Húsevéstől klímaváltozás?

A húsevés környezeti hatásairól tartottunk két rendhagyó órát a IX. kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium hagyományos környezetvédelmi rendezvénysorozatán, a Zöld Héten. Ha hétfő (2013. október 14.), akkor természetesen húsmentes hétfő, de hogy jön a húshoz a kőolaj és a népességrobbanás? Először is mindhárom jelentősen hozzájárul a természeti környezet és az éghajlat változásához, másrészt ha hetente egyszer nem eszünk húst - mert erről mi döntünk -, ezzel a döntésünkkel csökkentjük a kőolaj és a népességrobbanás környezeti hatását is. 

   

Az emberiség történetét az 1800-as évekig (azaz kb. 200 évvel ezelőttig) lassú, folyamatos fejlődés jellemezte, ám az ipari forradalom idején, az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején hirtelen felgyorsult a fejlődés.

Mi tette lehetővé ezt a hirtelen változást?

A fosszilis energiahordozók, azon belül is az olaj. A fosszilis (ásványi) erőforrások természetes szénhidrogének elegyei. Évmilliók során elhalt szerves anyagok, állatok, növények maradványaiból képződtek. Ezeknek a nem megújuló erőforrásoknak (szén, kőolaj, földgáz) az energiatárolása majdnem tökéletes, végtelen sokáig – évmilliókon keresztül – tárolhatók anélkül, hogy veszítenének energiájukból. Semmilyen ma ismert alternatív tárolási technológia nem dicsekedhet ilyen előnyökkel, gondoljunk csak az akkumulátorokra vagy a hidrogénre, az etanolra. Ezenkívül a fosszilis energia meglehetősen biztonságos, könnyen szállítható (gyakran csővezetékeken keresztül), és például
a viszonylag könnyű súlyú olaj elég sűrű ahhoz, hogy repülőgép-üzemanyagként is használható legyen.

Mit köszönhetünk az olajnak?

Az olaj óriási technikai fejlődés motorja volt: az izomerő,
a lóvontatás, az eke, a gyertyavilágítás, a fa hasznosítása stb. korszakát fölváltotta a motor, az autó, a kombájn,
a repülő, a steril orvosi szerek, műszerek, a villanyvilágítás,
a bányagépek, a vegyi anyagok stb. világa. A kőolaj és termékei az energiatermelés, a közlekedés, a vegyipar fontos alapanyagai.
Az olaj, mint a leghatékonyabb üzemanyag, megkönnyítette a bányászást, a gépgyártást, a nagyüzemi termelést,
a vegyipar olajból állít elő műtrágyát, kozmetikumokat, műanyagokat – ám az olaj előnyei mára hátrányunkká váltak! Mert mindössze 150 év alatt felszabadítottuk a természet által a Föld mélyébe zárt szénhidrogéneket, részben elégettük, részben nem lebomló "mű" termékekké, azaz hulladékká alakítottuk, amivel most nem tudunk mit kezdeni.
Az olaj nemcsak a technikai fejlődés alapja, hanem
a népesség robbanásszerű növekedésének is. Közel
200 000 évig tartott, amíg az emberiség létszáma elérte
az 1 milliárdot. Majd nem egészen 200 év elég volt ahhoz, hogy 1-ről 7 milliárdra nőjön a népesség. Az ipari forradalom, a szén hasznosítása megduplázta a Föld népességét, az olaj a hatszorosára növelte.

  • Sokan vagyunk. Még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön.
  • Még soha nem segítette az embert ilyen fejlett technika a földi javak kiaknázásában.
  • Még soha nem nőtt ilyen mértékben a fogyasztás és annak ökológiai lábnyoma.

Ha számba vesszük, hogy a Földön csupán 12 milliárd hektár biológiailag termékeny föld- és tengerfelület van és már 7,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre
csak 1,7 hektár jut. A világ ökolábnyoma azonban mára átlag 2,8 hektárra nőtt (ezen belül közel
13-as lábnyommal Katar vezet, az egyik legkisebb lábnyomú ország pedig 0,5 hektárral Banglades). Magyarország ökolábnyoma 4,4 - a nagy lábon élő országok közé tartozunk!
Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,5 Földre lenne szükségünk. Föld pedig csak egy van.

