Kis változtatás, nagy változás

Az utóbbi 50 évben étkezési szokásaink többet változtak, mint évezredek alatt. Míg korábban a húsfogyasztás leginkább lakomák, ünnepek kiváltsága volt, a fogyasztói társadalom ipari állattenyésztése a húst minden mennyiségben, minőségben és feldolgozásban elérhető napi élelmiszerré tette.

Túl sok húst, állati fehérjét eszünk, ráadásul nem is jó minőségűt.

A világ hústermelése több mint kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége.
Az állattenyésztés több felmelegedést okozó gázt termel, mint a közlekedés.

  • Együnk kevesebb húst, de minőségit:
    javul az egészségünk,
  • több marad a pénztárcánkban,
  • és ezzel mi is teszünk az éghajlatváltozás lassításáért, utódainkért.

A húsok, húskészítmények túlzott fogyasztása egészségünket, környezetünket és pénztárcánkat is megterheli.

KEVESEBB HÚS, JOBB EGÉSZSÉG!

A hús fontos táplálék. Értékes fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat, sok vasat tartalmaz. De a jóból is megárt a sok. Bár hazánkban csökken a húsfogyasztás, még mindig túl sokat eszünk.

A hús ez esetben nemcsak a tőkehúst jelenti, hanem minden állati eredetű terméket, beleértve a felvágottakat, virslit, kolbászt, szalonnát, halat, tejet, sajtot, vajat, tojást stb.

Tény, hogy Magyarországon a személyenként évente elfogyasztott élelem közel fele állati eredetű fehérje és zsiradék. Az állati fehérje fogyasztása 20%-kal, az állati zsiradéké 60%-kal haladja meg az ajánlott egészséges mértéket.
Tény, hogy étrendünk átlag 75%-ban előre feldolgozott, nem friss alapanyagokból készült házi élelem.
Tény, hogy zöldségből, gyümölcsből, gabonafélékből az ajánlott mértéknél 15-25%-kal kevesebbet eszünk.

Mérsékeljük húsfogyasztásunkat, hogy elkerüljük az olyan civilizációs betegségeket, amelyek a túlzott húsfogyasztás, a nem megfelelő étrend következményei:

  • a túlsúlyt és az elhízást
  • a túl magas koleszterinszintet
  • a 2-es típusú cukorbetegséget
  • a köszvényt
  • a szív és érrendszeri betegségeket
  • a csontritkulást
  • egyes daganatos betegségeket
  • az Alzheimer- és a Parkinson-kór kockázatát.

A betegségek kialakulásának 80%-a közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll a helytelen táplálkozással az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) szerint.

Az egészség a jó közérzeten túl a legjobb befektetés: kevesebbet költünk gyógyszerre, orvosi kezelésre – sokat megtakaríthatunk. Rajtad múlik!

KEVESEBB HÚS, JOBB MINŐSÉG!

Ha ritkábban és kevesebb húst eszünk, több pénzünk marad megfelelő tápértékű húst, zöldséget, gyümölcsöt vásárolni. A változatos, friss alapanyagokból, idényterményekből összeállított étrendből kevesebb is elég.

A szabad tartású, kiegyensúlyozott táplálkozással, hormon- és antibiotikumos kezelések nélkül nevelt állatok húsa egészségesebb, mint a nagyüzemi állattenyésztésből származóké.
A szabad tartás nemcsak környezet-, hanem állatbarát is.
Az oxigéndús vízben élő, szabadon úszó ponty nem zsíros. Igaz, hogy 3 év alatt fejlődik 3 kilósra, míg az olcsóbb, de gyengébb minőségű brojlercsirke 45 nap alatt éri el a 1,5 kilós súlyt.
A hús fajtája, elkészítési módja is számít. A marhahús zsírtartalma átlag 8,5%, a sertéshúsé 2-16%, a baromfihúsé bőrrel 9,5%, bőr nélkül csak 1%.
A közkedvelt panírozott, olajban sütött húsok, halak, sajtok zsírtartalma értelemszerűen nagyobb, mint a párolt vagy kevés olajon sütötteké.
Kerüljük a feldolgozott húskészítményeket (virsli, párizsi, száraz kolbász, sonka, bacon stb.). Az 1-5 évesek hazánkban az ajánlottnál átlag háromszor több gyenge minőségű húskészítményt esznek. A nitrites pácokban érlelt húskészítményekben általában túl sok a só, ami magas vérnyomást okozhat és növelheti a vércukorszintet, ráadásul sokféle adalékanyagot is tartalmaznak. Napi 50 g feldolgozott hús fogyasztása 19%-kal növeli a 2-es típusú cukorbetegség és 42%-kal az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A hüvelyesek (zöldbab, szárazbab, zöldborsó, sárgaborsó, lencse, csicseriborsó) fehérje-összetétele hasonlít a növények közül leginkább az állati eredetű, úgynevezett komplett fehérjékre, ugyanakkor sokféle ásványi anyagot, vitamint tartalmaznak, ezért az amúgy is túlzott mértékben fogyasztott húsfélék, sajtok remek kiváltói. Hetente legalább kétszer, háromszor kerüljenek terítékre. Sokféle ízesítésű szendvicskrém is készíthető belőlük – egészségesebb és olcsóbb, mint a sonka, halkrém vagy sajt.

