KISLEXIKON

A jó döntés alapja a tájékozottság.
Kislexikonunk a nagyközönségnek szóló, közérthetően megfogalmazott ismereteivel segíti olvasóit a tájékozódásban.

Aarhusi egyezmény

Az 1998-ban létrejött európai uniós egyezmény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatokhoz és az egészséges környezethez. A környezetkárosítás nem ismer határokat, ezért a környezeti adatok „minősítetten közérdekű adatok”. Az egyezmény alapvetően a civil társadalom három pillérére épül: a környezeti információhoz való hozzájutásra, a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre. Az egyezmény rendelkezései 2001-ben léptek hatályba. Magyarországon a 2001. évi LXXXI sz. törvénnyel hirdették ki, ezzel a magyar jogrend részévé vált. Rendelkezései a polgárok számára megteremtik a gyors, hatékony fellépés és jogorvoslat kereteit. Előírásaiban mindvégig hangsúlyozott követelményként jelenik meg a hatékony és szolgáltató közigazgatás – annak alapvető elvárása, hogy az adófizetők pénzén működő hivatalok nem uralkodhatnak a polgárokon.

Az Aarhusi Egyezmény szövege (magyarul).

2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről.

A Reflex Környezetvédő Egyesület által működtetett Civil kontroll honlapján olvashatunk az egyezmény alkalmazásáról, intézményrendszeréről, kiterjesztéséről.

Alumínium (Al)

Könnyű, korrózióálló, könnyen megmunkálható, jó hő- és elektromos vezető, alaktartó fém. Erős idegméreg, a szervezetben felhalmozódva idegrendszeri szövődményeket okoz. Az élelmiszeripar is használja adalékanyagként (E 173, E 520-523 stb.). Elemi állapotban a természetben nem fordul elő. 1 tonna alumínium kinyeréséhez 4 tonna bauxitot kell bányászni. Gyártása igen energiaigényes: 1 kg alumíniumhoz 0,5 liter kőolaj fogy, mielőtt a bauxitból timföld, majd alumínium lesz. 1 tonna timföld mellékterméke 1 tonna vörösiszap (veszélyes hulladék) és rengeteg fluor. Italosdoboz, fólia, tubus, szórópalack készítéséhez használni anyag- és energiapazarlás. Környezetkímélőnek számít például az autóiparban: az alumínium alkatrészek csökkentik a járművek súlyát, így kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. Az alumínium 90 százaléka 95 százalékos energiamegtakarítással újrahasznosítható lenne, ha szelektíven gyűjtenénk.

Bár az alumíniumnak nincs szerepe az emberi sejtműködésben, magasabb koncentrációban toxikus hatást mutat; az alumínium kitettség különösen vesebetegek számára jelent kockázatot. Nagy mennyiségben az alumínium mérgező az idegrendszerre is, mivel megváltoztatja a vér-agy gát működést. Az alumínium lerakódhat a csontokban.

Anyagok körforgása

A természet törvényszerűsége az anyagok körforgása: az élő szerves anyag létrejön, elhal, alkotóelemei a humuszba kerülnek, hogy új formában ismét életre keljenek. Az ipari, mezőgazdasági folyamatokban is kialakítható az anyagok körforgása: az ember nemcsak a természet forrásait használja, hanem a termelés hulladékát is hasznosítja. Az iparban például a kohászati üzemek salakját egyre nagyobb arányban hasznosítják cementgyári alapanyagként és építőelemek adalékanyagaként. (L. még Hétköznapi kalauz c.) Figyeljünk az anyagok körforgására, arra, hogy az azonos minőségű ipari, mezőgazdasági, fogyasztási hulladékoknak a lehető legnagyobb hányada szelektív gyűjtés, válogatás, tisztítás útján újra hasznosuljon, és másodlagos nyersanyagként visszakerüljön a termelésbe.

Apró szemcsés szálló por (PM)

A levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék elegye. Két nagy csoportja a szemcseméret alapján: a 10 µm át-mérőjű, az alsó légutakba lejutó „durva” szemcsék (PM10) és a 2,5 µm-nél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM2.5). Ez utóbbiak különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, felszívódnak és a vérkeringésbe kerülnek. A szálló por forrása a közlekedés, az ipari tevékenység, a háztartási szén- és fatüzelés stb. Veszélyességét növeli, hogy felületén nehézfémek, rákkeltő hatású poliaromás szénhidrogének telepednek meg. Hazánkban csak a 10 µm-es szálló porra van egészségügyi határérték, a veszélyesebb 2,5 µm alattira nincs.

