Földnek megfelelő ökológiai kapacitást fogyasztott (azaz a jelenlegi fogyasztási szinten legfeljebb 4,7 milliárd ember élhetne bolygónk ökológiai határain belül). 2018-ban már augusztus 1-én elértük a túlfogyasztás napját, mert míg a népesség "csak" a 4-szeresére, a termelés a 20-szorosára nőtt 100 év alatt.

Az előrejelzések szerint 2030-ra 60%-kal nő a világ szükséglete élelmiszerből, takarmányból és rostanyagból – addigra a Föld népessége eléri a 9 milliárdot. Az emberiség növekvő étvágya érinti az ivóvízigényt, a nyersanyagok, az energia, különösen a kőolaj iránti növekvő keresletet.
A növekvő fogyasztás növekvő környezetkárosítással, erdőirtással, szennyezéssel, hulladékkal stb. jár. Van még esély a fenntarthatóságra? Kezdjük ma, még 12 évünk maradt a cselekvésre.

Az alapprobléma az, hogy a fogyasztói társadalom növekedési igénye végtelen, miközben Földünk véges. A fejlett országok lakossága továbbra is aránytalanul többet fogyaszt a bolygó erőforrásaiból.

 

Növekvő ivóvízigény

Ahogy nő a Föld népessége, úgy nő az ivóvíz iránti igény. Sőt a vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a lakosság. A Föld édesvízkészlete ugyanakkor állandó, az összes víz mindössze 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra.

Ebből a "teáskanálnyi" mennyiségből kell megtermelni élelemnövényeinket, itatni állatainkat, előállítani fogyasztási cikkeinket, és ezt használjuk ivásra, fürdésre, úszómedencéink feltöltésére, golfpályák, utak locsolására… Érthető, hogy komoly verseny folyik érte.

A Föld édesvízkészletét nemcsak a túlzott fogyasztás, hanem az éghajlatváltozás, a környezet- és talajszennyezés, a gazdasági növekedés, a változó életstílus is veszélyezteti. A legnagyobb vízszennyezők egyike a palagáz-kitermelés, a hagyományos bányászat és számos más ipari tevékenység, valamint a talajvízbe szivárgó szennyvíz, vegyi anyagok, műtrágyák stb.

A világ folyórendszereinek mára csaknem a fele károsodott valamilyen mértékben, és egyes folyók már nem érik el az óceánt, kiszáradnak - a folyók csaknem 70%-ánál csökkent a vízhozam világszerte. A folyók, tavak apadásának egyik oka az éghajlatváltozás, amely módosítja a csapadék eloszlását, fokozza a párolgást.

Mára a világ jó néhány nagy tava is jelentéktelen méretűvé zsugorodott, mint például a közép-­ázsiai Aral­-tó vagy a nyugat-­afrikai Csád-tó. Ráadásul a Föld számos régiójában gyorsabban termelik ki a vizet a folyókból, tavakból, forrásokból, mint ahogy ezek a rendszerek újratöltődnek.

A tiszta víz drága és megbecsült kinccsé vált. Az ENSZ szerint 2040-re már 30%-kal nagyobb lesz az ivóvíz iránti kereslet, mint a kiaknázható készletek. Ekkor már a Föld népességének a fele szenved majd vízhiánytól, a szennyezett víztől.

A fenyegető vízhiány természetesen az élelem-előállításra, a mezőgazdaságra, az iparra, a szolgáltatásra is hatással lesz, különösen ha továbbra is 9100 liter vizet használnak el 1 liternyi bioüzemanyag növényigényének megtermeléséhez, vagy 4000 köbméter vizet 1 hektár sípálya műhóval fedéséhez.

A talajszennyezés és a túlzott kitermelés miatt a globális ásványvíz-ellátás is veszélyben van. Az ivóvíz-válságra a tengervíz sótalanítása sem megoldás, mert még mindig 15-ször drágább, mint a normál ivóvíz, és rengeteg (többnyire nem megújuló) energia kell hozzá. A technika ugyan ma már azt is lehetővé teszi, hogy szennyvízből, vagy akár elefántvizeletből nyerjünk ivóvizet, de ki tudja azt megfizetni… és a vízigény folyamatosan nő.

