A világ helyzete 2013 - Pillantás a jövőbe

Ismertető

Kiadó: Föld Napja Alapítvány

Kiadás éve: 2013

Formátum: B/5, 460 oldal

Ár: 3500 Ft.

Kérjük, hogy rendelését az fna(kukac)t-online.hu címre küldje. (A könyv árával az alapítvány nonprofit tevékenységét támogatja.)

A környezeti irodalom klasszikusaként jegyzett, globális világunkra kitekintő sorozat 23. kötetének alcíme, a Van még esély a fenntarthatóságra? jelzi, hogy a 24. órában vagyunk – cselekednünk kell, mert az emberi társadalmak jóléte a Föld ökológiai rendszereinek működőképességétől függ. A kötet 34 fejezete a természeti rendszerek stabilitását veszélyeztető tényeket sorolva elénk tárja választási lehetőségeinket: hogyan érhetjük el a valódi fenntarthatóságot. A sorozat eddigi egyik legjobb, legátfogóbb kötete jóval hosszabb, mint az előző éviek, a szokásos 280 helyett 460 oldal. Megjelenését támogatta az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az Ökopolisz Alapítvány.

Ajánló

A világ helyzete sorozat 2013. évi kötetének hangvétele és szerkesztése jelentős koncepcióváltást mutat: a három jól elkülöníthető részből álló kötetet több mint 50 szerző rövidebb írásai alkotják. A szerzők között a Worldwatch Institute ismert szakértői (pl. Gary Gardner, Sandra Postel, Robert Engelman, Erik Assadourian) éppúgy megtalálhatók, mint világszerte ismert szakemberek (pl. William Rees, Herman Daly, David Orr), és teret kapnak az új nemzedékek képviselői is a világ szinte minden földrészéről.

A 2013-as kötet kísérletet tesz arra, hogy helyreállítsa a fenntarthatóság mint fogalom eredeti jelentését. A ma már általánosan használt kifejezés egyre kevésbé kötődik a természeti környezethez, eredeti jelentése elértéktelenedett, semmitmondóvá vált. Tulajdonképpen ez a fogalom napjainkban egyszerű marketingeszközként szolgál nyilvánvalóan fenntarthatatlan termékek és gyakorlatok elfogadottá tételére. Épp ezért a könyv első fejezete kísérletet tesz a fenntarthatóság eredeti jelentésének visszaállítására, amit annak idején a Brundtland-bizottság Közös jövőnk c. jelentésében fogalmazott meg egyértelműen: a jelenleg élők szükségleteinek kielégítése anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő generációk szükségleteinek kielégítését, életlehetőségeit. A természeti környezet kényes egyensúlyát figyelmen kívül hagyó és emiatt összeomló társadalmak már az ókortól fellelhető példáit bemutatva tárgyalja a fejezet azt a kérdést, hogy a fenntarthatóság vajon kevesebb szabadságot és nagyobb társadalmi kontrollt jelent-e az emberek mindennapjaiban, valamint felméri a távolságot a szó valódi jelentése és aközött, ahol ma tartunk.

A fenntarthatóság mérése c. első rész írásai részletesen tárgyalják a fenntarthatóság mérőszámait, a természeti erőforrások túlhasználatát, a megújuló erőforrások használatának egyensúlyban tartását azok megújulásának arányával, ökológiai és vízlábnyomunk méréseit, valamint a bolygó határainak számszerűsítését. A kutatók 9 olyan természeti rendszer határait azonosították, amelyeket nem tanácsos átlépni, mert azok túlhaladása már visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el. Az elemzések a 9 folyamat közül eddig hetet számszerűsítettek, ezek a felmelegedést okozó üvegházgáz-koncentráció a légkörben; az óceánok savasodása, a sztratoszféra ózontartalma, a nitrogén és a foszfor koncentrációja a bioszférában és az óceánokban, a biológiai sokféleség, a mezőgazdasági földhasználat változása és az édesvízkészletek. A kutatók szerint a globális felmelegedés, a nitrogénciklus és a biodiverzitás esetében az emberiség átlépte azokat a határokat, ahonnan a mai tudás szerint a folyamat nem megfordítható.

A második rész rövid fejezetei a valódi fenntarthatóság elérésének lehetőségeit járják körül, rámutatva a társadalom változásának szükségességére, arra, hogy elkerülhetetlen a valódi fenntarthatóság megteremtése a 7-9 milliárdos emberi civilizáció fennmaradása és ellátása érdekében. Egy olyan társadalom megteremtésére, amely tiszteletben tartja a bolygó határait, beleértve a kultúrák, az épületek, a mezőgazdaság, az élelmezés, a gazdaság, a vállalatok, részvénytársaságok, a vegyipar fenntarthatóvá formálását, számba véve a fosszilis tüzelőanyagok korszakának közelgő végét, felmérve a megújuló energiák technológiáit, a biodiverzitás és a természeti források megvédését, a mindezt támogató stratégiákat, egy új fejlődési eposzt stb.

