Hőség, áradás, tájfun, aszály – teszünk érte

p, 11/11/2016 - 18:41 — FNA

A valaha feljegyzett legmelegebb öt év a 2011-2015 közötti időszak volt a Földön, és riasztóan magasra szökött a légkör szén-dioxid-szintje. Az emberiség mai életmódja gerjeszti a hőhullámokat, áradásokat, és tengerszint-emelkedést, szuperviharokat okoz – áll a Meteorológiai Világszervezet legújabb jelentésében.

„Az éghajlatváltozás globális hatásai egyértelműek az 1980-as évek óta: emelkedik a szárazföldi és a tengeri hőmérséklet, emelkedik a tengerek szintje, és világszerte gyorsul a jégolvadás. Megnőtt az olyan extrém jelenségek kockázata, mint a hőhullámok, a szárazság, a csapadékrekordok és a romboló áradások" – foglalta össze Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára. A kutatók 80 tanulmány eredményeit összegezték a novemberi marrákesi klímakonferenciára időzített jelentésben.

Legalább a tízszeresére növelte az extrém jelenségek kockázatát a 2011-2015 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátása. 2015 volt az eddigi legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, és a globális átlaghőmérséklet ebben az évben érte el először az 1 Celsius-fokot, valamint a légkör széntelítettsége tartósan a 400 ppm-es szintet - és jó eséllyel 2016 lesz a következő rekorder.

Aggodalomra adnak okot az éghajlati rendszer olyan lehetséges "fordulópontjai", mint például a szokatlanul hosszú, meleg száraz évszakok a brazil Amazonas-medencében 2014-ben és 2015-ben - de még van esélyünk, ha cselekszünk.

Hőség, áradás, tájfun, aszály – veszteségek

A jelentés az utóbbi öt év legsúlyosabb időjárási anomáliái között említi a 258 000 emberéletet követelő 2011-2012 évi kelet-afrikai pusztító aszályt és éhínséget; a 2013-2015 közötti dél-afrikai aszályt; a Délkelet-Ázsiát sújtó, 40 milliárd dollár kárt okozó 2011-es áradásokat; a Fülöp-szigeteken 2013-ban 7800 ember halálát okozó Haiyan tájfunt; illetve a 2012-ben az Egyesült Államokban 67 milliárd dollár kárt okozó Sandy szupervihart.

A hőhullámok sem kímélték a kontinenseket – említésre méltó az Egyesült Államokat sújtó rekord magas évi hőmérséklet 2012-ben és Ausztráliában 2013-ban; a 2013. évi perzselő nyár Kelet-Ázsiában és Nyugat-Európában, a szokatlan hőhullám Argentínában 2013 decemberében, a tavaszi és őszi hőhullámok Ausztráliában 2014-ben, a 2014. évi melegrekord Európában és az indiai és pakisztáni extrém hőhullámok 2015-ben.

Hó, jég, tenger

Az Északi-sarkvidék nyári jégtakarója 28%-kal volt kisebb 2011-2015-ben az 1981-2010-es évek átlagánál, az abszolút rekordot 2012-ben észlelték e téren. A grönlandi jégtakaró olvadása az átlagosnál gyorsabb tempóban folytatódott, tovább fogyatkoztak a magashegyi gleccserek is, és az északi féltekét az átlagosnál jóval kisebb hótakaró borította ebben az ötéves periódusban. Ezzel szemben a 2011-2015 közötti időszak nagy részében a déli-sarkvidék tengeri jégtakarója az 1981-2010 közötti átlagérték felett volt, különösen a téli időszakban.

Az elmúlt 60 évben megfigyelt globális tengerszint-emelkedés mintegy 40%-át az óceánok megnövekedett hőtartalma okozta, mert a melegebb tengervíznek nagyobb a térfogata. A nem úszó (szárazföldi) jégtakaró, a sarki jég és a gleccserek elolvadása is emeli a tengerek szintjét.

1993 óta évente közel 3 mm-rel emelkedik a tengerek szintje a műholdas megfigyelések szerint, szemben az 1900-2010 közötti évi átlagos 1,7 mm-es trenddel. Összességében közel 20 cm-rel nőtt a szint 1880 óta, ebből az utóbbi 20 évben közel 5 cm-rel – azaz gyorsul az emelkedés. (Ez egyelőre nem tűnik soknak, de máris erodálja a partokat és mintegy félmilliárd ember otthonát veszélyezteti. Ahogy Amerika part menti városi utcáit dagálykor már elönti a „napsütéses árvíz" a tengerszint emelkedése miatt.)

Riasztóan magas

Néhány nemzedéknek fullasztó állapottal kell megbékülnie - a légkör szén-dioxid-koncentrációja elérte a három-ötmillió évvel ezelőtti szintet, és ha mától többet nem bocsátanánk ki, a mai szint akkor is legalább 100 évig a légkörben marad.

Átlépett egy fontos mutatószámot a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma, és tartósan 400 ppm szint fölé került. Várhatóan 2016 lesz az első év, amikor egész éven át 400 ppm felett marad a koncentráció mértéke a WMO jelentése szerint, szemben az iparosodás előtti stabilan 280 ppm körüli szinttel.

Nem jó a helyzet más üvegházhatású gázok esetében sem, például a metán 2015-ös szintje 2,5-ször volt magasabb az ipari forradalom előttinél. Összességében 1990 és 2015 között 37%-kal nőtt a globális felmelegedésért felelős gázok mennyisége a légkörben az ipari, a mezőgazdasági és a háztartási tevékenységek miatt.

A WMO jövő héten teszi közzé az idei, 2016-os évről szóló előzetes jelentését.

Forrás: WMO/ScienceDaily