Mit tehetsz Te? 

Vízfogyasztásunk 92%-a ételeinkben rejtőzik láthatatlanul. Figyelj fogyasztásod vízlábnyomára. Bővebben minderről: húsmentes hétfő és  Hétköznapi kalauz és heti kihívás

 

Növekvő élelemigény

A Föld növekvő népességének táplálása tartós globális élelemhiánnyal fenyeget és súlyos konfliktusokat válthat ki a FAO szerint, ezért 2011-ben termelékenység növelésére szólította föl a világ vezető gazdaságait. A hozam növelése azonban világszerte feléli a természeti erőforrásokat.

A termőföld - Kína és néhány más ázsiai ország kivételével - ugyan viszonylag bőven áll rendelkezésre, ám romló minőségben, és a termelés egyre kevésbé tud lépést tartani a növekvő népesség és az egyre jelentősebb húsfogyasztás okozta keresletbővüléssel. Ráadásul napjainkban egyre nagyobb területeket hódítanak el az energianövények. A bioüzemanyagok támogatott termelése exponenciálisan nő világszerte: például a vágóállatok takarmányaként hasznosítható kukoricatermés mintegy ötöde vált a bioetanol-gyártás alapanyagává 2010-ben. A termelés fokozását mind jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok is.

A növekvő világnépesség élelmiszer-ellátásának több 100 millió hektár újabb mezőgazdasági területre lenne szüksége a jelenlegi 1500 millió hektár mellé. Ez csak újabb természetes élőhelyek, ökoszisztémák felszámolásával, felégetésével, erdőirtással nyerhető. Ez veszélyezteti a biológiai sokféleséget, kedvezőtlenül hat a szén-dioxid-mérlegre - az erdők klímakiegyenlítő szerepe messze kedvezőbb, mint a művelésbe vont területeké.

Az élelemtermelés növeléséhez öntözni is többet kellene. Víz azonban egyes régiókban már ma is kevés van, és a világ vízfelhasználásának 70%-a már ma is a mezőgazdaságra jut.

A talajművelés intenzitásának is van határa. A világ szántóinak harmada sivatagosodott el, az erózió és a defláció gyorsabban pusztítja a talajt, mint ahogy az megújulni képes. Kínában a pusztulás 50-szerese a megújulásnak, de Európában is a 17-szerese.

A talajt kizsigerelő, vízigényes monokultúrás nagyüzemi termelés a WHO és a Világbank legutóbbi közös tanulmánya szerint is zsákutca - a jövő nem a GMO-növényeké, nem az energiaigényes gépesítésé, nem a fokozódó műtrágya-, gyom- és rovarirtó szereké. Az eddigi agrármódszerek veszélyeztetik a fenntarthatóság alapjait: a talajt, a vízkészletet, a növény- és az állatállomány sokszínűségét.

A jövő a szövetkezeti társulásokra, a kistermelőkre és a tájfajtákra alapozott korszerű mezőgazdaságé. Bővebben: A világ helyzete 2011 - Földünk élelmezése

A növekvő népesség hús- és haligényét kielégíteni igyekvő nagyüzemi állattartás intenzitása sem fokozható - több okból - a végtelenségig. A húsbirodalom térhódításáról és környezeti, egészségi terhéről szól a háromrészes Meatrix rajzfilm is 10 percben. 

Mit tehetsz Te?

A helyi piacok, helyi termékek már idehaza is egyre több régióban elérhetők. (Facebook oldalunkon is hírt adunk róluk.) Figyeld az élelmiszerek termékcímkéit, vásárolj tudatosan! Változtass! Csatlakozz a húsmentes hétfő mozgalomhoz! Bővebben: Hétköznapi kalauz és Hétköznapi tudástár meg heti kihívás.

 

Növekvő nyersanyagigény

A Természetvédelmi Világalap Élő bolygó jelentése szerint a világnak 50%-kal több megújuló erőforrásra lenne szüksége, mint amennyit a Föld fenntartható módon nyújtani tud. Nagyrészt ez abból a hatalmas nyersanyag- és energiaigényből ered, amellyel a fogyasztói társadalmak megterhelik a természeti erőforrásokat. Jelenleg évente 60 milliárd tonna erőforrást használnak fel világszerte – körülbelül 50%-kal többet, mint alig 30 évvel ezelőtt. És ennek ma már közel kétharmada homok és sóder. 2000-ben egy Észak-Amerikában élő ember minden egyes nap 88 kg erőforrást használt el; Európában ez a szám napi 43 kg volt, Latin-Amerikában pedig napi 34 kg.

