Fogy az időnk, tennünk kell végre

Tartós hőhullámok, pusztító aszályok, villámárvizek idején egyre többen szorongunk, mi lesz még – pedig globálisan még „csak” átlag 1,1 fokkal van több, mint az iparosodás kezdetén. És már ez is mennyi szélsőséges változással jár. Márpedig a 1,5 fokot már nem kerülhetjük el, és ha sürgősen nem változtatunk, 30 év múlva már 2 fok körül járunk… Fogy az időnk, de még tehetünk ellene, beleértve választott politikusainkat, a döntéshozókat is.

Vészhelyzet van, már csak 9 évünk maradt a cselekvésre, hogy lefékezzük a felmelegedést a még élhetőnek tartott 1,5 foknál. A 1,5 fokot már mindenképp elérjük, sőt tíz évvel korábban (már 2030 körül), mint azt három éve gondolták az IPCC jelentéskészítői. Ahhoz, hogy a 1,5 fokot hosszabb távon se lépjük túl, 2050-re globálisan el kellene érni a nettó zéró kibocsátást, azaz klímasemlegessé kellene válnia a világnak a héten megjelent 6. IPCC-jelentés szerint. Ha nem sikerül, akkor a 3 - 5,7 fokot is elérve földi pokollá válik életünk.

Márpedig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentéseit érdemes komolyan venni, mert a testület 1988-as fennállása óta 6-8 évente pontos (és azóta valóra vált) előrejelzéseket ad a globális felmelegedés várható következményeiről.

A jelentés szerint a fejlett, gazdag országoknak többet kell vállalniuk a zéró kibocsátás elérésében, mert nagyobb a felelősségük, jóval több szennyező anyagot juttattak már és még mindig a légkörbe, mint a fejlődő térségek. Például az Európai Unió és az Egyesült Államok ma is a legnagyobb kibocsátók közt van: bár a világ népességének csak 10%-a él területükön, a károsanyag-kibocsátás 23%-a tőlük származik.

Mi okoztuk, csak mi tehetünk ellene

Ám hiába figyelmeztet évtizedek óta a veszélyre és a fogyó cselekvési időre az IPCC, tudósok ezrei és a civil környezetvédők, hiába ismertek a tények, hiába az egyre gyakoribb klímakatasztrófák, eddig szinte minden állam, vállalat és magánember semmibe vette a klímavédelmi lépéseket – majd csak lesz valahogy, mi még megúszhatjuk, gondoltuk. Csak rosszabb lesz, ha továbbra is csak a másikra várunk, be nem tartott klímaegyezményekben bízunk. A klímaváltozást az új jelentés szerint 100%-ban az emberi tevékenység okozza, tehát az emberek tevékenységén, azaz a mi életmódunkon, fogyasztásra épülő gazdasági rendszerünkön kell változtatni.

Keveset teszünk. Például az EU idei Fit for 55 klímarendelete 2030-ig az 1990-es referenciaértékhez képest 55%-kal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, ami a szakértők szerint nem lesz elég a globális 2050-es zéró kibocsátás eléréséhez, és ezt a csökkentést is soknak tartjuk, pedig mint már írtuk, az EU-nak és a fejlett, gazdag országoknak többet kell vállalniuk a zéró kibocsátás elérésében.

Jó hír, hogy a folyamatok egy része még lassítható, sőt lefékezhető, de ehhez 2050-ig egyértelműen meg kell szüntetni az üvegházgázok – például a szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok – kibocsátását, a csökkentés már nem elég. Fontos lenne, hogy a közvélemény támogassa a politikusokat a klímadöntésekben.

A klímapolitika politikusok nélkül nem fog menni – de mi választjuk őket

Tény, hogy a politikusok csak abba vágnak bele, amit a szavazóik támogatnak, épp ezért lenne fontos, hogy a közvélemény támogassa a politikusokat a klímadöntésekben. Tájékozódjunk hát, mert ha tudjuk, mit kell elvárnunk tőlük egy élhető jövőért, akkor nyert ügyünk van. Egyértelműen és elsősorban rajtunk múlik, hogy milyen lesz a Föld éghajlata a következő évtizedekben, évszázadokban.

Jó tudni például, hogy a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásait enyhítő uniós helyreállítási alap – amiből Magyarországnak 5800 milliárd forintnyi támogatás jut –, 37%-át zöld átállásra kell fordítani. Jó tudni, hogy hiába mondják politikusaink, fizessék meg a szennyező iparágak a klímamentő intézkedések árát, ne a családok, ha a családok ezeknek az iparágaknak a szolgáltatásait, termékeit veszik igénybe nap mint nap, csak majd drágábban – a klímaváltozás lefékezésének árát mindenkinek meg kell fizetnie. Viszont nem mindegy, ki mennyit és meddig fizet, és ebbe van beleszólásunk, van választójogunk és pénzügyi támogatást is kaphatunk, ha például a zöld átállásra igényelhető több mint 2100 milliárd forint EU-s támogatásból közvetlenül részesülnek a családok, a települések, a lakosság. A zöld átállási célt az EU jelöli ki, de az arra szánt ezermilliárdok elosztását már a tagországok kormányai, mondván, ők tudják, náluk e téren melyik részfeladat a legfontosabb. Tájékozódjunk!

