Előttünk az özönvíz

Mi lesz, ha a tengerek vízszintje 70 méterrel megemelkedik?! Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy milyen gyorsan. Peter Ward éghajlatkutató több neves szakértő közreműködésével mutatja be a lehetséges következményeket.


(Színes, szinkronizált dukomentumfilm, 50 perc, BBC, 2010)


Az Antarktiszon található a Föld összes jegének 90%-a. Grönland jegével együtt ez 70 m-rel emelné meg a világtengerek szintjét. Azonban már egy 1 m-es emelkedés is tönkretenné a kikötőket, a globális áruszállítást, a part menti lakóövezeteket, erőműveket, az infrastruktúrát - és ez ellen képtelenség gátakkal védekezni.

Lélegzetelállító dokumentumfilm arról, hogy mire számíthatunk, ha a légkör szén-dioxid tartalma a jelenlegi ütemben növekszik tovább, és a gyorsuló felmelegedés gyorsan olvasztja a szárazföldek jégtakaróit. Peter Ward éghajlatkutató filmjében a szemünk láttára kezdenek kilépni az óceánok a medrükből, megismerkedünk a jelenségek tudományos hátterével, és képet alkothatunk az emberiség jövőjére gyakorolt hatásról is.



A film magyar szinkronnal itt vagy a képre kattintva megnézhető.

Tények 2018:  Az eddig jelzett 0,5-1 m-rel szemben az átlagos globális tengerszint 2100-ra elérheti a 2,5 m-t - és a világ 7,6 milliárdos népességének 11%-a él 10 m-rel a tengerszint alatt, a tengerszinten vagy valamennyivel alatta, köztük Amszterdam, New Orleans 2 m-rel lejjebb.

Míg a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal, a tengerek szintje 20 cm-rel emelkedett az ipari forradalom óta. Újabb 2 fokos emelkedés – azaz 3 fok – nagyságrendileg 1 m-rel növeli a tengerek szintjét, és ezt várhatóan már 2070-re elérhetjük, ha így folytatjuk. A 3 fok egyben olyan küszöbérték, ami fölött számos visszafordíthatatlan éghajlati változás leselkedik...

A Világbank szerint legalább 0,5 m vízszintemelkedéssel és 140 millió klímamenekülttel számolhat a világ 2050-ig.

A szintemelkedés nyilvánvalóan nem az óceánon úszó fagyott víz okozza, hanem a sarkok jégtakaróinak, a gleccserek jegének olvadása, valamint a víz hőtágulása, ami a térfogatot Celsius-fokonként egy ezrelékkel növeli - több kilométernyi vízoszlopról lévén szó, ez is jelentős tényező. Márpedig a felmelegedés egyértelműen gyorsul. Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

Kérdés, hogy az emberiség mennyire tudja visszafogni az üvegházgázok kibocsátását, ahogy az is, hogy a sarki jégtakaró mennyire stabil, mennyire képes ellenállni a felmelegedésnek.

Kapcsolódó cikkek

Dél is olvad – gyorsabban, mint hitték

Megállíthatatlanul olvad Észak

A rekord jégolvadás globális veszélyt jelez

Az a kritikus 6 fok - film

Özönvíz előtt - film L. DiCaprióval

Mit tehetsz még - heti kihívások