Az érc- és ásványbányászat 20. századi megdöbbentő mértékű, 27-szeres növekedése felülmúlja a gazdasági növekedés tempóját.

A tervezett elavulás, a gyors cserére ösztönző új és újabb "hatékony" termékek áradatának anyagigényére jó példa a mobilok fejlődése - egy 0,08 kg súlyú mobiltelefonhoz "csak" 44,42 kg anyagot dolgoznak föl, ám az átlag anyagigény 75 kg/mobil a bányászattól a késztermékig. Több mint 7 milliárd mobilelőfizetés volt 2015-ben a világon, és a kidobottak csupán 10%-át hasznosították újra, a fennmaradó e-hulladék nagy része veszélyes a környezetre.

Hatékonyabban többet használunk - a teljes erőforrás- és energiaszükséglet annak ellenére növekedett az elmúlt 40 évben a világ legtöbb ipari országában, hogy az anyaghasználat terén 50%-os, az energiahasználat terén pedig 30%-os volt a hatékonyságjavulás.

Az oldal szerkesztés alatt. Bővebben: A világ helyzete 2013, Ökotár: A nyersanyagfogyasztás alakulása a 20. században 

Mit tehetsz Te?

Kerüld a felesleges fogyasztást, a túlcsomagolt árut, válassz újrahasznosított termékeket, ne dobd el, javíttasd meg... Bővebben: Hétköznapi kalauz és Hétköznapi tudástár meg heti kihívás.

 

Növekvő energiaigény

1981 és 2010 között a világ elsődleges energiafelhasználása 82%-kal nőtt, azaz az energia-fogyasztás 6,6 milliárd tonna kőolajnak megfelelő értékről 12 milliárd tonnára ugrott. 2011-ben pedig 5,6%-kal bővült a globális energiafogyasztás, amire 1973 óta nem volt példa.

1970 óta csak a közlekedési ágazat globális energiahasználata évente 2-2,5%-kal nőtt. Bár a járműmotorok üzemanyag-hatékonysága javult, de a járművek súlyának, a megtett kilométereknek, valamint a járművek számának növekedése fokozta az energiafelhasználást. Míg 1990-ben 500 millió volt az autók száma világszerte, 2011-ben már csaknem 800 millió volt, 2050-re 2-3 milliárd között lesz a számuk a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint.

2030-ra az előrejelzések 16,5 milliárd tonnára becsülik az energiaigényt kőolaj-egyenértékben számolva, miközben a fogyó kőolajkészletek ellenére jelenleg még közel 85-90%-os a fosszilis (nem megújuló) források aránya a világ energiafogyasztásában.

Szakértők szerint a gázpala- és olajhomok-készletek nagyságát túlbecsülik, ráadásul ezek kinyerése erősen könyezetszennyező és tájromboló. (A gázpalakutak kimerülése pedig 4-10-szer gyorsabb, mint a hagyományos gázlelőhelyeké.) A megújuló energiák felhasználásának technológiája ugyan sokat fejlődött, ám jelen tudásunk szerint azok növekvő arányú használata legföljebb meghosszabbíthatja az emberiség lehetőségeit, a szembesülést a természet törvényeivel - a túlhasználat fenntarthatatlan következményeivel.

Becslések szerint 2,8 billió tonna szén-dioxid-kibocsátás lehetősége szunnyad a fosszilis tüzelőanyag-tartalékokban – több, mint amennyi elegendő az éghajlati katasztrófához –, amelyet a vállalatok és a kormányok örömmel adnának el holnap azonnali elégetésre, ha felszínre tudnák hozni azt, és megfelelő árat kapnának érte.

Ha a világ összes fosszilis energiahordozó-készletét felhasználnánk, akkor a globális átlaghőmérséklet a mai modellek szerint körülbelül 6 Celsius-fokkal emelkedne. És ez többek között az élelmiszer-termelés feltételeinek radikális átrendeződésével, termelékenységének drámai csökkenésével járna.

