Ökológiai lábnyomunk

Ismertető

Szerző: Mathis Wackernagel, William E. Rees

Kiadó: Föld Napja Alapítvány

Kiadás éve: 2001

Formátum: A/5, 232 oldal

Ár: 1500 Ft. Elfogyott.

(A könyv árával az alapítvány nonprofit tevékenységét támogatja.)

Könyvünk a „Végül is mennyi embert képes eltartani a Föld?” kérdésre keresve a választ bolygónk eltartó képességét új szempontból vizsgálja, azt kutatva: „mekkora területet kell elvennünk a természettől ahhoz, hogy egy adott emberi populáció (ország) számára megtermelje mindazt, amit elfogyaszt és az okozott környezeti ártalmakat is közömbösítse.”

Ajánló

Könyvünk a „Végül is mennyi embert képes eltartani a Föld?” kérdésre keresve
a választ bolygónk eltartó képességét új szempontból vizsgálja, azt kutatva: „mekkora területet kell elvennünk a természettől ahhoz, hogy egy adott emberi populáció (ország) számára megtermelje mindazt, amit elfogyaszt és az okozott környezeti ártalmakat is közömbösítse.”
Ez az alapja az új mérőszám, az ökológiai lábnyom és az ökológiai deficit számításoknak.
A szerzők világszerte közismert és számos országban figyelembe vett számításaira szakmai körökben Magyarországon is hivatkoznak, ám az alapmű, az 1996-ban Kanadában kiadott Ökológiai lábnyomunk csak most jelent meg magyarul, kiegészítve az 1996 óta közzé tett újabb számításokkal, gyakorlati tapasztalatokkal.

 

A Kukabúvár az Ökológiai lábnyomunk című könyvről

1995-ben jelent meg Kanadában Mathis Wackernagel és William E. Rees műve, Ökológiai lábnyomunk – Az emberi hatás mérséklése a Földön címmel. A szemléletformáló mű magyar kiadását a Föld Napja Alapítvány gondozta.

„Miközben a világ népességének 20 százaléka azelőtt soha nem tapasztalt anyagi jólétet élvez, legalább egy másik 20 százalék még mindig a teljes szegénység körülményei között él. A legjobban kereső 20 százalék több mint hatvanszor annyit visz haza, mint a legszegényebb 20 százalék, s ez a szakadék kétszeresére nőtt az elmúlt 30 év során.” A könyv szerzői ezekből az arányokból kiindulva teszik fel a kérdést: élhet-e mindenki tartósan a gazdagok életszínvonalán? A válasz kézenfekvő: nem.

Számszerűsített változások

A szerzők felismerték, hogy a hagyományos közgazdasági mutatók, például a GDP hamis képet adnak életünknek, tevékenységeinknek a világra gyakorolt hatásairól. Ezért bevezettek egy új mutatót, az ökológiai lábnyomot (Ecological Footprint). A lábnyom kiszámításának lényege, hogy minden tevékenységet, folyamatot földterület-egyenértékre számítanak át. Ez meglehetősen bonyolult eljárást eredményezne, ezért a tudományos modelleknél megszokott módon egyszerűsítő megközelítést alkalmaznak. Az így kiszámított lábnyom a valóságosnál kisebb lesz, de a nagyságrendeket, arányokat így is jól érzékelteti.

Az ökológiai lábnyom tehát az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. E számítással olyan kézzelfogható adatot kapunk, amely kifejezi, hogy egy személy vagy csoport életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott áruk előállításához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez a Földnek mekkora részére van szükség.

Emberek és csoportjaik lábnyomán túl kiszámítható egy terület, ország, de egy tevékenység, folyamat ökológiai lábnyoma is. A könyv csak a vitathatatlanul meglevő és hitelesen kiszámítható tényezőket veszi figyelembe: például egy kanadai átlagpolgárnak felmérik az élelmiszer-fogyasztását, a lakóhelyének létrehozásához és fenntartásához szükséges erőforrásokat, a közlekedés, a fogyasztási javak és szolgáltatások forrásigényét, s kiszámítják az ezek előállításához szükséges terület nagyságát. Wackernagel és Rees számításai szerint egy kanadai polgár ökológiai lábnyoma 4,27 hektárnak adódik.

