Poszthumusz

Riasztó mértékben fogy a termőföld a világon, veszélyeztetve a Föld népességének élelmezését. Nem véletlen, hogy 2015-öt a termőföld nemzetközi évének nyilvánították. Gyökeres változtatásra lenne szükség az élelmiszer-termelésben. Minden év december 5-én van a talaj világnapja 2002 óta.

Évek óta konganak a vészharangok, hogyan lesz képes az emberiség táplálni a világ lakosságát, amelynek száma a jelenlegi 7,5 milliárdról 2050-re várhatóan 9 milliárdra nő. Fogynak az édesvízkészletek, kimerülnek a műtrágyagyártás alapanyagforrásai, mint a foszfátbányák és kőolajlelőhelyek. Ám kevés szó esik a termőföldről, talán mert annak pusztulása nem olyan látványos. Holott több tanulmányból is kiderült, hogy ha az eddigi ütemben romlik tovább a minősége, akkor hat évtized múlva nem marad semmi a termőtalajból. Nem véletlen, hogy 2015-öt a termőföld nemzetközi évének nyilvánították.

A termőföld az élet alapja – hangoztatta például a téma legfrissebb átfogó jelentésében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Az élelem 95%-a a talajból származik, de a termőföld ugyanúgy véges, mint a víz vagy a kőolaj. A tanulmány szerint 3 cm jó minőségű termőréteg képződéséhez több ezer év szükséges, márpedig minden percben 30 futballpályányi termőterület megy tönkre, főként az intenzív talajművelés következtében. Az utóbbi öt évtizedben ugyan a hatékonyság javulása miatt ugyanekkora területen jelentősen nőtt a növénytermesztés, de ez idő alatt az erózió és egyéb problémák következtében a termőterület harmada elveszett. Az évszázad közepére a talajromlás és a népességnövekedés miatt az egy főre eső, hatékonyan művelhető terület nagysága az 1960-as szint negyedére csökken tovább.

A szárazföldek kevesebb mint fele

A Föld 13 milliárd hektárnyi szárazföldjének kevesebb mint a fele használható mezőgazdaságra, beleértve az állattartást is. Földművelésre pedig mindössze 1,4 milliárd hektár alkalmas, mert a többi túl vizes, száraz, sziklás, rossz minőségű, mérgezett vagy fagyos. A termesztésbe bevont területek legalább harmada pedig gyenge vagy súlyosan kimerült; utóbbi kategória azt jelenti, hogy a föld 5–20 cm vastag, leggazdagabb felső rétegének több mint kétharmada eltűnt – vélekedett John Crawford, a környezeti ügyekben világhírű Sydneyi Egyetem szakértője. A professzor szerint ha nem történik változás, akkor a következő 2–5 évtizedben az agrártermelés a harmadával is csökkenhet, miközben a népességnövekedés és az ázsiai középosztály növekvő fogyasztása révén az élelmiszer-kereslet 50%-kal nőhet.

A termőföld természetes regenerálódása akár 40-szer lassúbb, mint a pusztulása. Hiszen élő massza, amelyből egy maréknyi, főként a többmilliárdnyi mikroorganizmus – baktériumok, gombák, protozoonok (állati jellegű egysejtűek) – és a több ezer rovar, atka, féreg révén több élőlényt tartalmaz, mint ahány ember él a Földön. Bolygónk biológiai sokszínűségének negyede a termőföldben található. Ez a közeg az ún. anyakőzetből évmilliók alatt jött létre és halmozódott fel; kész laboratórium, amely lehetővé teszi a szerves anyagok lebontását, összekeverését, és azt, hogy a növények felszívhassák táplálékukat.

