Változtass

Az időjárás már nem a régi. Különösen feltűnő a szokatlan változékonyság, szinte nincs már ősz és tavasz, télen nagy gyakorisággal váltogatják egymást a hideg és a néha szokatlanul meleg napok, nyáron hosszabb hőhullámok, hirtelen lezúduló csapadék és aszály jelzi a változást. Átléptük a légkör szén-dioxid-koncentrációjának javasolt 350 ppm-es határát. A globális felmelegedés tény, klímakutatók szerint fel kell készülnünk az egyre gyakoribb és szélsőségesebb időjárási helyzetekre, az alkalmazkodásra. Az elmúlt 1000 év legnagyobb felmelegedése zajlik a Földön.

Először is vegyük komolyan az időjárás-előrejelzéseket, a gyakoribbá váló rendkívüli jelenségeket. Készüljünk föl a váratlan áramszünetekre, az átmeneti vízhiányra, a közlekedési, szállítási akadályoztatásra. Tartalékoljunk otthon ivóvizet, mindig legyen otthon némi alapélelem, és ahol megoldható - gáz- és áramkimaradás idejére -, legyen fával, pellettel fűthető kis kályhánk, kandallónk stb. Ha útra kelünk, az autóban mindig legyen tartalék ivóvíz, száraz ennivaló, utazásálló gyümölcs, télen meleg takaró, tartalék ruha, összecsukható kis ásó, vízálló cipő vagy vastag, cipőre húzható nejlonzacskó.

Másrészt tájékozódjunk, hogy mit tehetünk mi a felmelegedés lassításáért.

Ne élj nagy lábon! A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ HÁZTARTÁS PÉNZTÁRCÁNKAT IS KÍMÉLI!

Változtassunk mindennapi szokásainkon, életmódunkon. Váltsunk olcsóbb, egészségesebb, klíma- és környezetkímélő életmódra. Életmódunk megváltoztatása valójában előrelátó alkalmazkodás a  környezeti változásokhoz.

Étkezés

Egy átlagos európai ökológiai lábnyomának 51 százalékát az élelmiszerek teszik ki. Ez magában foglalja a termőföldeket, valamint a feldolgozás, elosztás, boltokba szállítás és fogyasztás során keletkező szén-dioxidot elnyelő területeket. Míg az élelmiszer-kilométerekből (amíg az élelmiszer a földekről a tányérra kerül) származó szén-dioxid-kibocsátás az élelmiszer-lábnyomnak átlag 3 százalékát teszi ki, addig az állatifehérje-termékek (hal, hús, húskészítmények, tojás) az élelmiszer-lábnyom 48 százalékát adják, főként az állati takarmány termesztésére használt szántóföldek miatt.
Csökkentsd ökológiai lábnyomod - hetente legalább egy nap étkezz húsmentesen. Csatlakozz!

A kevesebb, de minőségi hús, a több zöldség és gyümölcs nemcsak a Földnek, hanem egészségünknek és pénztárcánknak is jót tesz. Ha kevesebb húst eszünk, csökken a vérnyomás, a telített zsír és a koleszterin szintje. A több zöldség és gyümölcs nagyarányú bevitele miatt viszont javul a szervezet rost-, vitamin-, ásványianyag-tartalma, s mindez jótékonyan hat a szív és az érrendszer egészségére, csökken a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélye.

Együnk kevesebbet, de minőségit és ételünket készítsük közelben termelt, friss alapanyagokból - ezzel tehetünk a legtöbbet nap mint nap a Földért és jóllétünkért.

Sok hasznos tudnivaló minderről a Hétköznapi kalauz c. kézikönyvben, érdemes belelapozni.

Mosogatás, Mosás, Takarítás

Váltsunk szelíd szerekre. Négyféle vegyi anyag épp elég! Mosószóda, szódabikarbóna, fehérítő-folttisztító só, ecet.

Ha váltunk, sokat megtakaríthatunk. Nincs reklámköltség a szelíd szerek árában, ezért is olcsóbb, és a csomagolása is környezetkímélőbb. Ha váltunk, kevesebb műanyag flakont, tasakot cipelünk haza, sok-sok vegyi anyagtól szabadítjuk meg magunkat és környezetünket. A szelíd szerekből biztos, hogy nem kerül a vizekbe - onnan meg vissza az ivóvízbe - a hormonháztartásra ható anyag, nem lebomló, a szervezetben felhalmozódó vegyi összetevő.

Mindössze négy szer és nem maradnak az edényen ismeretlen vegyi anyagok az öblítés után, tökéletesen tiszták a mosott ruhák, az ecetes (esetleg néhány csepp illóolajjal illatosított) öblítéstől nemcsak a ruhák lesznek puhák, az ecet a vízkőtől is megszabadít. A folttisztítás, szagtalanítás, takarítás, felmosás, duguláselhárítás stb. mind-mind tökéletesen elvégezhető ezzel a négy szelíd szerrel.

Sok hasznos tudnivaló minderről a Hétköznapi kalauz c. kézikönyvben, érdemes belelapozni.

