Műanyag: a tengerek réme

Évente több millió tonnányi kerül az óceánba. A világ tudósai aggasztó következtetésekre jutottak: a műanyagok szintetikus hormonvegyületei kioldódnak a természeti elemek, a napfény, a hullámzás hatására, és bekerülnek a táplálékláncba. Milliárd darabkára törve vagy hatalmas szemétszigetekbe gyűlve egyaránt veszélyt jelentenek.
(Színes, magyarul beszélő német film, 54 perc, 2012)


A műanyagok biológiailag nem bomlanak le, hanem a vízben úszva, apróra töredezve hatalmas, kavargó szemétlevessé vagy kavargó szemétszigetekké állnak össze. A világ legnagyobb szeméttelepei az óceánokban vannak. Amint bekerülnek a tengerbe, a műanyagok olyan szerves szennyező anyagokká (POP) válnak, amelyek a környezetben tartósan megmaradnak. Ez a folyamat a milliószorosára sokszorozza a toxinok számát és sűrűségét a tengervízben. Vajon mi történik, amikor a halak és a tengeri madarak tévedésből a műanyagokat eszik meg étel gyanánt? Ha ezek a mérgező anyagok bekerülnek a táplálékláncba, a folyamat az emberi szervezetre is végzetes lehet. Ez az, amit tudunk, de még számos kérdés megválaszolatlan maradt.

A filmet magyar szinkronnal a képre vagy ide kattintva megnézheted.

Kapcsolódó cikkek

Elpusztíthatalan mérgek

Nyomot hagyunk... szemét ügy I.

Minek a szemetes, ha nincs szemét

Zacskómentes világnap