2021 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

Cigánycsuk, lisztes berkenye, kacsafarkú szender és társaik hívják fel figyelmünket 2021-ben a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben.

2021 madara a cigánycsuk

A mezei verébnél valamivel apróbb cigánycsuk (Saxicola rubicola) hazai állománya 54%-kal csökkent az elmúlt 21 évben. Sík- és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, agrárföldeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben fordul elő. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Évente kétszer költ, április és augusztus között. A sekély fészket a tojó kaparja ki a talajon, a sűrű növényzet takarásában. A fiókákat mindkét szülő eteti. Igazi vártamadár: kimagasló pontokról lesi rovarokból, pókokból hernyókból álló zsákmányát. Innen messzire hallható  madárkák jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjuk, ami magyar nevükben is megjelenik. Vonuló énekesmadár, a telet a mediterráneumban, Észak-Afrikában tölti, de egyes példányok áttelelhetnek. Telelőhelyéről legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai. Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

Lisztes berkenye az év fája

A lisztes berkenye (Sorbus aria) középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka, a rózsafélék családjába tartozó vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos faj. A nem túl magasra növő – kb. 10 méter – lombhullató faj a sziklás erdőterületeket kedveli. Széles, lapos boltozatú szabálytalan korona, ezüstös-szürke sima kéreg és hosszúkásan tojásdad levél a főbb jellemzői. Nagy méretű fehéres virágzata rengeteg beporzó rovart vonz, vörös bogyós termése a madarak egyik kedvenc tápláléka. Hazánkban védett faj. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az OEE oldalán.

Az év emlőse a hermelin

A menyéttel rokon hermelin (Mustela erminea) ritka kisragadozó, főként szürkület után, éjszaka aktív.
A rejtőzködés nagymestere: a hátán barna, hasán világos nyári bundáját havas teleken hófehérre cseréli, csak a farka vége marad még ekkor is fekete. Mivel az éghajlatváltozás miatt egyre ritkábbak a havas telek, a téli bundás hermelin mára lassan a fehér holló ritkaságával vetekszik. A hermelint korábban éppen a bundája miatt vadászták, csapdába csalták, mert a középkor legdrágább hófehér prémfélesége a gazdagságot, nemesi származást is jelképezte. A 4-6 évig élő, karcsú, nyúlánk hermelin kedveli a facsoportokkal tarkított, vízközeli gyepes, füves helyeket, ritkán olyan szántókat, ahol a művelés nem intenzív: a rágcsáló- és rovarirtó szerekkel, műtrágyával és talajjavító kemikáliákkal erősen kezelt területek élhetetlenek számára. A településeket kerüli. Magyarországon ritka, védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk a Vadonleső oldalán. 

Az év rovara a kacsafarkú szender

Akár egy kolibri, egy helyben lebeg a virágok előtt, majd hirtelen tovareppen bármely irányba, hátrafelé is. A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a lepkék rendjébe, azon belül a szenderek családjába tartozik. A legtöbb szenderfaj alkonyatkor vagy éjjel repül, és nappal „szendereg". A kacsafarkú szendert viszont kora délelőttől kora estig láthatjuk az ország bármely vidékén, akár még nagyvárosok emeletes házainak erkélyein is tavasztól őszig. Pödörnyelvét (a lepkék jellegzetes szájszervét) kinyújtva mélyeszti a mély torkú virágok kelyhébe. Röptében elülső szárnya szürkésbarna, míg hátulsó élénk narancsbarna. Megpihenve elülső szárnyát mutatja, mellyel jól álcázza magát a talajon vagy fatörzsön. Potrohvége jellegzetes alakú, lapított, keskenyedő (innen a „kacsafarkú" neve), amely segíti őt a kormányzásban, az éles irányváltásokban. Hernyója galajfélék leveleivel táplálkozik. Még többet megtudhatsz róluk az MRT oldalán.

Óriás bocskorosgomba az év gombája

A fán növő, nagy termetű óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina) 8-15 cm átmérőjű kalapja fehéres-sárgás színű, felülete selymes, később szálas-pikkelyes. Szabadon álló lemezei fehéresből rózsásra színeződők. Fehéres tönkje tövét védő jól fejlett, okkersárgás-barnás bocskora idővel szabálytalanul felszakadozó. Ehető gomba, fehér húsa puha, vizenyős, retekszagú, íze jellegtelen. Fakorhasztó gombaként fontos szerepet tölt be az erdei életközösségek körforgásában, élő vagy korhadó, idős fatörzseken, tuskókon és fatörzsek odvaiban terem. Az idős, korhadt faanyag mennyiségének csökkenése veszélyezteti fennmaradását természetes környezetben, ezért bár ehető, nem szedhető. Védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MMT oldalán.