A legsúlyosabb a helyzet Kínában, Indiában, Ausztráliában, Dél-Amerika egyes részein és Afrikában. A kínai termőföldeknek pekingi hivatalos közlés szerint is több mint 40%-a sérült. Az ország egyik éléstárának tartott Hejlungkiang északi tartomány fekete földje vékonyodik, míg a déli területek savasodnak. A környezetszennyezés pedig 3,3 millió hektárt érint. A kínai kormány új törvényen dolgozik a termőterületek megmentése érdekében, de a jogszabály csak 2017-ben várható. A jónak tartott művelési módszerek ellenére még Európában is fenntarthatatlan ütemben csökken a termőföld.

Az afrikai és európai tudósokból álló Montpellier Panel tanulmánya szerint a népességrobbanás előtt álló Afrika művelhető területeinek kétharmada túlságosan sérült ahhoz, hogy életképes és fenntartható élelmiszer-termelésre alkalmas legyen. A föld termőképességének fokozatos elvesztése Fekete-Afrikában 180 millió embert érint, ami a terméskiesés következtében 68 milliárd dolláros kárt okozott eddig. Ráadásul a klímaváltozás is ezt a kontinenst sújtja leginkább, a várható hőmérséklet-növekedés nagyobb lesz a globális átlagnál, a mezőgazdaságot háromnegyed részben vízzel ellátó esők mennyisége – a földrész keleti felét kivéve – csökken. A prognosztizált átlagos terméshozam a kukorica esetében 22, a ciroknál és a kölesnél 17%-kal eshet vissza 2050-re.

A termőföld romlásának több oka is van. A művelésbe való bevonás a természetes növényzet kiirtásával – például erdők kivágásával – kezdődik, majd szántással folytatódik, aminek következtében az értékes rétegeket elfújja a szél vagy elmossa az eső. Brazíliában például a szójakultúrák kialakítása miatti erózió évente 55 millió tonna termőföldet pusztít el. De más termények, így a kávé, a gyapot, a kukorica, a búza, a rizs, a tea, a dohány miatt is sérülékennyé válik az ültetvények talaja.

Ráadásul a termőföld elvesztésével a talaj vízmegtartó képessége is romlik, és az eróziós folyamat egyre jobban felerősödik. Mivel a víz kevésbé marad a talajban, csak egy része hasznosul a növények gyökerén felszívódva, a maradék végül a tengerekben köt ki – egy tanulmány például a tengerszint 1960-tól mért emelkedésének felét az öntözésnek tulajdonítja. Ugyancsak gond, hogy az eső, az öntözés, az egyre gyakoribb áradások által kimosott termőréteg a folyókba, tavakba, tengerekbe kerül, veszélyeztetve a vizek élővilágát – főleg ha még műtrágyát vagy növényvédő szereket is kiold a víz.

Csökkenő széntartalom

A termőföld másik fontos szerepe a szén megkötése és a víz átszűrése. Az évszázadok óta folytatott fenntarthatatlan mezőgazdasági művelés következtében az Ohio Állami Egyetem széncikluskutatását vezető Rattan Lal szerint a világ termőföldjei elvesztették eredeti széntartalmuk 50–80%-át, melynek jelentős része oxidálódott, növelve a légkörben az üvegházhatású szén-dioxid mennyiségét. Ráadásul a termőföldben a szerves vegyületek felbontásában döntő szerepet játszó mikrobák szénnel táplálkoznak, továbbá a szén a növények tápanyagfelszívásában is szerepet játszik, így a karbonhiány a termőföld minőségére is jelentős hatással van. A fenntartható mezőgazdaság technológiái között fontos szerepet játszhat az ún. széngazdálkodás: a légkör szén-dioxid-tartalmát valamiképpen vissza kell juttatni a termőföldbe, ami a klímaváltozás elleni harc eszköze is lehet.

Szerző: Keresztes Imre; Forrás: HVG 2015/13.

Kapcsolódó cikkek

Menekülés az elsivatagosodás elől

Mit tehetsz Te - heti kihívások

Fogytán az ivóvíz

Étrend és éghajlat

Mit aratunk jövőre? - film

A jövő farmja - film

Legalább felezd meg!

Felfaljuk a jövőt?

Megesszük a világot - film