Vásárlás

A pénzünkkel szavazunk, a termék megvásárlásával arról is döntünk, mi kerül majd a polcokra, mire van kereslet, mit érdemes termelni, forgalmazni, és mit nem.

Kerüljük a felesleges fogyasztást, a túlcsomagolt árut, ne dobjunk ki még használható, vagy megjavíttatható holmikat, hasznosítsunk újra, és már a vásárláskor figyeljünk arra, hogy ne adjunk ki pénz feleslegesen a szemétre (a felesleges, sokszor dupla csomagolásra, a hús, sajt stb. nehezen lebomló vastag műanyag fóliájára, az italos dobozokra, palackokra...). Vásároljunk friss zöldséget, gyümölcsöt a piacon kosárba - nincs csomagolási hulladék, a növényi maradék komposztálható. Húsféléket, sajtot, túrót a pultnál kérjünk kimérve, csak annyit, amennyire épp szükségünk van. Vásároljunk a környezetre és egészségünkre káros, színes műanyagba csomagolt vegyszerek helyett szelíd szereket (a kiürült mosószeres, tisztítószeres, testápolós, festékes flakonok veszélyes hulladékok, nem dobhatók a kukába). És hosszan sorolható, mit tehetünk még.

Sok hasznos tudnivaló minderről a Hétköznapi kalauz c. kézikönyvben, érdemes belelapozni.

szemétkérédés

Ne hidd, hogy sokat tettél a környezetért, ha hulladékod egy részét rendszeresen a megfelelő szelektív gyűjtőbe dobod. A semminél persze mindeképpen több, de a legtöbb az lenne, ha a lehető legkevesebbre csökkentenéd a kidobandó hulladékot. Ha pedig a lakóközösség el tudja érni a szolgáltatónál, az önkormányzatnál, hogy a szemétdíjat mennyiség szerint szabják ki, akkor a kevesebb hulladékért egyrészt jóval kevesebbet fizetsz, másrészt jóval kevésbé terheled a Földet a hulladék (pl. a felesleges, sokszor nem lebomló műanyag csomagolás) anyagával, előállításával, elszállításával, lerakásával, elégetésével.

A megelőzés többet ér az újrahasznosításnál! Először is ne vegyél, ne fogadj el hulladékot! Ne feledd: a felesleges, de csábító csomagolás reklámköltsége, anyaga, gyártása is a te pénztárcádat terheli, no meg környezetünket. Másrészt komposztálj: a kukába kerülő háztartási hulladék közel egyharmada komposztálható! Ennyivel kevesebb hulladék kerülne a lerakókba. A korszerű, szigetelt aljzatú térségi hulladéklerakóknak nagy az ökológiai lábnyoma: a jelentős beépített energia, anyag környezeti terhét növeli üzemeltetésük, a hulladék begyűjtésének, közúti szállításának terhe, energiafelhasználása, és annak szén-dioxid-kibocsátása.

Sok hasznos tudnivaló minderről a Hétköznapi kalauz c. kézikönyvben, érdemes belelapozni.

Ivóvíz

Nem véletlenül került az ivóvíz a hulladék után - italfogyasztásunk egyre több szeméttel jár. Ráadásul feleslegesen fizetünk sokat az agyonreklámozott, többnyire édes beltartalomért és a szemétbe kerülő csomagolásért - a csapvíz hazánk legnagyobb részén sokkal egészségesebb és sokkal olcsóbb, mint az előre csomagolt italok és ásványvizek. Ráadásul el sem kell menni érte (pláne autóval), házhoz jön, csomagolásmentesen. Változatosan ízesíthető nyáron gyógy- és fűszernövényekkel (menta, bodza, citrom stb.), télen sokféle ízű tea készíthető belőle.

Tíz év alatt évi 20 literről fejenként 1 hektoliterre (100 liter) nőtt az ásványvízfogyasztás hazánkban. Évente több mint 1 milliárd (!) pillepalackkal vásárolunk. Az aludobozos italcsomagolás még nagyobb teher a környezetre - mindössze 15 g egy doboz súlya, de ha a napi világfogyasztást vesszük, az 15 tonna (többnyire a háztartási szemétbe kerülő) alumínium naponta. Egy tonna alumínium 4 tonna bauxitból majdnem 6 tonnányi olajjal egyenértékű energia felhasználásával állítható elő, és a gyártás során rengeteg veszélyes vörös iszap keletkezik. Dániában 1977 óta tilos italt aludobozban forgalmazni.

Fizetünk sokat az előre csomagolt italokért, a csapból folyó értékes ivóvizet meg fürdésre, vécéöblítésre, kocsimosásra, locsolásra pazaroljuk el. A tiszta ivóvíz nagy kincs, bármire is használjuk, bánjunk takarékosan vele. Figyeljünk vízlábnyomunkra, hasznosítsuk az esővizet, a szürke vizet.

Sok hasznos tudnivaló minderről a Hétköznapi kalauz c. kézikönyvben, érdemes belelapozni.

Közlekedés

 

Fűtés, hűtés

 

Az oldal szerkesztés alatt.