Globális felmelegedés vs klímaválság

A földi éghajlat mindig is változott, évezredeken át igen erősen ingadozott az átlagos hőmérséklet - az elmúlt 140 000 évben 12 fokos ingadozások is előfordultak. Emiatt kiszámíthatatlanok voltak a földi viszonyok, fajok tűntek el, de az élet megmaradt, fejlődött. A hüllőkből emlősök lettek, az emlősökből majmok, majd jöttek az emberszabásúak, és aztán 200 000 éve az ember.

Az ingadozó hőmérséklet miatt az ember hosszú évezredeken át nem tudott egy helyben megtelepedni és fejlődni - vándorlással, vadászattal, gyűjtögetéssel telt el közel 190 000 év.

10 000 évvel ezelőtt azonban megváltozott a klíma, pontosabban azóta napjainkig relatíve változatlan volt - az átlagos hőmérséklet változása az utóbbi 10 000 évben néhány tizednyi volt, többnyire 1 Celsius-fokon belül maradt.

A kiszámítható éghajlat és környezet lehetővé tette a földművelés kialakulását, ami adott elég élelmet, nem kellett folyton vándorolni. Kialakultak az első tartós települések, elkezdett épülni a civilizáció.

A fejlődést az alapozta meg, hogy az évszakok hosszú évszázadokon át stabilan, évről évre nagyon hasonló hőmérsékletekkel követték egymást. Így egyre több lett az élelem, egyre több az ember, egyre több a felhalmozott tudás. A holocén kor elmúlt 10 000 évének stabil környezeti feltételei lehetővé tették, hogy az ember elkezdje uralma alá hajtani a természetet. A modern globalizált társadalom a holocén e szokatlanul stabil körülményei között alakult ki.

Ám a fosszilis energia, az olaj alig 150 évvel ezelőtti felfedezése és hasznosítása nemcsak felgyorsította a fejlődést és lehetővé tett egy gyors népességrobbanást, hanem a stabil éghajlati-környezeti viszonyokat is vészesen megváltoztatta. 2015-ben már 1 Celsius-fokkal melegebb a Föld átlag-hőmérséklete az ipari forradalom kezdetéhez képest. Beléptünk az ember uralta antropocén korba, az ember okozta klímaválság korába.

A Föld nincs veszélyben. Nem a Földet kell megmentenünk a klímaváltozástól, hanem magunkat. Változtatnunk kell, hogy a változás 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon.

Az ember megváltoztatta a világ működési módját, és most azt is meg kell változtatnunk, ahogyan erről gondolkodunk. A kérdés a felelősségtudat - vajon az emberi fajnak van-e annyi tudása, bölcsessége és érettsége, hogy az élő bolygó okos gondnokává váljék, és ne tekintse azt a nyersanyagok kimeríthetetlen tárházának. (Forrás: A világ helyzete 2013)

a Föld nincs veszélyben, mi annál inkább - már +1,2 foknál járunk

A földi éghajlat mindig is változott. A változás üteme azonban az ipari forradalom óta drámai - ma már 40%-kal több szén-dioxid van a Föld légkörében, mint az ipari forradalom előtt, és ez ma már 95%-os bizonyossággal az antropogén (emberi) hatás következménye. Az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, F-gázok, aeroszolok) molekulái viszonylag sokáig, a szén-dioxidé száz évnél is tovább a légkörben maradnak.

A Föld légkörének szén-dioxid-tartalma hozzávetőleg 280 ppm volt az ipari forradalom előtt, a mérések 1958-as kezdetekor már 316. A növekedés üteme azóta jelentősen felgyorsult. Az 1960-as években még évi 0,7 ppm volt a növekedés, 2010-re ez már évi 2 ppm-re, 2013-ra pedig 2,93 ppm-re emelkedett. (A ppm arányszám, az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja, azaz jelzi, hogy egymillió egység levegő mennyi szén-dioxidot tartalmaz.)

A légkör szén-dioxid tartalma 2013 májusában érte el a 400 ppm-et az északi félteke felett, 2015-ben pedig már tartósan 400 ppm volt a légkör széntelítettsége, 2018-ban 407,4 ppm, 2021-ben pedig már 414 ppm - ez már 49%-kal több, mint 1750-ben, az ipari forradaalom kezdetén. És a kibocsátás éves üteme nem csökken - 2,13 ppm/év volt 2022-ben. Ha így folytatjuk, 2030 körül elérjük a 1,5 fokot. (A kutatók 2009-es javaslata szerint a küszöbérték 350 ppm.)