Végy még két Földet!

Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán beszédessé, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel, a biológiai kapacitással. A számítások szerint 1995-ben a Föld egy lakójára 1,5 hektár átlagos termékenységű földterület jutott (a XX. század elején ez még 5-6 hektár volt), ezzel szemben egy átlagos észak-amerikai ember ökológiai lábnyoma 4-5 hektár volt a kilencvenes évek derekán, s az arány azóta csak romlik. Vagyis, ha mindenki úgy élne, mint az észak-amerikaiak, akkor legalább két további Földre lenne szükség az emberiség létének folyamatos fenntartásához. A könyv számításai szerint az ökológiai lábnyom világátlaga már 1991-ben 1,8 hektár/fő volt, tehát már az átlag is túllépte bolygónk eltartó képességét. Az ökológiai lábnyom és az eltartó képesség (biológiai kapacitás) különbsége 0,3 hektár/fő, ez az ökológiai hiány, ami azt jelenti, hogy pazarló életmódunk következményeit a jövő nemzedékekre hárítjuk. A könyv számos példát mutat arra, hogyan lehet meghatározni az ökológiai lábnyomot.

Magyarország lábnyoma

Az ökológiai lábnyom elképzelést az utóbbi években tovább finomították, és részletesen kiszámolták az egyes országokra jellemző adatokat. Ezeket foglalja össze a WWF Természetvédelmi Világalap által kiadott Living Planet Report 2000, amelyben megtalálhatjuk az egész világra, s az egyes országokra jellemző 1996-os adatokat. A számítások pontosítása 2,18 hektár/főre növelte a biológiai kapacitást, de az ökológiai lábnyom értéke (2,85 ha/fő) is nagyobb, mint a kanadai szerzők által első közelítésként meghatározott érték.

Világunk, s azon belül elsősorban a fejlett országok már eddig is nagy ökológiai hiányt halmoztak fel. A fejlett országok mai életmódjuk következményeit térben és időben exportálják a harmadik világba, illetve a jövő nemzedékekhez. Elvétve ugyan, de még vannak a világnak olyan térségei, amelyek biológiai kapacitása nincs teljesen lefedve (az ökológiai hiány kisebb nullánál).

Magyarország lábnyoma a számítások szerint 5,01 hektár/fő, biológiai kapacitása ellenben csak 3,07 hektár/fő, tehát életvitelünk fenntartásához országunk területének több mint másfélszeresére lenne szükség. (Senki ne gondoljon itt a rossz emlékű élettér-elméletre!)
Az ökológiai lábnyom legfőbb érdeme talán az, hogy számszerűsített formában fejezi ki az emberi tevékenységek miatt a környezetben bekövetkező változásokat, ily módon érzékeltetve, hogy életmódunk mennyire nem felel meg a hosszú távú fenntarthatóság követelményeinek.

(Forrás: Kukabúvár, Trombitás Gábor, 2001. ősz)

 

A Védegylet
Mathis Wachernagel – William E. Rees Ökológiai lábnyomunk című könyvről
(Hogyan mérsékeljük az ember hatását a Földön?)

Az utóbbi egy-két évben Magyarországon is divatossá vált – persze sajnos inkább csak a zöldek körében – az ökológiai lábnyom fogalma. Noha az ökológiai közgazdaságtan szakirodalma még jó pár további fenntarthatósági mérőszámot is ismer, egyedül a lábnyom az, amely igazán közismertté vált. Széles körű sikerét mindenekelőtt alighanem szemléletességének köszönheti: mekkora az a termékeny földterület, amely például egy ember, egy ország vagy a világ által elfogyasztott javak megtermeléséhez, illetve az általuk termelt hulladékok befogadásához szükséges? – ezt mutatja meg az ökológiai lábnyom értéke.
A sikerhez minden bizonnyal hozzájárult a szóban forgó könyv is, amely a „lábnyom-irodalom” alapműve. Szerzői – az ökológiai lábnyom fogalmát kiötlő két kanadai kutató – élvezetesen, didaktikusan, remek szemléltető ábrákkal illusztrálva magyarázzák el koncepciójuk lényegét, s egyúttal – a fenntarthatóság fogalmának körbejárásával – szélesebb kontextusba is helyezik azt. Noha a könyv még 1996-ban íródott, a magyar kiadás – dicséretes módon – kiegészül egy, a „Lábnyomkutatás 1996 óta” című fejezettel.
Az ökológiai lábnyom fogalma gyakorta kerül kritikai kereszttűzbe a szakirodalomban, bírálják használhatóságát, operativitását, kiszámításának módszereit. A kritikák fényében arra a következtetésre juthatunk, hogy a fogalom talán jobban megállja a helyét metaforaként, mint tudományos koncepcióként. Metaforának viszont elsőrangú.

