Egyre több a beton – romló hazai helyzetkép

k, 01/05/2021 - 22:11 — FNA

Pazarló az anyaghasználatunk, nőtt az építési nyersanyagok (kavics, homok, egyéb) kitermelése, több energia fogy, csökken a megújulók hasznosítási aránya és a talajok foszfortartalma, több műtrágyát és vizet használ az agrárium, romlik vizeink, erdeink, természeti élőhelyeink ökológiai állapota, és nőtt a légszennyezés, a káros üvegházgáz-kibocsátás 2013 óta.

Lenne teendőnk bőven, rossz úton járunk – elég ijesztő képet rajzol a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT) és a KSH legutóbbi előrehaladási és fenntarthatósági jelentése.

Összefoglalva a jelentések alapján három pontra szűkíthető a 2013–2018 között kifejezetten negatív hazai tendenciák köre:
1. Újabb és újabb zöldterületeket foglalunk el, fogynak természeti értékeink, romlik azok minősége.
2. Pazarló az anyaghasználatunk, nagy anyag- és energiaigényű, a jövő szempontjából ún. öngyilkos fejlődési pályát követünk a GDP növeléséhez, emiatt fenntarthatatlan a 2013 óta töretlennek tekinthető gazdasági fejlődésünk.
3. Az előző kettőből ered a gyorsuló klímaváltozás – az ország jobban melegszik a globális átlagnál, és 2013 óta újra nő az üvegházgáz-kibocsátásunk, miközben 2050-re mi is zéró kibocsátást vállaltunk az EU tagjaként, sőt a magyar parlament 60%-os kibocsátás-csökkentési célt szavazott meg 2030-ig (az 1990-es szinthez képest).

Vagyis rosszul gazdálkodunk természeti erőforrásainkkal, a lassan megújuló szervessel (mint pl. a talaj, a víz, sokféleség), a véges szervetlennel (mint pl. az ásványi és építési anyagok) és a szinte korlátlanul bővíthető ún. puha erőforrásokkal is, mint a humán tőke és a társadalom (a tudás, az értékrend, az egymásra épülő, civileket is bevonó szabályozás és intézményrendszer).

Márpedig ma már a fenntartható jövő alapja, hogy a szerves és szervetlen természeti tőkénk túlhasználatát hogyan tudjuk észszerűsíteni a felhalmozott „puha" tőkénk segítségével, hogyan tudjuk a most ún. öngyilkos fejlődésünk irányát fenntartható pályára terelni hosszú távú jóllétünk érdekében.

Mesterséges felszínborítottságban az élen járunk

A jelentések szerint Magyarország az első az EU-ban a 2013–2018 közötti mesterséges felszínborítottság növelésében a nagy anyagigényű fejlesztések következtében – legnagyobb arányban az összefüggő településszerkezet (17%) és az ipari, kereskedelmi területek (16%) alkotta mesterséges felszín növekedett 2012 és 2018 között a KSH szerint a természetes borítású felszínek rovására.

Rengeteg természeti erőforrást használunk fel rossz hatékonysággal – jól jelzi ezt a hazai anyagfelhasználási mutató (azaz hogy 1 kg anyag felhasználásával hány euró gazdasági értéket állítunk elő). Az egyetlen olyan ország vagyunk az EU-ban, aki 2010–2018 között nem növelte a természeti erőforrások felhasználásának hatékonyságát, miközben az EU átlaga nőtt e téren, 2000 óta kb. 36%-kal. Magyarországon 1 € megtermeléséhez 1,25 kg anyag felhasználására volt szükség 2018-ban, míg az EU átlagában ehhez 0,45 kg elegendő.

Tudásba keveset fektetünk - és ez rajtunk is múlik

Többet fektetünk be betonba, mint értékteremtő tudásba uniós összevetésben – a magyar iskolarendszer hatékonysági problémáit jól jellemzi a gyengén teljesítő diákok magas (és növekvő) aránya és a nagymértékű korai lemorzsolódás. Erős a tanulók társadalmi szelekciója, az iskola szerepe meghatározó a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésében, pedig a jövőbeli fenntartható fejlődés szempontjából fontos lenne a felsőfokú végzettséget szerzők arányának növelése a jelentés szerint.

A magyar oktatás romló tendenciáira az EU is felhívja a figyelmet, mert a „puha" források fejlesztése ma kulcskérdés - ugyanis 10-20 év múlva óriási előnyre tesz majd szert az az ország, régió, amelyik ezekre, a kreatív tudásra épít a véges természeti források felélése helyett.

Ám mindezt a hazai választópolgárok ma még nem tartják fontosnak, ezért a politikusok sem lépnek. A politikusok mindig a szavazóik igényeit követik, vagyis amíg a szavazók többsége kényelemből, tájékozatlanságból vagy bármi miatt nem követel változást, hogy ne a jövőt felélő, hanem a tudásba fektető fejlesztésekkel érjük el a jóllétet, addig a döntéshozók nem fognak változtatni.

