Föld napja 2024 - NEM a műanyag Földre!

A műanyagok lassan beborítják a Földet. Hiába tudjuk ezt jó ideje, mégis egyre több a műanyag. Idén pedig már elérjük a globális műanyag túllépés napját. Tennünk kell ellene. Az idei Föld napja kiemelt témája a műanyagok elleni 60/40 kihívás - a műanyaggyártás 60%-os csökkentése 2040-re. Tegyünk érte!

Gyógyító erdőjárás receptre – már nálunk is

Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek – oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Legyen az egy városi park vagy egy közeli erdő vagy zöldellő hegyvidék, az ott töltött idő gyógyító hatása, különösen mentális betegségek esetén, ma már tudományosan bizonyított. Ezért is fontos lenne természeti környezetünk védelme, megőrzése, mert annak pusztulása negatívan hat mentális egészségünkre.

A klímaváltozás csak tünet

2023 volt az eddigi legmelegebb év 1850 óta, 0,15 fokkal meghaladva az eddigi rekorder 2016. év hőmérsékletét. Mindkét év erős El Nino év, ahogy 2024 is az lesz. Az El Nino melegítő hatását fokozza a növekvő emberi kibocsátás. A növekvő kibocsátással járó életmódunkkal bolygónk létfenntartó stabilitását kockáztatjuk.

Hőség és szélsőségek – és ezt fokozza az El Nino

Az északi félteke nagy részén egy hőkupola tartja fogságban a meleget, Ázsia egyes részeit elönti az extrém eső, sokfelé pusztítanak erdőtüzek, és éghajlati rekordok dőlnek – a globális felmelegedés okozta szélsőségeket idén az El Nino is erősíti.

8 milliárd ember – és a fele nő

Túl sokan vagyunk? Túl kevesen? Nehéz kérdés. Már 8 milliárdan élünk a Földön, és a népesség 49,7%-a nő, de megítélésük, helyzetük gyakran még mindig másodlagos a férfiaké mögött. A nők 44%-a még mindig nem dönthet szabadon, hogyan éljen, mit és meddig tanuljon, hány gyereke legyen… A kérdés, hogy ennyien hogyan élünk - július 11. a népesedés világnapja.

Feszegetjük létünk határait 2.

Már átlag 1,2 fokkal melegítettük föl a Földet – ám a gyorsuló ütemű klímaváltozás csak tünet, életmódunk, növekvő népességünk növekvő fogyasztási szokásainak tünete. A világ lakható területeinek már több mint a felét átalakítottuk növénytermesztésre és állattartásra, és már 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye.

Riasztó hőségrekordok – a legmelegebb évtizeden túl

Vészesen gyorsul a felmelegedés üteme. Az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb, ezen belül 2019 a 2. legmelegebb év volt 140 év távlatában – tette közzé a NOAA és a NASA éves jelentését. Ha így folytatjuk, hamarabb elérjük a katasztrofális 3-4 fokot, mint eddig hittük.

Minden héten Föld napja - heti kihívás

A jeles nap Földünk eltartóképességének határaira, védelmére hívja fel a figyelmet, arra, hogy mit tehetünk mi. Negyedszázad alatt sokat tettünk, együtt iskolákkal, civilekkel, ám mégsem eleget – gyorsul a felmelegedés, és a változáshoz alkalmazkodnunk kell, évi egyetlen nap már kevés...

Tovább

Fogy az időnk, tennünk kell végre

Tartós hőhullámok, aszályok, villámárvizek idején egyre többen szorongunk, mi lesz még – pedig globálisan még „csak” átlag 1,1 fokkal van több, mint az iparosodás kezdetén. És már ez is mennyi szélsőséges változással jár. Márpedig a 1,5 fokot már nem kerülhetjük el, és ha sürgősen nem változtatunk, 30 év múlva már 2 fok körül járunk… Fogy az időnk, de még tehetünk ellene.

Egyre több a beton – romló hazai helyzetkép

Pazarló az anyaghasználatunk, nőtt az építési nyersanyagok (kavics, homok, egyéb) kitermelése, több energia fogy, csökken a megújulók aránya és a talajok foszfortartalma, több műtrágyát és vizet használ az agrárium, romlik vizeink, erdeink, természeti élőhelyeink ökológiai állapota, nőtt a légszennyezés, a káros üvegházgáz-kibocsátás 2013 óta.