Együnk minden évszakban idénynövényeket! Olcsóbb, és a környezetnek, egészségnek is jót tesz. Az idényterményeket nem kell távoli országokból szállítani; a természetes körülmények között érő zöldségben, gyümölcsben több a tápanyag, vitamin, mert nem kell mesterséges szerekkel és mesterséges fénnyel mesterségesen érlelni, és nem kell éretlenül leszedni, mondván „úgyis megérik a hosszú út alatt"; ráadásul a hazai idénytermények vásárlásával a helyi termelőket támogatjuk.

Vásárláskor figyeljük a termékcímkét, keressük az adalékmenteset. A gyerekek étkezési szokásainak kialakításában a szülők hatása, az otthoni minta a leginkább meghatározó.
Vásárolj tudatosan. Étrendeddel a kínálatot alakítod!

KEVESEBB HÚS, JAVULÓ KLÍMA!

Ha kevesebb húst eszünk, lassul a globális felmelegedés. A haszonállatok húsán alapuló étrend környezeti hatása 2-5-ször nagyobb, mint a hússzegény táplálkozásé, mert az elfogyasztott takarmánynak csupán 10%-a hasznosul, azaz alakul át hússá, tejjé vagy tojássá. A nagyüzemi, intenzív állattenyésztés, a takarmánytermesztés miatt irtják a legnagyobb mértékben világszerte az erdőket. A földeken műtrágyákkal, rovarirtókkal növelik a hozamot, az állattelepeken a zsúfoltság miatt sok fertőtlenítő, antibiotikum fogy, a kikerülő trágyalé a talajvizet szennyezi stb.

A húsipar használja fel a világ antibiotikum-termelésének 50%-át.

Az állattenyésztésnek nagy a szénlábnyoma: több felmelegedést okozó üvegházgázt termel, mint a növénytermesztés. (A számok 1 kg termék üvegházgáz-kibocsátását jelzik.)

A hazai háztartások ökolábnyomának 42%-át az élelemfogyasztás teszi ki. Az élelemfogyasztás környezeti hatása nagyobb, mint az energiafogyasztásé, beleértve az autózást is.

 

A nagyüzemi állattartás, a takarmány előállítása, szállítása, az állattelepek fenntartása sok vizet és energiát fogyaszt.
1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl
(és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez.

 

HÚSMENTES HÉTFŐ

Ha hetente egyszer nem eszünk húst (pontosabban semmilyen állati eredetű terméket), máris évi 200 kg-mal kevesebb éghajlatot károsító szén-dioxid kerül a légkörbe. Ha egy négytagú család dönt így, az már 800 kg, ha egy nagyobb intézmény menzája, az már tonnában mérhető szén-dioxid-csökkenés – azaz kisebb lesz a család, az ország szénlábnyoma.

A világ számos országa, városok, iskolák, éttermek, hírességek csatlakoztak már a mozgalomhoz, hogy lassítsák az éghajlatváltozást. A svéd Nordic Light szállodaláncot követve hétfőnként már a malmöi légitársaság sem szolgál fel húsos ételt utasainak (ezzel évente 35 tonnával csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, évi 5 tonnával kevesebb húst használ fel). Már a norvég hadsereg is bejelentette, hogy 2014-től bevezeti a húsmentes hétfőt.

Ha kevesebb húst fogyasztunk, kevesebbet kell előállítani – azaz kevesebb fosszilis energia (szén, kőolaj, gáz) fogy a véges forrásokból, és kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe.

A húsmentes nap nem újdonság. Déd- és nagyanyáink, akik még együtt éltek a természettel, hétfőn, szerdán és pénteken soha nem tettek húst az asztalra.

A Föld Napja Alapítvány nagyanyáink fenntartható étkezési szokásait szeretné újjáéleszteni húsmentes hétfő kampányával, ezért csatlakozott a 2003-ban alapított nemzetközi húsmentes hétfő mozgalomhoz.

A Föld Napja Alapítvány célja, hogy a húsmentes hétfő ugyanolyan sok embert megszólító mozgalom legyen hazánkban, mint amilyenné a Föld napja (április 22.) vált mára.

Ha az ország fele csatlakozik a húsmentes hétfőhöz, akkor évente 5 millió tonnával kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe, és kevesebbet kell költenünk az egészségügyre. Ha pedig megfogadjuk a táplálkozási szakemberek javaslatát, és hetente háromszor nem eszünk húst, akkor már évente 15 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe.

Étkezésed kultúrád része

Heti egy nap hús nélkül, és lassul a felmelegedés!

A magyar húsmentes hétfő mozgalom támogatói: