Sivatagosodás fenyegeti a termőtalajok 90 százalékát

p, 06/22/2018 - 16:37 — FNA

2050-re a szűkös talajerőforrások akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket. A talajromlás a földterületek 90%-át fogja érinteni a most megjelent, az elsivatagosodást bemutató világatlasz szerint, ami súlyosan veszélyezteti az élelemellátást.

A népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadása szerint – adta hírül az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja.

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75%-át érinti, 2050-re ez 90%-ra nő – mutat rá az uniós Közös Kutatóközpont kiadványa. A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb, de hazánkban is gyakoribb az aszály.

A talajromlás egyik fő oka az egyre bővülő mezőgazdasági termelés, aminek gátat lehet vetni a meglévő mezőgazdasági területek terméshozamának növelésével, a növényi étrend elterjesztésével, a fenntartható forrásokból származó állati fehérjék fogyasztásával, az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.

A talajromlás és az éghajlatváltozás gazdasági költsége évente több 10 millió euró az Európai Unióban, e tényezők 2050-re hozzávetőleg 10%-kal csökkentik majd a terméshozamot, de Indiában, Kínában és Afrika szubszaharai régióban a csökkenés 50%-os lehet.

A világatlasz szerzői megjegyezték, hogy a felgyorsult erdőirtás miatt nehezebb lesz mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait. Becslések szerint 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A világatlasz átfogó, tényeken alapuló értékelést ad közre a világszintű talajromlásról és annak mögöttes okairól - segítve a döntéshozókat, hogy helyi szinten jobb válaszintézkedéseket hozzanak a talajvesztés és a talajromlás problémájára. Konkrét példákat mutat be arról, hogy az emberi tevékenység hogyan vezet állat- és növényfajok kihalásához, illetve hogy miként veszélyezteti az élelmezés-biztonságot, fokozza az éghajlatváltozást, és kényszerít végső soron tömegeket lakóhelyük elhagyására.

Forrás: FNA/MTI/europa.eu