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2013-as tanulmányában ismét a 450 ppm-et jelölte meg a szén-dioxid kritikus határértékeként, amelynél a globális felmelegedés mértéke még nem lépi át a 2 Celsius-fokot. A határérték tartásához legfeljebb még 1110 milliárd tonna szén-dioxidot lehet a légkörbe bocsátani. Ám a manapság ismert fosszilis készletek elégetésével a szén 1700 milliárd tonna szén-dioxidot, az olaj több mint 600 milliárd tonnát, a földgáz pedig 400 milliárd tonnát juttatna a légkörbe. Az összes ismert, de a mai technológiával még nem kitermelhető fosszilis energiahordozó elégetése viszont 40 000 milliárd tonna szén-dioxidot juttatna a légkörbe. Hagyjuk őket a földben?

Fűtik a sütőt

A szén, az olaj és a földgáz fosszilis energiahordozók: nem tudunk meglenni nélkülük. A fosszilis energiahordozók készletei végesek: meg kell lennünk nélkülük. Ráadásul ezek fűtik azt a sütőt, amelyben a civilizáció a felismerhetetlenségig megsül. Van ebből kiút?

2009-ben egy-egy földlakóra 4,5 tonna szén-dioxid jutott, ebből egy átlag amerikaira 17 tonna, egy átlag magyarra 6,4, míg egy indiaira csupán 1,4 tonna. És az országok kibocsátása nő: az elmúlt két évtizedben az USA-é 7%-kal nőtt, Kínáé megduplázódott, Indiáé pedig csaknem a háromszorosára ugrott. Globálisan a szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 45%-kal nőtt 1992–2010 között, és 2010-re elérte a 30,6 gigatonnát. Az ipari országok egy főre számítva tízszer annyi szén-dioxidot bocsátottak ki, mint a fejlődők. Megdöbbentő az egyenlőtlenség az erőforrások felhasználásában is. Az Egyesült Királyságban a leggazdagabb 10% kétszer annyi szenet bocsát a légkörbe, mint a legszegényebb 10%, Svédországban ez az arány négyszeres, Kínában pedig 18-szoros.

A legsúlyosabb vitapont a csökkentésről szóló nemzetközi tárgyalásokon épp az, hogy az egyes országok milyen mértékben felelősek a kialakult helyzetért, a csökkentésért. Márpedig az IPCC 2013-as jelentése szerint ahhoz, hogy a felszíni átlaghőmérséklet a talán még elviselhető legfeljebb 2 Celcius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előttit, el kellene érni, hogy az emberi tevékenységből származó üvegházgáz-kibocsátás ne növekedjen tovább, sőt annak mennyisége 2050-re legalább a felére csökkenjen! Az IPCC 2018-as jelentése szerint tovább nőtt a kibocsátás, és ha így folytatjuk, akkor már 2050-re elérhetjük a kritikus 2 fokot!

Mit teheszt Te?

Változtass! Kis odafigyeléssel, semmi vagy csekély ráfordítással sokat tehetsz. Minden héten. Csatlakozhatsz a húsmentes hétfő mozgalomhoz. Bővebben minderről: Hétköznapi kalauz

 

párizs, 2015

Történelminek mondott megállapodással ért véget 2015 decemberében az ENSZ 21. klímakonferenciája, másnéven a COP21. A 195 országot érintő párizsi klímacsúcson olyan országok is kötelezettséget vállaltak a megállapodás aláírására, amelyek eddig minden lehetséges eszközzel próbálták kisiklatni az éghajlati tárgyalásokat. Ugyanúgy csatlakozott Szaúd-Arábia, mint Venezuela, és az Egyesült Államoktól kezdve a nagy olajtermelő országokon át minden ország elismerte a felelősségét, sőt hajlandó is fizetni a megelőzésért. Ez évi százmilliárd dollárt jelent klímavédelmi célokra. 

A megállapodást 2016 áprilisa és 2017 áprilisa között írhatják alá az országok, amit 2018-tól ötévente felülvizsgálnak majd, amikor is el kell számolni azzal, hogyan állnak az országok a vállalt kibocsátás-csökkentéssel. A 2015 decemberéig tett nemzeti vállalások azonban nem lesznek elegendők ahhoz, hogy 2 Celsius-fok alatt, illetve 1,5 Celsius-fok közelében tartsuk az átlaghőmérséklet-növekedést.