(Takács-Sánta András, forrás: tve.hu)

 

Online Zöld újság az Ökológiai lábnyomunk című könyvről

Gondolkoztál már valaha azon, mennyire káros vagy természetes az életmódod? Az ökológiai lábnyom egy olyan mutató, amely az emberi tevékenységet átváltja a befolyásolt földterület nagyságára.

Az ökológiai lábnyom fogalma 1995-ben jelent meg először a köztudatban Mathis Wackernagel és William E. Rees Ökológiai lábnyomunk – Az emberi hatás mérséklése a Földön című munkájának köszönhetően.

Az ökolábnyom elméletével a szerzők célja nem volt egyéb, mint egy olyan új mutató megteremtése, mely képes az emberi tevékenység hatásait biológiailag termékeny földterület nagyságában kifejezni. Az ökolábnyomot az energiatermelés, a környezet beépítése, az élelmiszer-termelés és az erdőterület-hasznosítás Földre gyakorolt hatásainak összege adja.

A hagyományos makromutatók, mint a GDP, vagy a GNP nem tükrözik a nemzeti gazdaságok által a környezet minőségében, illetve a természeti erőforrások mennyiségében okozott változásokat. Az emberi tevékenység ökológiai hatásának mérésére újabb típusú indikátorokra van szükség. Az ökológiai lábnyom egy ilyen, viszonylag egyértelműen kalkulálható, mindenki számára könnyedén értelmezhető mutató.

A Globális Ökológiai Lábnyom Hálózat szeretné elérni, hogy 2015-re a módszer olyan elterjedtté váljon az ökológiai vagyon felmérésének rendszerében, mint ahogyan a bruttó nemzeti termék egy általánosan használt mutató a nemzetgazdaságok teljesítményének mérése kapcsán. A szervezet szeretné elérni, hogy az ökolábnyom a kormányok által is rendszeresen használt mérőszámmá váljon, intézményesüljön, és ezzel is az ökológiai tőke megőrzését, és helyreállítását ösztönözze.

A gyakorlatban az ökológiai lábnyom még leginkább a pedagógia eszköze, a környezettudatosabb életmódra nevelésben, és a káros életmód veszélyeire történő figyelmeztetés során. Mindemellett elgondolkoztató a tény, hogyha a világon mindenki egy átlagos budapesti fiatal életmódját követné, a Föld biológiai kapacitásának HÁROMSZOROSA sem lenne elegendő az emberiség ellátására.

(Forrás: www.zoldujsag.hu)

 

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Miért kell aggódni a fenntarthatóság miatt?
Amit elérni remélünk
Nézőpont kérdése

1 Ökológiai lábnyomok kezdőknek
Nyilvánvaló, de mély igazság: a természettől függünk
Mi az ökológiai lábnyom?
Akkor mi van? – a globális összefüggés
Dr. Lábjegyzet magyaráz
A tudomány ereje
A piac bölcsessége
A szabad kereskedelem tana
A bizonytalan jövő
A műszaki kátyú
Az optimizmus mantrája
A korlátok növekedése
Készülés a fenntartható jövőre

2 Lábnyomok és fenntarthatóság
A fenntarthatósági vita: egy egyszerű fogalom ellentétes stratégiákhoz vezet
A fenntarthatóság kihívása
Erős fenntarthatóság: a fenntarthatóság ökológiai alapszintjének feltétele
A Brundtland Bizottság ajánlott válasza
Az ökológiai lábnyom: a fenntarthatósághoz vezető tervezés eszköze
A fenntarthatóság felé haladás mérése: mit tegyünk és mit ne tegyünk?
Tanuljunk az ökológiától: újra az emberi teherbírásról
A teherbírás fejtetőre állítása: emberi ökológiai lábnyomok
Hogyan segítheti az ökológiai lábnyomok elemzése a fenntarthatóságot?

