Ökotár

Az alábbi írások a Föld Napja Alapítvány eddig megjelent kiadványai alapján készültek. Hol tartottunk, tartunk a Föld természeti javainak túlzott kihasználásában, mit tettünk, tehettünk volna a fenntartható jövő érdekében, beleértve a nemzetközi kezdeményezéseket, egyezményeket is. Az 1990-ben indult hazai Föld napja mozgalom többek között ezeknek a tényeknek a széles körű megismertetésével kívánja felhívni a figyelmet a teendőkre, a cselekvésre.
Talán még nem késő a cselekvésre! Ne legyen korunk A hülyeség kora! Ne tehesse föl senki a kérdést 2055-ben, hogy „Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?”

Fontosabb globális természet- és környezetvédelmi kezdeményezések, egyezmények

Fontosabb globális természet- és környezetvédelmi kezdeményezések, egyezmények
A Föld napja, a világ első környezeti ünnepe civil kezdeményezésre indult útjára 1970. április 22-én. Az elmúlt 40 évben a Föld napja világméretű mozgalommá vált, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi szervezetek, államok figyelmének középpontjába került a természet védelme, a környezet: tanácskozások, kezdeményezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, egyezmények, rendeletek, törvények sora jelzi a globális szándékot a cselekvésre. Időrendi táblázat 1970–2012 fontosabb lépéseiről.


Letöltés: Egyezmenyek_kornyezet.pdf
A nemzetközi turizmus környezeti hatásai

A fejlődő országok egyre növekvő mértékben fordulnak a turizmus felé, hogy bővítsék gazdaságukat, ösztönözzék a beruházásokat és növeljék devizabevételeiket. A világ 49 legkevésbé fejlett országában a turizmus az olaj után a második legfőbb devizaforrás.


Letöltés: A_nemzetkozi_turizmus_kornyezeti_hatasai.pdf
Számítógép mint hulladék

A világ helyzete 2000 című könyvünk 7. fejezete foglalkozott az információs technológiákkal, azok környezeti hatásával. A számítógépen kívül a mobiltelefonok, tv-készülékek egyre növekvő számát látva azok újrahasznosításának megoldását sürgeti, hogy a hulladék mennyisége csökkenjen.


Letöltés: Szamitogep_mint_hulladek.pdf
Hány embert képes eltartani a Föld?

M. Wackernagel – W. E. Rees: Ökológiai lábnyomunk című könyve forradalmian új
megközelítéssel foglalkozik azzal, hogy vajon hány embert képes eltartani a Föld?, mennyi a világ és azon belül egy-egy ország eltartó képessége, ökológiai lábnyoma. Magyarország ökológiai lábnyomával A természet romlása, a romlás természete című könyvünk 1. és 10. fejezete is foglalkozik.


Letöltés: Hany_embert_kepes_eltartani_a_Fold.pdf
A nyersanyagfogyasztás alakulása a 20. században

Amerikaiak, európaiak, japánok napjainkban lényegesen több anyagot használnak fel, mint eleik a 19. században - és sokkal többet, mint manapság a fejlődő országokban. Az 1900-as évek óta több fém, üveg, fa, cement és vegyi anyag fogyott el, mint bármilyen előző korszakban. Leginkább az ipari országok felelősek ezért: egyedül az amerikaiak a világgazdaság anyagfolyamának egyharmadát használják el.


Letöltés: A nyersanyagfogyasztas_alakulasa_a_20_szazadban.pdf
A nejlonzacskó

A világ helyzete 2004 című könyvünk kiemelt témája A fogyasztói társadalom. Az 1. és az 5. fejezet A színfalak mögött című rövid írása foglalkozik többek között az évi 4-5 billió nejlonzacskó és a mobiltelefonok életútjával gyártásuktól a szemétre kerülésükig.


Letöltés: A_nejlonzacsko.pdf
Hadseregek és a környezet

A alábbi szemelvények A világ helyzete 1991 című könyv 8. fejezetéből valók, és ma,
2003-ban, több mint tíz évvel a hidegháború vége és az atomkísérletek 1993-as beszüntetése óta elgondolkodtató, hogy mi változott a hadseregek és a környezet viszonyában, mi a helyzet a tömegpusztító vegyi és biológiai fegyverekkel, hol tartanak a fegyverzetcsökkentési tárgyalások...


Letöltés: Hadseregek_es_a_kornyezet.pdf
A fogyasztói társadalomról – a fogyasztás mai állása

A világ helyzete 2004 című könyvünk kiemelt témája A fogyasztói társadalom. Az 1. fejezet foglalkozik A fogyasztás mai állásával. A fogyasztás világméretű növekedése, annak környezeti hatásai mindenkit érintenek – elgondolkodott már azon, hogy mit és mennyit fogyaszt?


Letöltés: A_fogyasztoi_tarsadalomrol.pdf
Erdőkincsünkről

Erdeink múltjával és jövőjével A természet romlása, a romlás természete című, Magyarország környezeti helyzetét elemző könyvünk 2. fejezete foglalkozik. Most a jövő feladatait soroló részből idézünk.


Letöltés: Erdokincsunkrol.pdf
A biológiai sokféleség pusztulásának kockázatai

Az élet bennünket körülvevõ sokfélesége (biodiverzitása) több mint 3 milliárd éves fejlõdés eredménye. A kihalás az evolúció természetes velejárója, és a kipusztulás természetes vagy „háttér”-aránya 1-10 faj évenként. A tudósok becslése szerint azonban a 20. században a kihalás felgyorsult, és mértéke legalább évi 1000 fajra nõtt.


Letöltés: A_biologiai_sokfeleseg_pusztulasanak_okai.pdf