 

2013

Gyengül a remény arra, hogy megelőzzük a hőmérséklet 2 Celsius-fokos emelkedését. Számos tanulmány szerint az emberiség most azon az úton halad, amely a Föld hőmérsékletét 4 Celsius-fokkal fogja megemelni. És ez nem 2100-ra, hanem akár már 2050-re várható. Ez az út az emberi társadalom katasztrófájához vezet: a népesség tömeges elvándorlását a tengerparti áradások, az extrém időjárás és aszály által érintett vidékekről. Egyértelmű, hogy az északi féltekén a sarkvidék jobban melegszik, mint más régiók. Számítások szerint 2050-re Szibériában több száz kilométerrel északabbra húzódik majd az a határ, amelytől kezdve már fák is nőnek.

Tény, hogy az utóbbi három évtized átlagban rendre melegebb volt, mint bármelyik másik évtized 1850 óta az IPCC szerint. Leginkább az óceánok átlaghőmérséklete emelkedett az utóbbi évtizedekben. Az óceánok hőelnyelése viszont ahhoz vezet, hogy a továbbiakban valószínűleg gyorsulva emelkedik a tengerszint. A népesség növekedése tovább súlyosbítja a helyzetet - amennyivel többen fogyasztunk, annyival nagyobb lesz a kibocsátásunk.

Az, hogy a tudományos adatok tömegét látva továbbra sem veszünk tudomást az éghajlat megbomlásának legrosszabb következményeiről, az a történelem legnagyobb politikai és morális kudarca. Valójában ez generációkon átívelő bűn, amelyre eleddig még szavunk sincsen - írja David W. Orr, a környezettudomány és politika Paul Sears-díjas professzora A világ helyzete 2013 - Van még esély a fenntarthatóságra? c. könyvben.

 

2012: RIO+20 - itt a cselekvés ideje!

Húsz évvel ezelőtt, 1992-ben a Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés Világkonferencián elfogadták az éghajlat védelmét és a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló nemzetközi egyezményeket. Jóváhagyták a fenntartható fejlődés alapelveit és nemzetközi programját Feladatok a XXI. századra címmel. (A kötet magyar nyelvű kiadásáért 1993-ban környezetvédelmi díjat kaptunk.)

Rio+20 embléma

Az elfogadott egyezmények és a közös cselekvés szándékával 1992 óta szervezett számos nemzetközi találkozó ellenére nem jeleskedik a világ a fenntarthatóság eredményeivel: a világ népessége mára meghaladta a 7 milliárdot, és a fokozódó igények miatt gyorsan nő az erőforrás-felhasználás, a környezetpusztítás, egyre nagyobb kihívást jelent az éghajlatváltozás.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy nem teljesültek a korábbi vállalások, nincs meg a kellő közös politikai akarat a fenntarthatóság elérésére. Az elmúlt húsz évben viszont elismerést nyert a globálissá vált fenntarthatatlan folyamatok kezelésének szükségessége.

2012. június 20-22. között újra találkoztak a világ vezetői Rio de Janeiróban az ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferenciáján. A RIO+20 tanácskozás kulcsfontosságú a jövő szempontjából, mert az ENSZ adatai szerint a bolygó élelemigénye 2030-ra 50%-kal, az energiaigény 45%-kal emelkedik, miközben fokozódó társadalmi egyenlőtlenségekre, vízhiányra, felmelegedő éghajlatra és a természeti források apadására lehet számítani. (Az ENSZ 2012-ben megjelent tanulmánya szerint a gazdaságok a természet rovására növekednek, és a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni.)

A csúcsértekezlettel párhuzamosan mintegy 100, a világ minden tájáról érkező civil szervezet is képviselteti magát az alternatív riói fenntartható fejlődés tanácskozáson. A hozzávetőleg 1800 programmal kísért alternatív Népek-csúcs 2012. június 22-én saját zárónyilatkozatot tett közzé.

A 2012-es riói csúcstalálkozó a témája A világ helyzete 2012 c. kötetnek.  a Föld Napja Alapítvány A világ helyzete könyvsorozat eddig megjelent 22 magyar nyelvű kötetével is szeretne hozzájárulni a fenntartható fejlődés helyreállításához, az azonnali cselekvéshez, mert véleményünk szerint a jó döntés, a tudatos cselekvés alapja a tájékozódás.