3 Szórakozás lábnyomokkal: módszerek és alkalmazások
Az ökológiai lábnyom elméletének átültetése a gyakorlatba
Számítási eljárás
Fogyasztási osztályok
Föld- és földhasználati osztályok
A fogyasztás–földhasználat mátrix
A lábnyom a gyakorlatban: a számítási eljárás illesztése adott alkalmazásokhoz
1) Mekkora az átlagos észak-amerikai ökológiai lábnyoma?
2) Mekkora a vancouveri regionális lábnyom?
3) A lábnyomméretek globális összehasonlítása – élhetne-e ma mindenki a Földön az észak-amerikaiak általános ökológiai életszínvonalán?
4) Nagy-Britannia lábnyomozása
5) Európai példák: Hollandia és Németország trieri térségének ökológiai lábnyoma
6) Regionális elemzés Ausztráliából
7) Mit jelent az ökológiai függés a kereskedelem számára?
8) Kapcsolatban áll-e egy ember ökológiai lábnyoma a jövedelmével?
9) A lakóhely választása befolyásolja lábnyomainkat
10) Mennyi ökológiailag termékeny föld tartja el a kerékpáros, buszos és autós ingázást?
11) Tudta, hogy a paradicsomok lábnyomokat hagynak?
12) A hidak ökológiai lábnyoma
13) Tanulás a fenntarthatóságról – iskolákban és a szabadban
14) Jelentés a környezet helyzetéről
15) A fenntarthatóság értelmezése: az ökológiai „Rorschach-teszt”
16) Számítsa ki a saját lábnyomát!
17) Ökocímkézés: fenntartható a terméke?


4 Fenntarthatósági stratégiák nyomában
A hagyományos stratégiák megkérdőjelezése
A fenntarthatóság kialakítása
A fenntarthatóság két sarkpontja: ökológiai stabilitás
és az emberi élet minősége
Nyertes–nyertes megoldások
Változási kör a döntéshozatalban
Három fárasztó csata a fenntarthatóság eléréséhez
Egy fenntartható társadalom látomása

5 A túllövés elkerülése: összefoglalás
A társadalmi tudat megteremtése
A fenntarthatóság kialakítása – helyileg és globálisan

6 Lábnyomkutatás 1996 óta
Megválaszolt alapkérdések
Mi a területegység?
Mennyi földre van szükség a kibocsátott szén-dioxid elnyeléséhez?
Mi a látszólagos fogyasztás?
Fenntarthatók-e a lábnyomszámítások alapjául szolgáló hozamok?
Mely országok fenntarthatóak?
Technikai megjegyzések
Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom földhasználat típusai
A lábnyom és a biológiai sokféleség
A nem megújuló erőforrások, a mérgező anyagok és a víz lábnyoma

Jegyzetek

Szószedet

Szövegtáblák jegyzéke
2.1. tábla. Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés: a fogalmak némi tisztázása
2.2. tábla. A természeti tőke
2.3. tábla. Erős vagy gyenge fenntarthatóság?
2.4. tábla. Az entrópia törvénye és a közgazdasági–ökológiai talány
2.5. tábla. Az emberi teherbírás fogalmának rövid története
3.1. tábla. Az emberi lábnyom a tengerben
3.2. tábla. Adatforrások az ökológiai lábnyom elemzéséhez
3.3. tábla. Néhány példa: a fogyasztás átültetése földterületre
3.4. tábla. Hollandia lábnyomának megállapítása
3.5. tábla. Az ipari országok ökológiai deficitje
3.6. tábla. India lábnyomának kiszámítása
3.7. tábla. Az ingázás lábnyomának meghatározása
3.8. tábla. Egy újság ökológiai lábnyoma
4.1. tábla. Eredményez-e a hatékonyság javulása erőforrás-megtakarítást?
6.1. tábla. Lépések az ökológiai lábnyom csökkentéséhez