Vajon még meddig nyújtózkodhatunk, nőhet-e még ökológiai lábnyomunk?

A nagy lábon élésnek, a jólétnek ára van. Átmeneti korban élünk, a fosszilis energiák korszakából
az alternatív energiák korszakába tartunk. Közeledik az olajcsúcs ideje (ami az olajkészletek csúcsát jelenti, azaz ekkor áll a legtöbb olaj az emberiség rendelkezésére).
Kutatások szerint nem 50-100 év múlva, hanem egy-két évtizeden belül véget ér az olaj alapú társadalom olajozott működése. Kőolaj ezután is lesz, azonban egyre kevesebb és egyre drágábban kitermelhető, a világ szükségletei viszont még mindig folyamatosan növekednek.
A felmérések, számítások szerint 2006-ban a világ túljutott az olajhozam csúcsán, azóta szinten tartjuk, de nem tudjuk növelni a kitermelést, és 2020-tól geofizikai okokból várhatóan már csökkenni fog a kitermelhető mennyiség - ha továbbra is ilyen ütemben nő a fogyasztás.
Jelenlegi tudásunk szerint az olajnak nincs egyenértékű alternatívája. A ma ismert megújulók előállításához is olaj, fosszilis energia kell.

Hogyan tudunk kiszabadulni az olaj fogságából?
Mit tehetünk mi, magánemberek, családok?

Tudatos használattal mi is lassíthatjuk az energiakészletek fogyását, és annak egyik következményét,
a klímaváltozást.
Egy magyar átlagfogyasztó ökolábnyomának 42%-át az élelemfogyasztás teszi ki, ennek közel fele valamilyen állati eredetű termék: hús, hal, tej, sajt, tojás stb. A hústenyésztés az egyik legjelentősebb klímagyilkos. A húsfogyasztás az összes üvegházgáz legalább 25%-áért felelős világszerte (a közlekedés csak a 14%-áért, az energiaipar pedig a 21%-áért).
Azzal, ha csökkentjük húsfogyasztásunkat, mi, személyesen sokat tehetünk azért, hogy tovább tartsanak ki a fosszilis energiakészletek, és lassuljon a globális felmelegedés.

Miért ilyen nagy a húsfogyasztás környezeti terhe?

Mert a haszonállatok húsán alapuló étrend 2-5-ször annyi gabonát igényel ugyanannyi kalória létrehozásához, mint a hússzegény táplálkozás (és akár 10-szer annyit az ipari tartású marha esetében). A nagyüzemi, intenzív takarmánytermesztésnek és a nagyüzemi, intenzív állattartásnak nemcsak energia- és vízigénye jelentős, hanem környezetszennyezése is.
A világ hústermelése közel a háromszorosára nőtt az elmúlt 40 évben, pedig a Föld lakossága csak
80%-kal nőtt ez idő alatt. Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2050-re a világ haszonállat-állománya meghaladhatja a 100 milliárdot – ez több mint tízszerese az akkorra várt emberi populációnak.

Magyarországon egy ember átlag évente 620 kg ételt fogyaszt. Ez 20-30 kg-mal több az ajánlottnál.
A 620 kg közel 40%-a állati fehérje, azaz hús, hal, tojás, tej, sajt, túró stb., és 10%-a állati eredetű zsiradék.
Az állati fehérje fogyasztása 20%-kal, a zsírfogyasztás 60%-kal haladja meg az ajánlott egészséges mértéket. Ráadásul ebből a megvásárolt 620 kg-ból évi közel 40 kg
a szemétbe kerül – megtermelésével, előállításával feleslegesen terheltük a környezetet, nem is beszélve éhező embertársainkról.

Hogyan lehet ezen változtatni?
Mi, személy szerint mit tudunk tenni?

Ha hetente egyszer nem eszünk húst (pontosabban semmilyen állati eredetű terméket), máris 100 kg-mal kevesebb éghajlatot károsító szén-dioxid kerül a légkörbe. Ha egy négytagú család dönt így, az már 400 kg, ha egy nagyobb intézmény menzája, az már tonnában mérhető szén-dioxid csökkenés.
És azzal, hogy kevesebb húst fogyasztunk, kevesebbet kell előállítani - azaz kevesebb fosszilis energia fogy a véges forrásokból, és kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe. Valójában ez a leghatékonyabb lépés ökológiai lábnyomunk
csökkentésére.