12+1 pontban, hogy mit várhatunk el választott vezetőinktől

Tegyünk végre, várjuk el, kérjük számon a döntéshozóktól a változtatást! 12+1 pontba rendeztük, hogyan csökkenthetjük észszerűen, hosszú távon és hatékonyan az éghajlatmelegítő kibocsátást. Fontos, hogy az azokban foglaltakat minden lehetséges módon várjuk el, kérjük számon a döntéshozókon, és támogassuk őket ebben. Nem mellesleg ezek mindegyike támogatható lenne pl. az EU-s forrásokból:

     1. A lakások/házak megfelelő hőszigetelésének nagymértékű vissza nem térítendő támogatásával.
     2. A lakások/házak energia- és melegvízellátását adó háztartási napelemek/kollektorok telepítésének támogatásával.
     3. A szennyező egyéni autózást kiváltó, megfizethető tömegközlekedés megszervezésével, hogy legyen a munkába- és iskolába járást szolgáló jó tömegközlekedés vidéken is.
     4. Lakónegyedeink, városaink zöldítésével, a mikroklímát hűtő parkosítással, fákkal, rácsra futtatott zölddel árnyékolt házfalakkal a hősziget-hatást erősítő, egyre terjedő térkövezés, fakivágás és még több légkondi helyett.
     5. Az ún. barna mezős beruházásokkal a zöldmezősek helyett, hogy új nyersanyagokból épülő új épületek, irodák, üzemek, lakások helyett újítsuk föl a még menthető régi épületeket, ill. a menthetetlen, lebontott régiek helyére épülő új passzív épületekkel, és nem újabb zöld területek beépítésével.
     6. Az otthoni munkavégzés jogi feltételeinek megteremtésével.
     7. Az oktatásban és a tömegtájékoztatásban a klímaváltozás súlyos következményeire rámutató folyamatos, átfogó tájékoztatással, a lassítást lehetővé tevő cselekedetek bemutatásával együtt, mert csak a tájékozott ember tud tudatos, felelős döntéseket hozni. Több befektetéssel az ún. puha erőforrásokba, a tudásba, a véges erőforrások fenntarthatatlan kiaknázásába való befektetés helyett.
     8. Áttéréssel a fenntartható vízgazdálkodásra, a természetes módszerekre alapozott vízmegtartásra országszerte, ami kiegyenlítheti a szélsőséges időjárást, mivel a vizes élőhelyek kedvezően befolyásolják a mikroklímát és éltetik az élelmet adó mezőgazdaságot.
     9. Fenntartható mezőgazdasággal, élelmellátással, ami védené a pusztuló termőtalajt.
    10. A fenntartható erdőgazdálkodás és erdősítés megteremtésével, az ún. őserdők, a nagy lombú szénelnyelő fák megőrzésével.
    11. Fenntartható áru- és élelemellátással, az ún. 20 perces körzetek kialakításával – azaz minden nyersanyagot, szolgáltatást és erőforrást a legfeljebb 20 percnyi sétatávolságra lévő helyi szolgáltatóktól kellene beszerezni. (Ehhez persze megfelelő településszerkezet kell, fenntartható tömegközlekedéssel és jó kerékpáros infrastruktúrával.).
    12. A fosszilis üzemanyagokkal dolgozó cégek állami, államközi támogatásának azonnali megszüntetésével világszerte – az EU-ban is –, és 2050-ig a fosszilis energiák kivezetésével. (Nem lesz könnyű a váltás, ugyanis a légkörbe kerülő szén-dioxid 85%-a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik még ma is az IPCC-jelentés szerint.)
   +1. Egyénileg is sokat tehetünk, mert sokkal jobb érzés cselekedni tétlen klímaszorongás helyett.

12+1 pont nem kevés, és ennél még jóval több lehetőségünk lenne a cselekvésre. Ha az elkötelezett, választott döntéshozóinkkal együttműködve cselekeszünk, már lesz esélyünk lefékezni 1,5 foknál a melegedést. Ebben az EU támogatás is segítene. Tegyünk érte.

Forrás: FNA/IPCC

Kapcsolódó cikkek

Az a kritikus 6 fok – dokufilm

Kifizetődő lenne 1,5 fokon tartani a felmelegedést

Egyre több a beton – romló hazai helyzetkép

Ablakon kidobott pénz a felújítás szakértelem nélkül

Feléljük a Föld forrásait – vészesen túlfogyasztunk

Túlléptük a világátlagot – túlfogyasztásban

Az EU már felélte forrásait

Túlfogyasztásunk pusztítja a termőtalajt

A vesztünkbe rohanunk - 12 évünk maradt a cselekvésre

Mit tehetsz Te – heti kihívások