Már a világkatasztrófák sem segítenének

A túlfogyasztást, a környezetterhelést kellene csökkentenünk, és nem a népességet, mert ez utóbbira már nincs rövidtávon esélyünk, ugyanis még egy klímakatasztrófa vagy egy újabb világháború pusztítása után is tovább nőne a Föld népessége egy új kutatás szerint.

Egyszerűen túl sokan vagyunk a Földnek. Ha „minden marad a régiben", akkor 2100-ra 12 milliárdan leszünk. Még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön. Ám a nagyobb baj az, hogy már most is – amikor még „csak" 7,2 milliárdan vagyunk – sokkal többet fogyasztunk, mint déd- és nagyanyáink. A fejlődés, a gazdasági növekedés nagyon nagy része a természeti erőforrások kizsákmányolása árán jött létre, ám már most csúcsra járatjuk a természeti források kiaknázását. Nyilvánvaló, hogy vagy a fogyasztásunkon vagy a népesség létszámán kell változtatnunk.

Évtizedes távlatban népességszabályozással nem lehetne az emberiség létszámát a fenntartható szintre csökkenteni egy új ausztrál kutatás szerint. A kutatók abból indultak ki, hogy a népességrobbanás miatt egyre nagyobb kérdés, hogy az emberiség milyen mértékben veszi igénybe a Föld erőforrásait. A szokványos válasz erre rendszerint az, hogy születésszabályozással állítsuk meg a demográfiai robbanást, így növelve annak az esélyét, hogy 2100-ban az emberiségnek a jelenleginél nagyobb hányada juthasson megfelelő táplálékhoz, ivóvízhez.

A kutatók elemzéséből azonban kiderül, hogy még a drasztikus intézkedéseknek és a tragikus fordulatoknak sem lenne lényegi hatása a népességnövekedésre. Ha világszerte minden családban csak egy gyermek születne, 2100-ban az emberiség létszáma nem csökkenne számottevően a mostani több mint 7,2 milliárd fős létszámhoz képest. A népességet nem csökkentenék érdemben nagy katasztrófák sem.

„Az emberiség létszáma egyszerűen már olyannyira magas, hogy túlhaladtunk azon a ponton, amikor még a népességszabályozás könnyen megoldható lett volna. Ezt hívjuk demográfiai fordulópontnak" – mondta Corey Bradshaw a BBC-nek.

Ha a Föld népessége tovább nő, akkor újabb több milliárd embernek lesz szüksége lakásra, vízre és táplálékra, és ezért még több erdőt kell kivágni, legelőt, szántót létesítve a helyükön, fokozódik a városiasodás, nő a légszennyezés, nő a klímaváltozás kockázata, valamint még rosszabb helyzetbe kerülnek a természetes élőhelyek.

Bradshaw szerint kutatásukból az következik, hogy inkább a fogyasztás visszafogására kellene odafigyelnünk és meg kell találni a módját az állat- és növényfajok, az ökoszisztémák megóvásának. Vagyis a környezetterhelést kellene csökkenteni nem csak innovatív technológiákkal, hanem társadalomszervezéssel is.

Forrás: Origo Tovább a teljes cikkre.