Minden állati eredetű terméknek egyforma nagy a szénlábnyoma?
Például a baromfipárizsié vagy a birkapörkölté ugyanakkora?

Nem egyforma. A termék környezeti hatását számos tényező befolyásolja. Nem mindegy, hogy hol, milyen körülmények között, mennyi energia, víz felhasználásával termelték az állat takarmányát, nem mindegy, hol, milyen körülmények között, mennyi energia, víz felhasználásával tartották az állatot, és
a hatást, azaz a termék ökolábnyomát befolyásolja a hús feldolgozásának, tárolásának, csomagolásának, szállításának energia, víz stb. igénye. Például egy szabad tartású, helyi állattartótól származó sertés ökolábnyoma jóval kisebb, mint egy távoli, akár másik kontinensről származó, kizárólag takarmánnyal, táppal etetett, állatfarmon hízlalté.

Hol lehet minderről többet megtudni?

A Föld Napja Alapítvány a tájékozódásban szeretne segíteni, ezért is indított egy új húsmentes hétfő akciót, pontosabban csatlakozott a 2003-ban alapított nemzetközi húsmentes hétfő mozgalomhoz.
A világ számos országa, városok, iskolák, éttermek, hírességek csatlakoztak már a mozgalomhoz, hogy lassítsák az éghajlatváltozást. A svéd Nordic Light szállodaláncot követve hétfőnként már a malmöi légitársaság sem szolgál fel húsos ételt utasainak (ezzel évente 35 tonnával csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, évi 5 tonnával kevesebb húst használ fel).

A Föld Napja Alapítvány célja, hogy a húsmentes hétfő ugyanolyan sok embert megszólító mozgalom legyen hazánkban, mint amilyen a Föld napja lett mára, a Föld napján ma már 1 millióan vesznek részt Magyarországon, világszerte pedig több mint 1 milliárdan.

Ha a következő Föld napjára az ország fele csatlakozik a húsmentes hétfőhöz, akkor 2 millió tonnával kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe.

Persze az lenne az igazi, ha hetente háromszor nem ennénk húst, a táplálkozási szakemberek is ezt ajánlják egészségünk érdekében, és az már 6 millió tonnával kevesebb szén-dioxid, ha az ország fele a jövő évi Föld napjáig csatlakozik.

A húsmentes nap nem újdonság. Déd- és nagyanyáink, akik még együtt éltek a természettel, hétfőn, szerdán és pénteken soha nem adtak húst az asztalra.

Az alapítvány tulajdonképpen nagyanyáink fenntartható étkezési szokásait szeretné újjáéleszteni húsmentes hétfő mozgalmával. Már készül a húsmentes hétfő honlap, ahol minden érdeklődő választ kaphat kérdéseire, választhat sokféle húsmentes recept közül, sőt be is küldhet újabb recepteket a januárban induló húsmentes receptversenyre.

(Az előadás tartalmának összefoglalója. © Föld Napja Alapítvány. Az írás tartalma, az infografikák a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.)

A magyar húsmentes hétfő mozgalom támogatói:   

Kapcsolódó cikkek

Klímabarát tányér I. - a legjobb életbiztosítás

Klímabarát tányér II.

Nem mindegy, miből eszünk, iszunk

Kis változtatás, háromszoros haszon

Kis változtatás, nagy változás

Késsel, villával az éghajlatváltozás ellen

Mennyi a víz egy adag steakben?

Miért éhezel? Ehetnél jót is!

Terítéken a szója - tudta, hogy szinte naponta eszi?

Marhák. Fogyasztók. Klíma

Étrend és éghajlat

Mennyit hagytál a tányérodon?

Felfaljuk a jövőt?

Tudod, hogy mit eszel?

Hétköznapi vega

Legalább felezd meg!

Karácsony hús nélkül?

Megmentené a Földet? Legyen vegán!