Nyomot hagyunk… szemét ügy II.

k, 11/05/2013 - 22:37 — FNA

Naponta 5000 kilométer hosszú kukásautós konvojt töltünk tele szeméttel, ha így folytatjuk. Naponta! Szemét egy helyzet. Túlhasználjuk a Földet! Tennünk kéne valamit! De mit? Segítünk!

A szemétfelhalmozódás óriási terhet ró bolygónkra – elég csak egy adat: minden órában több millió kilogramm műanyag kerül a világ óceánjaiba. 2012 őszén kiállítást rendeztek Zürichben a világ tengerpartjairól összegyűjtött műanyag hulladékból.

Az óceáni szemétszigetek talán távolinak tűnnek, ám mi ugyanúgy hozzájárulunk kialakulásukhoz,
mint a tengerparti országok. (Természetvédők szerint a szemét 80 százaléka a szárazföldről mosódik
a tengerekbe, csupán ötödét dobálják be a hajókról, olajfúrótornyokról.)

Nagy óceáni Szemétszigetek

Az áramlatok mára becslések szerint 1–1,5 millió km2 szemétszigetet hordtak össze Kalifornia és Hawaii között – ez tizenötszöröse Magyarország területének. Ez a „Nagy Csendes-óceáni szemétsziget" valójában nagyobb, mert a szemét nagy része a felszín alatt lebeg. Tartalma: műanyag flakonok, kupakjaik, cipőtalp, focilabda, szemétlapát, vödör, cserép, evőeszköz, tányér, nejlonzsák, védősisak, halászháló, bója stb.

A szemét legalább 16 évig az áramlatban marad. Ennyi idő alatt a hagyományos műanyag nem képes lebomlani: például egy egyszerű műanyagkacsa teljes (sok ezer részecskére) bomlása akár 500 évig is eltarthat. Az erős napsugárzás, az oxidáció,
a hullámverés hatására a szemétből kioldódó vegyi anyagok vizeinket szennyezik, és veszélyeztetik
a tengeri élőlények, teknősök, halak, cetek, vízimadarak életét, a biológiai sokféleséget. A halak, tengeri madarak gyakran zsákmánynak nézve
a műanyagot, lecsapnak rá és lenyelik, és fiókáikat is azzal táplálják.

Az apró darabkákra töredező műanyag mindent elborít – egyes felmérések szerint ma már néhol több
a műanyag darabka a tengerben, mint a plankton.

Veszélyes szennyezők

A műanyagok kőolajból készülnek, szintetikus polimerek, gyártási segédanyagaik között sok a veszélyes vegyi összetevő, amelyek előbb-utóbb kioldódnak. Az óceánokban sodródó műanyag hulladék egy részéből, például a polisztirolból a csapadék, a nap és más környezeti tényezők hatására viszonylag rövid idő elteltével kezdenek kioldódni a vegyi anyagok: többek között a kioldódó biszfenol A (BPA) és PS-oligomer károsíthatják a tengeri állatok hormonháztartását, szaporító rendszerét. A mennyiség nem elhanyagolható: évente csak Japán partjainál 150 000 tonna műanyag törmeléket (főleg hőszigetelő polisztirolhabot) mosnak ki a tenger hullámai. A lebomló műanyag újabb jelentős, az óceáni ökoszisztémákat is fenyegető veszélyforrás lehet.

A Föld oxigénkészletének felét, azaz minden második lélegzetünket az óceánok biztosítják.
Az élettelen víz azonban nem termel oxigént. A tengeri élővilág pusztulásával pedig az éves globális oxigéntermelés 1 százalékkal csökken. Ez unokáinknak duplán rossz hír.

Mit tehetünk? A cikk folytatásából kiderül.