Mennyit hagytál a tányérodon?

Világszerte egyre több élelmiszer végzi a kukában. Megdöbbentő mértékű a „szemétre termelés". Pedig a kidobott élelmiszernek sokkal nagyobb az ára, mint amennyit a boltban vagy az étteremben fizettünk érte.

Még októberben, épp az élelmezés világnapján – ami valójában az éhezőkről szól – egész napos képzésen vettünk részt közel százan, és a büféebéd után megdöbbenve néztük, hogy mennyi finomság, érintetlen sütemény, saláta maradt a tányérokon. Szinte mindegyiken. Pedig mindenki annyit és annyiszor vehetett mindenből, amennyit épp meg tudott volna enni.

Jól élünk. Egyelőre. Csakhogy a kidobott étel gyorsítja a légkör felmelegedését, a változó éghajlat miatt csökken a terméshozam, a népesség viszont nő... Ahhoz, hogy ezentúl is jusson mindenkinek ennivaló, és tovább csökkenjen a 840 millió éhező száma, ahhoz (ha "minden marad a régiben") még több erdőt kell kivágni, hogy legyen több termőföld, legelő, és legyen elég öntözővíz, műtrágya is... viszont emiatt sok faj eltűnik, átalakítjuk, szennyezzük a környezetet, melegszünk. Jól élünk?

Szerencsére könnyen visszafoghatjuk a növekedésre épülő „fejlődés" nyilvánvaló fenntarthatatlanságát – egy kis odafigyelés csodákra képes. Ha például sikerülne az ételpazarlás jelenlegi mértékét a felére csökkenteni, csak ezáltal közel 38%-kal kevesebb üvegházgáz kerülne a légkörbe. Hát még ha sokan áttérnénk a klímabarát étrendre..., de most csak maradjunk a kukában landoló élelmiszereknél.

A világszerte megtermelt élelmiszer jó harmada (évente 1,3 milliárd tonna) végzi a szemétben, ezt kellene a felére csökkenteni. Ehhez érdemes utánanézni, hol, miért és mennyi hulladék keletkezik. Mire az étel a termőföldről, legelőkről az asztalunkig jut, az ellátórendszer szinte minden szintjén van veszteség, többek között a helytelen betakarítás, tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a szupermarketek kereskedési gyakorlata (akik csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és akcióikkal túlvásárlásra ösztönöznek), a piacok élelmiszer-hulladéka, az élelmiszeripar feldolgozási módszerei, éttermek, büfék, közétkeztetés ételhulladéka és a vásárlók pazarlása miatt.

Csak az Európai Unió élelmiszer-hulladéka 100 millió tonna évente. A kidobott étel 42%-a a háztartásokból kerül ki, a maradék 58%-on hárman osztoznak: az élelmiszeripar, az éttermek, büfék, menzák és a kis- és nagykereskedelem. Ebből is látszik, hogy érdemes a házunk táján kezdeni.

Magyarországon fejenként nagyjából évi 40 kg ételt dobunk ki. Ha ezt legalább a felére csökkentenénk, akkor egyrészt akár több tízezer forint maradna másra a pénztárcánkban, másrészt részesei lehetnénk egy közös ügynek, a felmelegedés lassításának.

Kukadiéta indul

Fogyasztási szokásainkkal mi tartjuk fenn a pazarló élelmiszerrendszert. A november végi európai hulladékcsökkentési hét jó alkalom arra, hogy változtassunk. Kukadiétát hirdetünk. Várjuk a húsmentes hétfő Kukadiéta facebook-oldalán az ötleteket, történeteket, ki, hol, mennyi ételt mentett meg a szeméttől.

A magyar húsmentes hétfő mozgalom támogatói: Grafika: szelektalok.hu

Kapcsolódó cikkek

Minek a szemetes, ha nincs szemét

Frissen a szemétbe

Klímabarát tányér I.

Húsevéstől klmaváltozás?

Nem mindegy, miből eszünk, iszunk

Késsel, villával az éghajlatváltozás ellen

Mennyi a víz egy adag steakben?

Miért éhezel? Ehetnél jót is!

Étrend és éghajlat

Felfaljuk a jövőt?

Tudod, hogy mit eszel?

Hétköznapi vega

Legalább felezd meg!

Karácsony hús nélkül?

Megmentené a Földet? Legyen vegán!