***

Helyzetkép haladóknak

Idézetek az NFFT és a KSH fenntarthatósági kockázatokat összegző jelentéséből, rövidítve:
- Az utóbbi években romlik az erőforrás-felhasználás hatékonysága. 2014-től az energiafelhasználás növekedésnek indult, az energiaintenzitás javuló tendenciája stagnálásba fordult; az energiaigény növekedése túllépte a GDP bővülési ütemét. Az egy főre jutó energiafogyasztás 2016-ban 12%-kal haladta meg az EU28 átlagát. A háztartási energiafogyasztásban a gáz vált a legfőbb energiaforrássá.
- A megújulók hasznosítási aránya a végső energiafelhasználásban 2013 óta csökken; 2017-ben nem érte el a végső energiafelhasználás 13,5%-át. A megújulók forrásösszetétele aránytalan – négyötöde mezőgazdasági alapú, több mint kétharmada erőművi és háztartási tűzifa felhasználásra vezethető vissza.
- 2016-tól ismét növekedésnek indult a nem-fémes ásványok kitermelése, különösen az építési kavics, homok, cementipari nyersanyagok vonatkozásában.
- Az üvegházgáz-kibocsátás 2013–2017 között több mint 12%-kal nőtt Magyarországon, melynek oka elsősorban a közlekedés, ill. a háztartási és erőművi földgázfelhasználás növekedése. A közlekedés 1990-ben csupán 10%-kal járult hozzá a teljes kibocsátáshoz, 2016-ban már 21%-kal. 2017-ben a kibocsátások legnagyobb része, 72%-a az energiaszektor számlájára írható, azt követi a mezőgazdaság 12%-os, az ipari folyamatok további 11%-os és a hulladékszektor 5%-os részesedéssel. 2018-ban az áruszállítás teljesítményének 75,6%-át a közúti szállítás, 21,2%-át a vasút és 3,2%-át a vízi szállítás adta.
- Az egy főre eső termelt vízmennyiség a 2014. évi minimumhoz képest 2017-re 9%-kal növekedett. A szélsőségesebbé váló éghajlat, a csapadék területileg és időben egyenetlen eloszlása miatt a mezőgazdasági vízhasználat körültekintő tervezése a jövőben kulcsfontosságú lesz.
- 2017-ben 12%-kal több műtrágyát használtak egy hektárra vetítve 2015-höz képest Magyarországon, dinamikusan emelkedett az intenzív mezőgazdasági művelésű területek műtrágya felhasználása.
- A talajok foszformennyisége 2009–2017 között (2012 kivételével) minden évben negatív volt Magyarországon, ami veszélyezteti a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát.
- Európai összehasonlításban magas a legalább „jó" ökológiai állapottal vagy potenciállal NEM rendelkező víztestek aránya (90%) Magyarországon. A tavak ökológiai állapotát tekintve jelentős az adathiány. A felszín alatti vizek mennyiségét tekintve az EU utolsó öt tagállamába tartozunk – azaz hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a jövőben azok túlhasználata, ill. a kapcsolódó felszíni vizes élőhelyek leromlása miatt.
- A felszín alatti vizek védelmét veszélyezteti a vízkivételt szolgáló kutak nyilvántartásának hiánya, a fellépés hiánya az illegális kútlétesítések megelőzése, ill. a már meglévő illegális kutak felszámolása érdekében.
- A globális felmelegedés következtében megváltozott a Duna vízhozamának évszakos eloszlása, fokozatosan emelkedik a vízhőmérséklet, mely jelentős hatást gyakorol a folyó élővilágára. 2018 nyarán a Dunán rekord alacsony vízállásokat mértek, a vízhőmérséklet is több alkalommal meghaladta a valaha mért legmagasabb értékeket. A Duna vizének minősége a Tiszáéval szemben jelentősen romlott.
- A hőhullámoknak kitett, kiemelten és fokozottan sérülékeny területeken él a lakosság egynegyede. A sérülékenység térben rendívül differenciáltan jelentkezik, és elmaradott térségeinket erőteljesebben érinti. (L. fent Éghajlati körzetek változása Magyarországon c. ábrát.)
- A levegőtisztaságra negatív hatást gyakorló tényezők között megerősödött a lakossági fűtés okozta minőségromlás, és hiányzik az ennek kezelését szolgáló komplex program. Az egészségkárosító PM10-kibocsátás 2000 és 2016 között 26%-kal csökkent az EU-ban, míg Magyarországon jelentős ingadozás mellett lényegében változatlan szinten maradt. Ezen belül viszont a hazai kereskedelmi, intézményi és háztartási szektor PM10-kibocsátása számottevő ingadozás mellett 41%-kal nőtt.
- Az erdőállományok egészségi állapota a klímaváltozás és a légszennyezés következtében tovább romlott. Az őshonos tölgy után a nem őshonos akác alkotja a hazai faállomány legnagyobb részét. Az erdőtörvény módosítása behatárolja az erdészeti hatóság által a természetvédelmi szempontok érvényesítésére tehető korlátozások mozgásterét. Erősödik az invazív növény- és állatfajok terjedése, a védett természeti területeken ez az egyik legnagyobb veszélyeztető tényezővé vált. Az erdők sérülékenysége tekintetében az ország területének hozzávetőleg 50%-át alkotják a kiemelten és erősen sérülékeny térségek.
- Az elmúlt két évben tovább romlott az élőhelyek természetvédelmi helyzete: 2016-ban a élőhelyek 60%-ának volt kedvezőtlen a helyzete, ez az arány 2018 végére elérte a 87%-ot, míg a kedvező természetvédelmi helyzetű élőhelyek aránya csupán 13%. Összességében megállapítható, hogy Magyarországon a természetes növényzeti örökség igen veszélyeztetett.
- A mesterséges felszínek aránya évről évre növekszik, bár a művelés alatt álló szántók területe mintegy 92%-ra csökkent az 1990-es értékhez képest. Legnagyobb arányban az összefüggő településszerkezet (17%) és az ipari vagy kereskedelmi területek (16%) alkotta mesterséges felszín növekedett 2012 és 2018 között.