A harmadik rész a veszélyekre irányítja figyelmünket, arra, hogy a valódi fenntarthatóságot nem lesz könnyű elérni. Elkerülhetetlen az összeomlás? Mit tegyünk, ha felbomlanak az ökológiai rendszerek, ha emelkedik a tengerek szintje, ha elégtelen az élelem, ha elégetjük az elérhető összes kátrányhomokot, ha kinyerjük a gázpalát, az olajat a sarkvidék alól? Ha túl messzire megyünk, maradnak-e lehetőségeink? stb. – ezekre a kérdésekre keresve a választ gyűjti csokorba a kötet befejező része a lehetséges megoldásokat, javaslatokat, és buzdít cselekvésre.

A könyv szerkesztése előreláthatólag 2013 augusztusában fejeződik be.

A könyv megjelenését támogatta:

    FHB Jelzálogbank Nyrt. és Ökopolisz Alapítvány

Tartalom

A világ helyzete 2013 - Van még esély a fenntarthatóságra?

Alison Singer: A világ helyzete - egy év áttekintése 

1. Robert Engelman: A fenntarthatósági blablán túl
Egy elképzelés születése; Ha a fejlődés nem fenntartható, akkor az fejlődés?; Nehézségek és lehetőségek; Kemény kérdések feltevése

Robert Engelman: A fenntarthatóság mércéi - Bevezető az I. részhez

2. Carl Folke: A Föld korlátainak tiszteletben tartása, visszatérés a bioszférához
Az emberi terjeszkedés feltételei; A fenntarthatóság keretei; Újítás és átalakulás a globális rugalmasság felé

3. Kate Raworth: Milyen az emberiség számára biztonságos és igazságos élettér?
A társadalmi határok és a Föld határai között; A határok dinamikája és eloszlása; Mércék kialakítása az új gazdasági műszerfal számára

4. Jennie Moore és William E. Rees: Az egybolygós élettér felé
Méltányos osztozás a Föld javain és a nagy fogyasztású társadalmak összehasonlítása; Tanuljuk meg tiszteletben tartani a (természeti) törvényeket! Az előttünk álló feladatok

5. Sandra Postel: Az édesvíz és a rá épülő életközösségek megőrzése
Az édesvíz a számok tükrében; Mennyire fenntartható a vízfogyasztásunk ma? Lépések a fenntarthatóság felé

6. Antonia Sohns és Larry Crowder: Fenntartható halászterületek és tengerek: az ökológiai összeomlás megelőzése
A tenger értéke; Zavaros vizek, óceán-méretű fenyegetés; Megoldások a tengerek fenntartására

7. Eric Zencey: Az energia mint fő erőforrás
Az energia és a tudomány átalakulása; Közgazdaságtan: a megbukott forradalom; A tiszta energia elemzése és a befektetett energia megtérülése; Egy új világnézet felé

8. Shakuntala Makhijani és Alexander Ochs: A megújuló energia hatása a természeti erőforrásokra
Megújuló energiaforrások és korlátaik; Megoldások a fenntartható energia időszakosságára és változékonyságára; A fenntartható megújuló energiarendszerek kilátásai

9. Gary Gardner: A nem megújuló források megőrzése
Növekvő függés a nem megújuló forrásoktól; A szűkösségről; A cirkuláris gazdaság kialakítása

Tom Prugh: A valódi fenntarthatóság felé - Bevezető az II. részhez

10. Erik Assadourian: A kultúra átszabása a fenntartható civilizáció létrehozásáért
A Föld elfogyasztása; Tanuljunk a múlt nagyságából!; Úttörő próbálkozások a fenntarthatóság kultúrájáért; Szélmalomharc a kulturális normákkal?

11. Robert Costanza, Gar Alperovitz, Herman Daly, Joshua Farley, Carol Franco, Tim Jackson,
Ida Kubiszewski, Juliet Schor és Peter Victor: Fenntartható és kívánatos gazdaság kiépítése:
a társadalom-természet-gazdaság egysége

Egy új gazdaság keretei; Lehetséges-e a fenntartható civilizáció?

12. Pavan Sukhdev: A vállalatok átalakítása a fenntarthatóság motorjává
Az adók mint ösztönzők; A „túl nagy a bukáshoz" túl sok; A reklám és a fogyasztás ördögi körének megszakítása; Az externáliák számításba vétele; Út a felelősségteljesebb vállalat felé

13. Jeff Hohensee: Vállalati jelentési rendszerek és externáliák
Externáliák; Az externáliák szerepeltetése a vállalati jelentésekben; Integrált jelentések; Az externáliák jövőbeli megjelenése a vállalati beszámolókban

14. Thomas Princen, Jack P. Manno és Pamela Martin: Hagyjuk őket a földben: a fosszilis tüzelőanyagok korszakának vége
A probléma: a kitermelés... nem a kibocsátás, nem a fosszilis tüzelőanyagok, nem a szén; A fosszilis tüzelőanyagok befolyása; A sürgős átmenet politikája; Korai erőfeszítések a fosszilis tüzelőanyagok földben tartására; A fosszilis tüzelőanyagok utáni korszak víziója

