Étrend és éghajlat

Az élelemtermelés kibocsátása önmagában eléri, vagy akár meg is haladhatja a világgazdaság 2050-re jelzett üvegházgáz-kibocsátását, ha nem változtatunk a jelenlegi trendeken – állítják a Nature-ben megjelent egyik legújabb tanulmány szerzői. Nem mindegy, mit eszünk.

A táplálkozás jelenlegi trendjei nem fenntarthatók, egyrészt mert az élelmiszer-termelés és -pazarlás kiemelt szerepet játszik a biológiai sokféleség csökkenésében, a klímaváltozásban és a környezetszennyezésben, másrészt ahogy nő a Föld népessége, és ahogy a táplálkozás világszerte a húsban gazdag nyugati étrend felé tolódik el, a mezőgazdaság még hozamának várható növekedése ellenére sem tudja majd kielégíteni azt az élelemigényt, ami lehetővé tenné 9,6 milliárd ember ellátását.

Ha „minden marad a régiben", akkor egyre több földet kell bevonni a termelésbe, ennek következtében a szerzők szerint 2050-re a termőföldek 42%-kal bővülnek, a műtrágya-felhasználás pedig 45%-kal lépi túl a 2009-es szintet. A növekvő számú haszonállat-tartás pedig a metánszintet emeli. A művelésbe vont területek miatt a trópusi őserdők tizede fog eltűnni világszerte a következő 35 évben, és az erdőirtás velejárójaként nő a szénkibocsátás és csökken a biológiai sokféleség – figyelmeztetnek a szerzők –, akik szerint mindez együtt jár az élelmiszerek árának növekedésével.

A Cambridgei és az Aberdeeni Egyetem kutatóinak tanulmánya rámutat, hogy a növekvő erdőirtás, műtrágya-használat és a haszonállatok metánkibocsátása közel 80%-kal fogja növelni az élelemtermelés üvegházgáz-kibocsátását - az élelemtermelésből származó kibocsátás önmagában eléri, vagy akár meg is haladhatja a világgazdaság 2050-re jelzett üvegházgáz-kibocsátását.

Nem lesz elegendő termőföld

„Sürgősen megoldást kell találnunk arra, hogy a termőföldek és a legelők terjeszkedése (és a szénkibocsátás növekedése) nélkül is el tudjuk látni a növekvő népességet élelemmel." A legújabb kutatások szerint a terméshozamok jelenlegi növekedési ütemével számolva a művelésbe vont területek hozama nem lesz elegendő a 2050-re várható globális élelmiszer-kereslet kielégítésére, újabb mezőgazdasági területekre, fokozott erőforrás-felhasználásra (energia, műtrágya, öntözés stb.) lesz szükség.

A kutatók modellezték az úgynevezett fenntartható hozamnövelés lehetőségét is, melynek segítségével összébb zárnánk a jelenlegi és a potenciálisan elérhető hozamok közötti rést, ám a modell szerint még ez sem lenne elegendő a várható kereslet kielégítésére, és ez esetben is újabb területeket kellene bevonni a termelésbe. A fenntartható hozamnövelés üvegházgáz-kibocsátása a jelenlegi gyakorlattal szemben „csak" 40%-os növekedésével járna 2050-re.

„A biofizika alapvető törvényeit nem kerülhetjük meg" – állítja Bojana Bajzelj, a Cambridge-i Egyetem vezető kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A növekvő húsfogyasztás zsákutca. Ugyanis az állatok csak kevesebb mint 3%-os hatékonysággal képesek a növényi takarmányból húst előállítani. Ezért aztán minél több húst fogyasztunk, annál több földterületet kell bevonni a takarmánytermelésbe, legeltetésre, és annál több üvegházgázt juttatunk a légkörbe. „Nem feltétlenül a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatot kell hibáztatnunk – az étkezés a mi választásunk." – jegyzi meg Bajzelj.

Váltanunk kell

Bajzelj szerint előrelépést jelentene, ha két területen – az élelmiszer-pazarlás mértékén és az étrenden – sikerülne változtatnunk. Ha a felére csökkentjük az ételpazarlást és áttérünk a kiegyensúlyozott, egészségesebb étrendre, azzal jelentősen lassítanánk az éghajlatváltozást, mérsékelnénk a biológiai sokféleség veszteségeit, és ez esetben a növekvő népesség élelmiszer-ellátása sem kerülne veszélybe.

Az élelmiszer-pazarlás a fejlődő országokban a silány tárolás és a szállítás során keletkező veszteségekből ered; nyugaton pedig a pazarló fogyasztásból. Ez utóbbinak nagyobb a környezeti hatása, mert a kidobott élelmiszer már az előkészítés, feldolgozás, csomagolás, szállítás során sok erőforrást igényelt, különösen energiát – állítja Bajzelj.

A nyugati étkezésre egyre inkább jellemző a túlfogyasztás, beleértve a nagy szénlábnyomú hús- és tejtermék fogyasztását. Ha világszerte áttérnénk egy fenntartható, kiegyensúlyozott étrendre – a cukrok, a zsiradékok és a hús túlfogyasztása nélkül –, azzal jelentősen csökkenthetnénk a környezet terhelését a tanulmány szerzői szerint.

A fenntartható hozamnövelés, mint már említettük, önmagában az üvegházgáz-kibocsátás 40%-os növekedésével járna 2050-re. Ha emellett az élelmiszer-pazarlást a felére csökkentenénk, akkor csak 2%-kal növekedne az üvegházgáz-kibocsátás. Ha az egészséges étrend világméretű elterjedését is számításba vesszük, akkor ez a három lehetőség együtt a mezőgazdaság üvegházgáz-kibocsátásának szintjét közel a felére csökkentené, azaz a kibocsátás a 2009-es szintnek a 48%-ára esne vissza a tanulmány szerzői szerint.

A fenntartható étrend

A kutatók úgy állították össze a fenntarthatóan előállítható, kiegyensúlyozott étrendet, hogy az a legtöbb ember számára elfogadható és elérhető lenne. Az étrend tartalmaz például némi vörös húst (170 g-ot) és 5 tojást hetente, valamint napi egy adag baromfihúst.

„Ez egyáltalán nem tekinthető radikális vegetáriánus diétának; ez az étrend a húsevés ésszerű mennyiségét javasolja az egészséges és kiegyensúlyozott étkezés részeként" – jelentette ki Keith Richards professzor, a tanulmány egyik társszerzője. „Az igények jobb kielégítése, például összpontosítás az egészséges étkezés oktatására kétszeres előnnyel járna – elsősorban egészséges népességgel, másrészt a kritikus környezeti terhek nagymérvű csökkenésével."

Pete Smith, az Aberdeen Egyetem professzora, a tanulmány másik társszerzője állítja, hogy „ha nem változtatunk jelentősen étkezési szokásainkon, akkor az ipart és az energiaszektort kellene teljesen szénmentesíteni (azaz a kibocsátást a jelenlegi szintjén tartani) ahhoz, hogy elkerüljük a veszélyes klímaváltozást. Ez gyakorlatilag lehetetlen – ezért is kell minden erőfeszítést megtenni a fenntartható mezőgazdaság és élelemellátás széles körű térhódításáért, és újra kell gondolnunk, mit eszünk."

Csökkenteni az ételpazarlást és mérsékelni a húsfogyasztást nem lemondás, hanem esély az egészségesebb táplálkozásra és a fenntarthatóságra." – tette hozzá Bajzelj.

A magyar húsmentes hétfő mozgalom támogatói: