Magunk alatt a fát

k, 12/30/2014 - 11:11 — FNA

Sokat köszönhetünk a növényeknek. A dús lombú őserdőknek. Mégis irtjuk. Naponta 30 000 hektárt. Ez napi több mint 3 magyarországnyi terület a perui klímakonferencia adatai szerint.

Az elmúlt évtizedben évente átlag 13 millió hektár erdő tűnt el a Föld színéről a műholdas felvételek tanúsága szerint. A legnagyobb veszteség a trópusi erdőket éri. Naponta 30 000 hektárt (három magyarországnyit) irtanak ki világszerte, ismertette a decemberi perui klímakonferencián nyilvánosságra hozott adatokat a Reuters.

A Föld területének 30%-át fedik erdők. A földfelszínt borító növényzet, különösen a dús lombú őserdők tetemes mennyiségű szén-dioxidot képesek elnyelni, és ezzel szabályozni az éghajlatot, fékezni a globális felmelegedést. Nem mellesleg világszerte közel 1 milliárd ember megélhetése függ közvetlenül az erdei ökoszisztémáktól, közvetetten pedig mindannyiunké.

Az erdőket ennek ellenére több okból is tovább irtjuk, főként hogy termőterületet nyerjünk az élelmiszer- és takarmánytermesztés, a bioüzemanyagok energiaültetvényei, az olajpálma-ültetvények számára, de a bányászat, például az olajhomok-kitermelés is hatalmas erdők, zöldterületek holdbéli tájjá alakításával jár.

fogyasztunk

Malajzia és Indonézia az értékes pálmaolajért égeti fel hatalmas területeken pótolhatatlan trópusi erdeit, hogy helyükön olajpálma-ültetvények végeláthatatlan sorait telepítse. Az ültetvények területe közel a nyolcszorosára nőtt az elmúlt 20 évben. A pálmaolaj iránti globális kereslet pedig megkétszereződött az utóbbi évtizedben.

Az USA és Kanada felelős azért a katasztrofális környezetpusztításért, ami a nyugat-kanadai olajhomok-kitermelés következménye. Több ezer hektáron irtottak ki értékes boreális erdőterületeket, hogy hozzáférjenek a világ egyik legnagyobb olajhomok-készletéhez. A (részben kínai tulajdonú) olajcégek folyamatosan növelik a kitermelést Észak-Kanadában - csak 2012-2013 között Kína mintegy 15 milliárd dollárt fektetett be a kanadai olajhomok kitermelésébe.

Brazília - amelynek a területén húzódik a világ tüdejének számító Amazonas menti esőerdő jelentős része – a 2009-2010-es években élen járt az erdőirtás mérséklésében, 2014-re azonban drasztikusan megnövekedett a brazil esőerdők irtása - csak augusztusban és szeptemberben 122%-kal több erdőt vágtak ki, mint 2013. azonos időszakában.

Az Amazonas menti, a világ legnagyobb összefüggő területű őserdejéből 1970 óta 700 000 km2-nyiről irtották ki a fákat, hogy mezőgazdasági földeket nyerjenek. Bár az erdők helyén nagy területeken folyik állattartás és (leginkább az USA etanol üzemanyag-igényét kiszolgáló) kukoricatermesztés, a legnagyobb mértékben mégis a takarmányszója termelési területe nő a növekvő húsfogyasztás miatt.

Feketelista

A nagy természeti értékű trópusi őserdők irtásában közvetetten szerepet vállal az Európai Unió és Kína is – ugyanis egyaránt nagy mennyiségben importálnak fát többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságból, holott ott illegálisan vágják ki az erdőket, gyakran a lakosság kényszerű elüldözésével.

Fékezné az erdőirtást a környezetvédő aktivisták szerint, ha a felelősen gondolkodó kormányok és vállalatok nem importálnának fát Malajziából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Kamerunból és Indonéziából.

Malajzia erdőinek 2000 óta közel 10%-át pusztították el mindössze 12 év leforgása alatt. Ilyen mértékű erdőpusztítás egyetlen országban sem fordult elő a világon. (A malajziai kormány ennek csak a harmadát ismeri el.) Az ország épp az erdőirtás miatt került a legnagyobb légszennyező országok közé.

Ne hidd, hogy nem érint

Az erdők szenet tárolnak, ezzel meghatározó szerepet játszanak a klímaváltozásban, mivel a növekvő fák elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot, ám ha kiirtjuk a fákat, a tárolt szenet rothadásuk, elégetésük során visszaengedik a légkörbe.

A gazdasági növekedésért, a túlfogyasztásért nagy árat fizetünk. Az erdőirtás a globális szén-dioxid-kibocsátás 20%-áért felelős, valamint az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség pótolhatatlan veszteségeiért. A biodiverzitás, a fajgazdagság 1992 óta globálisan 12%-kal csökkent, a trópusi területeken pedig 30%-kal a 2010-es Élő bolygó jelentés szerint.