Mit tehetsz Te?

Csökkentsd energifogyasztásodat: csökkentsd szigeteléssel, árnyékolással, észerű használattal lakásod fűtési, hűtési energiafogyasztását, ha elkerülhetelen egy új háztartási berendezés vásárlása, válaszd a legkevebbet fogyasztót, ha lehet, tömegközlekedj, vagy szervezz telekocsis utazást, és válts fenntartható étrendre, minden héten... Bővebben: A világ helyzete 2013, Hétköznapi kalauz és Hétköznapi tudástár meg heti kihívás.

Az oldal szerkesztés alatt. Tovább Olajcsúcs

 

Növekvő környezethasználat

Az ember mára oly mértékig megváltoztatta az ökológiai rendszereket, amilyenre korábban nem volt példa. A gazdasági növekedés fenntartása és az élelem, a források és a tér iránti növekvő igény kielégítése miatt a Föld hatalmas természeti területeit alakították át mezőgazdasági célokra, ültetvényekké és épített környezetté. 2005-ben a millenniumi ökológiai felmérés szerint 24-ből 15 „ökológiai szolgáltatás" hanyatlóban van, beleértbe az édesvízforrásokat, a tengeri halpopulációkat, valamint a tiszta levegőt és tiszta vizet.

A biodiverzitás 1992 óta globálisan 12%-kal csökkent, a trópusi területeken pedig 30%-kal. A WWF 2014. évi Élő Bolygó Jelentésének legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a gerinces fajok populációi a felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben. A fajok kihalásának sebessége a becslések szerint ma ezerszer akkora, mint az ipari kor kezdete előtt volt. Az ok egyszerű: az emberi beavatkozás.

Az élelmiszer-termelés és -pazarlás kiemelt szerepet játszik a biológiai sokféleség csökkenésében, a klímaváltozásban és a környezetszennyezésben. Ha „minden marad a régiben", akkor a művelésbe vont területek miatt a trópusi őserdők tizede fog eltűnni világszerte a következő 35 évben. A növekvő erdőirtás, műtrágya-használat és a haszonállatok metánkibocsátása közel 80%-kal fogja növelni az élelemtermelés üvegházgáz-kibocsátását - az élelemtermelésből származó kibocsátás önmagában eléri, vagy akár meg is haladhatja a világgazdaság 2050-re jelzett üvegházgáz-kibocsátását.

A bányászat, az olajkitermelés környezeti hatása, kártétele is súlyosbodik, és a szennyező vegyi gyárakban egyre több és többféle műanyagot állítanak elő olajból. A környezetbe kerülve a műanyag rendkívül lassan (500 év) vagy egyáltalán nem bomlik le, égése során veszélyes anyagok szabadulnak fel. A Csendes-óceánban úszó műanyagdarabok száma exponenciálisan növekedett az utóbbi évtizedekben. Az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) jelentése szerint évente mintegy 6,4 millió tonna hulladék jut a tengerekbe. A hulladék nemcsak a felszínen, hanem a tengerfenéken - a sekély part menti sávokban és a 4500 méter mély tengeri árkokban egyaránt halmozódik. Az óceánok savasodása – amely az ipari forradalom óta 30%-kal nőtt – új veszélyt jelent a tengeri élővilágra.

Mit tehetsz Te?

Tarts 50 km-es diétát - egyél helyit és idényterményt, egyél kevesebb húst, tejterméket, éheztesd a kukát, komposztálj, mondj nemet a pálmaolajra, a műanyagokra, könnyebb, mint hinnéd, és válassz heti kihívást.

Az oldal szerkesztés alatt. Bővebben: A világ helyzete 2013, Ökotár: A biológiai sokféleség pusztulásának kockázatai;  A nemzetközi turizmus környezeti hatásai; Hadseregek és a környezet; Számítógép mint hulladék

 

A társadalmak jelenleg a sikert a gazdasági növekedéssel mérik, a növekedést pedig a fogyasztás növekedésével. A fogyasztói társadalmak jelenlegi modellje tönkreteszi a Földet és erőforrásait. Változtatnunk kell, hogy bolygónkat megőrizhessük a jövendő generációk számára.