Rekorddöntő kibocsátás - dől a dominó?

h, 10/23/2017 - 17:17 — FNA

Közel 3 milliárd tonna széntöbbletet mutattak ki a légkörben az utóbbi két forró évben. A rekordnagyságú növekedést ráadásul akkor mérték, amikor az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás nagyjából változatlan volt. A növekedés a természet válasza a rekordmelegre - a szokásosnál sokkal kevesebb szén-dioxidot nyelt el. Dől a dominó?

Évente átlag 2 ppm-mel nő a szén-dioxid légköri koncentrációja, az utóbbi 2 évben azonban rekordütemben, összesen 6 ppm-mel nőtt, az éves szint mára már meghaladta a 400 ppm-et. A többlet a 2015-2016. évi szupererős El Nino – a Csendes-óceán Egyenlítő menti vízfelszínének néhány évenkénti felmelegedése – számlájára írható.

Az El Nino újabb negatív hatására az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új műholdja derített fényt. A 2014-ben felbocsátott műhold adatait elemezve jutottak a tudósok arra a következtetésre, hogy a 2011. évihez viszonyított mintegy 3 milliárd tonnás növekedés hozzávetőleg 80%-a – 2,5 milliárd tonna – származott természetes forrásból, nagyjából azonos mennyiségben Dél-Amerika, Afrika és Indonézia trópusi esőerdeiből.

Dél-Amerika, Ázsia a szárazságtól, Afrika az esőtől szenvedett

Dél-Amerika trópusi vidékén az El Nino következtében 2015 volt három évtized legszárazabb éve, ezt a növényzet is megszenvedte: a szokásosnál sokkal kevesebb szén-dioxidot vett fel a levegőből.

Afrikában ezzel szemben a szokásos mennyiségű csapadék hullott, viszont sokkal melegebb volt az átlagnál, ezért a növényzet erősebben pusztult, ami nagyobb szén-dioxid-kibocsátást eredményezett. Ázsiában szintén nagy volt a szárazság, itt a tőzeg- és erdőtüzek okozták a szén-dioxid-többlet nagy részét - állapították meg a Science tudományos lapban megjelent tanulmány tudós szerzői.

Annak ellenére, hogy az El Nino alapvetően csendes-óceáni időjárási jelenség, ez az új kutatás is bizonyítja, hogy közvetett hatásai globálisan éreztetik hatásukat.

Fogyasztásunk okozza

„Ha elejét akarjuk venni annak, hogy a globális hőmérsékletek veszélyes szintekre emelkedjenek, drasztikusan csökkenteni kell a szénkibocsátást és növelni kell az erdők képességét arra, hogy elnyeljék és tárolják a szenet" – hangsúlyozta Alessandro Baccini, az amerikai Woods Hole Kutatóközpont tudósa.

A trópusi erdők kulcsszerepet játszanak a globális felmelegedés elleni harcban, mivel fotoszintézissel elnyelik a szenet. Ám a hősokk hatására kevesebbet nyelnek el, és maguk is szenet bocsátanak ki, amikor felégetik az erdőket, meg amikor a kihalt fák rothadnak.

A legtöbb erdőt - évi 15 milliárd fát - elsősorban a takarmánytermesztés, az állattartás miatt tarolják le világszerte – az élelemtermelés felel az erdőirtás 73%-áért és a vízhasználat 70%-áért.

Ha komolyan vesszük a párizsi klímaegyezményben vállalt „jóval 2 fok alatti" határ betartását, és a légköri szén 400 ppm alatt tartását, azt csak fogyasztási szokásaink, étrendünk megváltoztatásával érhetjük el.

Forrás: MTI/Science/FNA