Menekülés az elsivatagosodás elől

p, 06/16/2017 - 22:48 — FNA

A talajpusztulás és a migráció közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem június 17-i világnapján az ENSZ, melynek idei mottója: Földünk. Otthonunk. Jövőnk. Ha nem cselekszünk, milliárdnyi veszélyeztetett embernek nem lesz más választása, mint otthonának elhagyása.

A sivatagok terjeszkedése több mint 1 milliárd ember létét, az egész földfelszín egyharmadát, Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti. A környezet pusztulása, a talaj kimerülése, a szárazság, az élelemellátás bizonytalansága, a politikai instabilitás és a szegénység miatt világszerte egyre többen hagyják el otthonukat – számuk a 2000. évi 173 millióról 2015-re elérte a 244 milliót.

Évente 24 milliárd tonna termőterület tűnik el a Földről, a talaj mintegy 33%-a közepesen vagy súlyosan károsodott világszerte az erózió, a földek túlzott használata, elsavasodása, vegyi szennyezése, fizikai károsodása (városiasodás, erdőirtás) miatt - olvasható az ENSZ 2016 nyarán közzétett jelentésében. A talajt és az élelemellátást veszélyezteti a növekvő népesség fogyasztása és a klímaváltozás erősödése.

Földünk. Otthonunk. Jövőnk.

A világnap a termékeny föld fontosságára hívja fel a figyelmet. A termőföldek kimerülése nagy szerepet játszik abban, hogy a termésnek kiszolgáltatott emberek vállalják annak minden kockázatát, ami addigi életük, otthonuk elhagyásával jár. Különösen Afrika érintett ebben, ahol a megélhetés, a gazdaság több mint 90%-a függ az olyan természeti forrásoktól, mint a jól termő föld és a termést éltető eső, amelynek mennyisége és eloszlása is kiszámíthatatlanná válik az éghajlatváltozás miatt.

A sivatagosodással veszélyeztetett területek stabilitásának megőrzése érdekében megoldást kell találnunk arra, hogy az egyes közösségek hogyan növelhetik ellenálló képességüket napjaink sokféle kihívásával szemben, hogyan léphetnek fel a termőföld kimerülése ellen – mert ha nem változtatunk az eddigi gyakorlaton, akkor 2050-ig várhatóan több mint 1 milliárd veszélyeztetett embernek nem lesz más választása, mint a harc a szűkölő forrásokért vagy az elvándorlás egy élhetőbb térség felé.

A sivatagosodás és aszály elleni világnapot az ENSZ-közgyűlés 1995. évi határozata értelmében tartják június 17-én, mert a veszélyeket már 1994-ben is látva ezen a napon fogadták el Párizsban az elsivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.

Magyarország is veszélyeztetett

Magyarország – eddig is jelentős – kitettsége az éghajlatváltozás következményeinek az előrejelzési modellek alapján várhatóan fokozódni fog. Míg régebben átlag hétévente, ma már minden 2. évben közepes, minden 3. esztendőben súlyos aszály okoz számottevő, több százmilliárdos kárt a gazdaságnak.

A Kárpát-medence éghajlati adottságai, valamint az, hogy hazánk vízkészleteinek 95%-a külföldről származik és egyenetlen elosztású, nagyfokú kiszolgáltatottsággal jár, és ez a mezőgazdaságot, az élelemellátást is érinti. Mivel a hazai klíma lassan szárazodik (az éves csapadék csökkenése 109 év alatt közel 10%), ezért egyre nagyobb területen lesz szükség öntözésre és aszálytűrőbb növénykultúrákra.

Az éves csapadék eloszlása térben és időben egyaránt erős ingadozást mutat hazánkban. Különösen a főváros térségében és a Dunántúlon csökkent az éves átlagos csapadékösszeg normál értéke. Jellemzőek az ún. csapadékbombák: a kis területre lezúduló nagy mennyiségű csapadék villámárvizei a településeken és a mezőgazdasági területeken egyaránt sok kárt, fennakadást okoznak.

Forrás: FNA/#2017WDCD/OMSZ