Nincs újabb húsz évünk, sürgetnek a tények, a növekvő népesség, a növekvő élelemigény, a vízhiány, a fogyó erőforráskincsek, a melegedő éghajlat. Most kell cselekedni, mindenkinek.

Rio+20 hivatalos honlapja itt elérhető.

Rio+20 kudarca

Beigazolódtak az előzetes aggodalmak: számon kérhető kötelezettségvállalások nélkül ért véget a riói környezetvédelmi csúcstalálkozó. A korábbi zöldcsúcsokhoz hasonlóan az érdemi megállapodást gátolták az eltérő érdekű csoportok (EU, USA, Kína, fejlődő és fejletlen országok stb.) közötti feszültségek. A találkozó végén elfogadott, közel 50 oldalas záródokumentum főbb javaslatai:

- Harmincfős ENSZ-munkacsoport 2013 szeptemberéig dolgozza ki a fenntartható fejlődés céljait. Egy másik munkacsoport 2014-ig mérje fel, mennyi pénzre lenne szükség e célok eléréséhez.
- A világ országai 2020-ig vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását segítő kedvezményeket. Ezzel 6%-kal csökkenne a globális szén-dioxid-kibocsátás.
- A világ országai 2025-re tegyenek lépéseket a tengerszennyezés jelentős csökkentéséért.

Érthető, ha egyre többen megkérdőjelezik a látványos nemzetközi csúcsok létjogosultságát.

 

Koppenhága, 2009

2009 novemberében a világ közel 200 kormányának képviselői találkoznak Koppenhágában egy új éghajlati egyezmény létrehozására. Sokféle kihívás áll előttük.

Az éghajlatváltozásról szóló könyvünkkel is szeretnénk hatni döntéshozóinkra. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a koppenhágai konferencia kudarcot valljon. E konferencia történelmi jelentőségű, eredménye meghatározza bolygónk légkörének tartós összetételét.

A koppenhágai konferencia végül kudarccal zárult, számon kérhető kötelezettségvállalások nélkül ért véget. Mindössze egy rövid politikai nyilatkozatot fogadtak el az éghajlatváltozásról tervezett új egyezmény helyett, amely a 2012-ben hatályát vesztő kiotói klímaegyezményt váltotta volna föl.

Része vagy a Földnek, a közösségnek, a változás rajtad is múlik!

 

Nem lesz könnyű megállítani

150 000 éve, az ember megjelenése óta a Föld visszafordíthatatlanul változik az emberi tevékenység nyomán, különösen az ipari forradalom, az 1850-es évek óta. A Föld éghajlatának megváltozása olyan, mint egy nagy teherhajó mozgatása. Óriási energia kell az elindításához, és haladása kezdetben majdnem észrevehetetlen – ha azonban egyszer már teljes sebességgel halad, nagyon nehéz megállítani. Gyakorlatilag biztos, hogy a ma született gyerekeknek egész életükben temérdek olyan nehézséggel kell majd megküzdeniük, amelyet a kérlelhetetlenül melegedő világ hoz létre.

Akár gazdálkodó, akár hivatalnok lesz a jövő gyermeke, és élhet bár az északi vagy a déli féltekén, lehet gazdag vagy szegény, ezek a változások mindenképpen érinteni fogják.

Az éghajlatkutatók nagyon kellemetlen igazságra jöttek rá: mire a tudósok egyetértésre jutnak abban, hogy elfogadják az éghajlatváltozásra vonatkozó határozott előrejelzéseket, az éghajlat olyan pontra juthat el, ahol már önműködővé válik az éghajlatváltozás – és lényegében évszázadokra visszafordíthatatlanná.

Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) legutóbbi jelentésében a globális felmelegedés szintje – ha nem teszünk valamit a kibocsátás csökkentésére – nem tér el jelentősen a korábbi értékektől: 2100-ig a felmelegedés előreláthatólag 1,1–6,4 °C-kal haladja meg az 1980–1999-es időszak átlagát.

Pedig már az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 °C-os felmelegedés is elfogadhatatlan veszélyeket jelent a legfontosabb természeti rendszerekre és emberi közösségekre.

