(Le Peuple migrateur, dokumentum, 89 perc, 2001)

Vannak olyan madarak, amelyek lankadatlanul, éjjel-nappal repülnek. Mások viszont meg-megszakítva útjukat, csak óriási erőfeszítések árán érik el távoli úti céljukat. Mind közül a leghosszabb a sarki csér vándorútja: ő 20 000 kilométer repül, hogy elérje az „ígéret földjét”. Csillagászati jelek segítenek nekik a tájékozódásban: a Nap és a csillagok állása irányítja őket, szélességi körökön átívelő útjukon. Érzékelik a Föld mágneses erőterét, úgy lendülnek a kívánt irányba, mint ahogy az iránytű engedelmeskedik ennek a vonzásnak. Amikor több ezer kilométeres utat tesznek meg, veszedelmek közepette, amikor égbenyúló hegycsúcsokon, végtelennek tűnő óceánokon, izzó forróságú sivatagokon kelnek át, amikor az időjárás viszontagságaival küszködnek, mindig egyetlen létfontosságú belső parancsnak, a túlélés, a fajfenntartás parancsának engedelmeskednek. Az ő útjukat követi a film a tájképpel együtt, amely felett szállnak, rögzítve az egyes állomásokat és azonosíthatóvá téve az országokat, amelyeken áthaladnak. A madarak útját járva átsuhanunk egész bolygónkon a Déli-sarktól Amerikáig, Afrikától a Himaláján át Japánig!

(Forrás: http://www.filmkatalogus.hu/Vandormadarak--f12940 )

Előzetes a filmből (1.31 perc)