2021 kétéltűje a zöld varangy

A zöld varangy (Bufotes viridis) szürkés hátán szabálytalan zöld foltokat visel, gyakran narancssárgás pettyekkel. Terephatású rejtőszíneivel beolvad környezetébe. Bőre nem nyálkás, bőrmirigyei az emberre nézve veszélytelen méreganyagokat (bufotoxin) termelnek. Strapabíró, jól alkalmazkodik szélsőséges viszonyokhoz, a természetben inkább a nyílt térségek lakója, a zárt, sötét erdőket elkerüli. Lakott területen is gyakori – hazánknak talán nincs olyan települése, ahol ne élne. Alapvetően éjjeli állat, nappal falak, járdák repedéseibe, kerti limlomok alá bújva pihen. Tápláléka főként rovarokból áll, de fogyaszt pókokat, ászkarákokat, gilisztákat is. 10 évnél is hosszabb ideig élhet, jelenléte a kertben kifejezetten hasznos. Októbertől márciusig védett búvóhelyre húzódik vissza, április-május táján pedig vízhez vonul szaporodni – különösen a napsütötte, sekély tócsákat kedveli, de vizesárkok, kerti tavak, közparkok szökőkútjai egyaránt megfelelnek neki. A hímek a lótücsök hangjához hasonlító, pirregő hívóhanggal keltik fel a nőstények figyelmét. A nagyobb példányok tízezernél is több petét rakhatnak le hosszú zsinórokba rendezve. Párzás után elhagyják a vizet. A vízben fejlődő lárváik főként elhalt vízinövényeket, algákat fogyasztanak. Az ebihalak átalakulása nyárra esik, a vizet elhagyó fiatal varangyok 1-2 cm hosszúak. Hazánkban a faj állományai stabilak. A legnagyobb veszélyt szaporodóhelyeik eltűnése jelenti - a klímaváltozás okozta aszályok idő előtt kiszárítják az időszakos sekély vizeket, megnehezítve szaporodásukat. Városokban a zöldterületek eltűnése, a búvóhelymentes, „steril" kertek terjedése szintén előnytelen számukra. Lakott területeken, főleg esős éjszakákon tömegesen esnek a gépjárművek áldozatául, és időnként tudatlan emberek is pusztítják. A zöld varangy Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán. 

vetési konkoly AZ ÉV VADVIRÁGA

A vetési konkoly (Agrostemma githago) a szegfűfélék családjába tartozó, eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, 50–70 cm magas, szürkés-selymes szárú, egyéves karcsú növény. A virágszirmok különleges színe és az azokon messze túlnyúló csészecimpák eltéveszthetetlenné teszik. Május, július között virágzik. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. Mivel a növény nagy mennyiségben mérgező magja hasonlít a búzáéra, és a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette (innen a mondás: Buzába konkolyt hint, azaz viszályt támaszt). A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. Napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt. A vetési konkoly ma Magyarország egyetlen védett gyomnövénye. Eszmei értéke 5000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk a Vadonlesők oldalán. 

Az év hala a jászkeszeg

A közepes termetű jászkeszeg (Leuciscus idus) világos pikkelyű ezüstös színű pontyféle. Alsó úszói többnyire rőtes-pirosas színűek. Táplálékát zömmel az üledékben rejtőző gerinctelen állatok, férgek puhatestűek alkotják. Áramláskedvelő, de gyakran frissülő állóvizekben, így például a Tisza-tóban is megtalálható, a Balatonban ugyanakkor ritkaságnak számít. Rajhal, amely nyáron a felszín közelében tartózkodik, és télen a fenékre húzódik. Legfeljebb 18 évig élhetnek. Ikrájukat a sóderes mederfenékre vagy a vízi növényzetre rakják. Ívási ideje a késő tavaszi időszak, ezért április 15-től május 31-ig fogási tilalom védi. A jászkeszeg kifogható legkisebb mérete 20 cm. Húsa szálkás, de ízletes, Magyarországon a horoggal zsákmányul ejtett eddig legnagyobb példánya 3,86 kiló. Még többet megtudhatsz róluk az MHTT oldalán.

Szerkesztés alatt.

Kapcsolódó cikkek

Veszélyben a sokféleség - környezetvédelmi világnap 2020

Veszélyben a sokféleség

Az embert is érinti az új kihalási hullám

Eltűnt 420 millió madár

Az állatfajokat főleg a mezőgazdaság fenyegeti

Fák nélkül nem lesz elég élelem

Magunk alatt a fát

2019 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

2020 madara, fája, rovara, hala, vadvirága