15. T. W. Murphy, Jr.: A fosszilis üzemanyagon túl: az alternatív energiaforrások értékelése
Helyettesítés és nagy hangon beharangozott újítások; Az alternatív energia mátrixa; Az alternatív energiaforrások számbavétele; A fosszilis üzemanyagok és a megújulók közötti szakadék

16. Phillip Saieg: Energiahatékonyság az épített környezetben
Az energiahatékonyság mint gazdasági lehetőség; A kereskedelmi ingatlanpiac reorientálása; Hatékonysági politika

17. Danielle Nierenberg: Mezőgazdaság: élelmiszer-termelés új megoldásokkal
Ételt mindenkinek!; Élelmiszer-termeléssel a fenntartható növekedésért; Élelmiszer és egészség; Élelmiszer és kultúra; Egy jobb élelmiszerrendszer kialakítása; A mezőgazdaság mint megoldás

18. Melissa K. Nelson: Az őshonos élelmiszerek szentségének megőrzése
Amerika és a csendes-óceáni térség szent ételei; Őshonos élelmiszerek és a környezetvédelem; Új élelmiszer-biztonsági partnerség; Kulturális örökség és hagyományos ökológiai tudás; Az egészség és az őslakók testi-lelki harmóniájának javítása; Az őshonos ételek reneszánsza

19. Rebecca Adamson, Danielle Nierenberg és Olivia Arnow: A benszülöttek megbecsülése
Erőszakos kitelepítések; Visszavágás; Az emberek és a Föld védelme

20. Dwight E. Collins, Russell M. Genet és David Christian: Új történetírás a fenntarthatóság alátámasztására
A Nagy Történelem tanítása; A Nagy Történelem kurzusai meg tudják-e változtatni gondolkodásmódunkat?; A Nagy Történelem jövője

21. Kathleen Dean Moore és Michael P. Nelson: Környezetvédelem: elmozdulás a világméretű morális egyetértés felé
Közös morális elvek, amelyek cselekvést követelnek; Egy rivális morális érték, amely akadályozza a cselekvést az éghajlatváltozás ellen; A morális parancstól a morális cselekvésig; Paradigmaváltás a világnézetben

22. Melissa Leach: A fenntarthatóság felé vezető utak: politikai stratégiák kiépítése
Utak és politikák; Az átalakítás felé

23. Annie Leonard: Az egyéni változástól a társadalmi változás felé
A magatartás és az eredmény közti szakadék; Változtatás – múlt, jelen, jövő; Változás szélesebb körben

Tom Prugh: Vészhelyzet esetén kinyitni - Bevezető az III. részhez

24. Michael Maniates: Készüljünk fel a zűrzavarra!
Oktatási és tanulási minták; Lefegyverző feltevések; A válság igazi arca; A zűrzavar tanterve; Újfajta összhang

25. Brian Martin: Hatékony kormányzás válsághelyzetben
A civil ellenállás tanulságai; Rugalmas kormányzás; A kormányzás átalakítása; Krízishelyzetben;
A rugalmas kormányzás felé

26. David W. Orr: Kormányzás tartós szükségállapotban
Az irányítás problémája; Az erős demokrácia alapjainak lerakása

27. Erik Assadourian: Egy tartós környezetvédő mozgalom kiépítése
Sikeresek-e a mai környezetvédő szervezetek?; Mélyebb környezettudatosság; Misszionárius mozgalmak és lehetőségeik; A misszionárius ökofilozófia felemelkedése?; A látomástól a realitásig

28. Bron Taylor: Ellenállás: a cél szentesíti az eszközt?
A kiindulópont; Az ellenállás fajtái; Az ellenállás értékelése; A biodiverzitás hanyatlása egyre többekben tudatosodik; Itt az idő az ellenállásra?

29. Simon Nicholson: A geotervezés ígéretei és veszedelmei
Egy pillantás a geotervezési képre; A geomanipuláció költségeinek elemzése; A bolygómérnökség jövője

30. Pat Murphy és Faith Morgan: Kuba: egy kívülről gerjesztett válság tanulságai
Kuba különleges időszaka; Kuba válasza az energiahiányra; Emberi fejlődés és túlélési képesség;
A kubai paradigma

31. Michael Renner: Klímaváltozás és elvándorlás
Klimatikus hatások; Költözni, vagy nem költözni?; Új kategóriák és ellentmondások; Rugalmasság és alkalmazkodás

32. Laurie Mazur: A rugalmasság erősítése egy veszélyekkel teli világban
A rugalmasság fogalma; Rendszer a rendszeren belül; Rugalmasság a gyakorlatban; Kérdések és ellentmondások; A remény csírái

33. Paula Green: A közösség reakciói katasztrófahelyzetben
Tagadás és ellenállás; Az emberi viselkedés válság idején; A társadalmi tőke művelése; Felkészülés
a katasztrófára, a fejlődés támogatása és a rugalmasság

34. Kim Stanley Robinson: Túl késő?

Hivatkozások

 

A könyv szerkesztése előreláthatólag 2013 augusztusában fejeződik be.