A legbiztonságosabb és legbölcsebb lépés az lenne, ha a következő évtizedekben elég gyorsan csökkentenénk a kibocsátásokat ahhoz, hogy a globális felmelegedést mihamarább meg tudjuk állítani, és amennyire csak lehet, 2 °C alá tudjuk szorítani.

Azután a felmelegedést is csökkenteni kell, lehetőleg az iparosodás előtti szint feletti 1 °C-ra, vagyis legalább a mai szint egyötödére.

Bővebben a Worldwatch Institute A világ helyzete 2009 - Úton egy felmelegedő világ felé című könyvéből, valamint Al Gore Kellemetlen igazság című két Oscar-díjat nyert dokumenfilmjéből.

 

2007: Minden más az éghajlatváltozásról

Tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést!

Hogyan egyeztethető össze az EU 2020-as klíma tervezetcsomagja azzal a céllal, hogy 2 °C alatt tartsuk a hőmérséklet-emelkedést?

Döntéshozók figyelmébe ajánljuk a Can Europe és más, vezető környezetvédelmi szervezetek által összeállított dokumentumot, amely az EU Klíma és Energia Tervezetcsomagját veszi nagyító alá. Megtudhatjuk belőle, hogy mi a kapcsolat a különböző IPCC-forgatókönyvek és az EU tervezetcsomagja között, és hogy mindezek hogyan befolyásolják a globális átlaghőmérsékletet a jövőben. Az elemzésből világosan kiderül, hogy 30%-os helyi csökkentésre és a fejlődő országokat segítő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy 2 °C alatt tudjuk tartani a globális felmelegedés mértékét.

Európa, itt az ideje átvenni a vezetést!

Európa élenjáró reagálása a klímaváltozásra, az EU klímacsomagja célokat határoz meg az üveházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig való csökkentéséről, és amelyet végül elfogadtak az EU miniszterei és az Európai Parlament képviselői.

Európaiak ezrei léptek akcióba a www.timetolead.eu oldalon keresztül, és kérték országuk politikusait, hogy legyenek bátrak, és lássák meg a globális felmelegedés elleni ambíciózus fellépés hosszú távú előnyeit – új környezetbarát munkahelyek, jobb egészségi állapot, javuló energiabiztonság, valamint a klímaváltozásnak világszerte a legsebezhetőbb emberekre gyakorolt leginkább káros hatásainak elkerülése. Tájékozódj és csatlakozz!

Változtass!

Tekerd le! Kapcsold ki! Hasznosítsd újra! Sétálj! Tegyünk fogadalmat!

Az Európai Bizottság kampányt indított az Európai Unióban, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra és arra, hogy mit tehetünk annak megakadályozása érdekében. A kampány részeként egy rövid brosúrát készítettek a diákok számára, amelyben hasznos információk találhatók az éghajlatváltozásról és arról, hogy mit tehetnek a hatások csökkentése érdekében.  Bárki fogadalmat (lásd a hátoldalt) is tehet arról, hogy a mindennapjaiban tett apró változtatásokkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Változtass! Változtass!

Stern-jelentés az éghajlatváltozásról magyarul

A Brit Nagykövetség jóvoltából már magyar nyelven is hozzáférhető a 2006 novemberében megjelent Stern-jelentés összefoglalója. A jelentés új megvilágításba helyezi az éghajlatváltozás mérsékléséért folyó küzdelem közgazdasági vonatkozásait. A haladó szellemben készült – eredeti terjedelmében több mint 600 oldalas dolgozatot – többségében fiatal közgazdászok állították össze. A 32 oldalas összefoglaló a jelentés legfontosabb következtetéseit és gondolatait tartalmazza.

Nicholas Stern 2013 januárjában már azt nyilatkozta a brit The Guardian napilapnak: "Tévedtem a klímaváltozással kapcsolatosan – sokkal, sokkal rosszabb a helyzet."

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NES)

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008 márciusában közzétett stratégiája az éghajlatváltozásról.

Hasznos linkek

IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület): www.ipcc.ch
MTA Szociológiai Kutatóintézetének Éghajlatváltozás Műhelye: www.socio.mta.hu/eghajlatvaltozashttp://klimavaltozas.lap.hu/

CsatolmányMéret
valtoztass_1.pdf374.12 KB
valtoztass_2.pdf944.13 KB
STERN_osszefoglalo.pdf370.95 KB
NES.pdf139.78 KB