Argon (Ar)

A levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz. Nem mérgező, de – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat. Csekély reakcióképessége miatt ideális védőgáz. Az élelmiszeriparban csomagológázként (E 938) elterjedt, de használják a kohászatban hegesztésre, az építőipar hőszigetelőként a többrétegű üvegek közé, a búvárok a szárazruhákba, a reklámipar fénycsövekbe tölti: az argonnal töltött fénycső kék színnel világít.

Atomenergia

Az atommaghasadásból nyert energia. Az atomerőművek nem bocsátanak ki üvegházgázokat, de az urán bányászásától a kiégett fűtőelemek feldolgozásáig tartó folyamat során fajlagosan több szén-dioxid kerül a légkörbe, mintha megújuló energiaforrásokat használnánk. Hátránya, hogy közvetett költségei nagyok, és túlzott térnyerésével az olcsón kitermelhető uránkészletek hamar kimerülnének. A radioaktív hulladékok elhelyezésére, az elavult erőművek szétszerelésére, ártalmatlanítására nincs megfelelő technológia, és nem becsülhetők előre a többletköltségek.

Svájcban 2034-re szűnik meg az atomenergia-termelés, mert egy most elfogadott törvény értelmében többé nem adnak ki engedélyt új atomerőművek építésére.

Azbeszt

A hosszan tartó azbeszt kitettség növeli a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezt a kockázatot súlyosbítja a dohányzás. A betegségek tünetei akár évekkel, évtizedekkel később is jelentkezhetnek. Az azbeszt veszélyessége a fajtájától is függ: a legnagyobb egészségügyi kockázatot a kék azbeszt jelenti.

A természetben előforduló rostanyag ipari felhasználása az 1980-as évekig jelentős volt. Tűzálló és szigetelő tulajdonságú. A tetőfedésre használt eternitpala, csővezetékek, födémek szigetelése, fékbetétek tartalmaztak azbesztet. 1950–1980 között sok ezer tonna azbesztes szigetelés épült be lakóházakba. A legtöbb fejlett államban (2005-től hazánkban is) felhasználását betiltották. A már beépített azbesztet eltávolítják, veszélyes hulladékként ártalmatlanítják. Fékbetétekben ennek ellenére több helyen még használatban van. Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel. A levegőben lebegő azbesztrost-részecskék azbesztózist és a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozva súlyosan veszélyeztetik egészségünket.

Az azbeszt eltávolítása költséges, ám fontos társadalmi érdek. Csak megfelelő szankciókkal és érdekeltséggel lehetne garantálni, hogy a tulajdonosnak ne érje meg szakszerűtlen, „költségkímélő megoldást” választani, netán eltitkolni az azbeszt jelenlétét.

Barnamezős beruházás

A leromlott, használaton kívüli, szennyezett területek újrahasznosítása. Ide tartoznak a „rozsdaövezetek”, az egykori ipari, gazdasági, vasúti, felhagyott katonai területek stb. Az újrahasznosítás társadalmi-gazdasági előnye a területtakarékosság; annak központi támogatásával jelentősen csökkenthető a zöldmezős beruházás; hasznosulnak az értékek, épületek és infrastruktúra; felszámolják a környezeti szennyezést; a rendezett állapot felértékeli a területet; javulnak a környező lakosság életkörülményei, a közbiztonság. A barnamezős területek nem hasznosíthatók korlátlanul, általában nem alkalmasak üdülő- vagy lakóterületnek, nem használhatók mezőgazdasági vagy kiskerti termesztésre, állattartásra stb. Budapesten a Millenáris a barnamezős beruházás jó példája.

Beépített energia

Fogalmát az építőipar határozta meg, mely szerint „A beépített energia annak az energiamennyiségnek az összege, amelyet a nyersanyag kitermeléséhez, az építőanyag, illetve az építési termék előállításához, szállításához, valamint beépítéséhez használnak föl.” Például egy átlagos 100 m 2 -es családi ház építésekor 350 000–400 000 kW-ot építünk be a házba. Az életciklusra vetített energiamérleg a létesítésen és üzemeltetésen túl a bontás energiaigényét is figyelembe veszi. Egyes elemek (például nyílászárók, épületgépészet, hőszigetelés, felületképzés) fizikai élettartama rövidebb, mint az épületé. Ezeket az épület élettartamán belül – esetleg többször is – cserélni kell, ami növeli az épület beépített energiáját.

Benzol

A gyűrűs szénhidrogének alapvegyülete, illékony szerves szennyező (VOC). Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Kitűnő oldószer, de erős méreg, ezért felhasználását nemzetközi egyezmények mindinkább korlátozzák. Fejfájást, rosszullétet, a csontvelő károsodását, vérképzőszervi elváltozást okozhat. Kiváló zsíroldó, ezért a lipidekben gazdag szövetekben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) felhalmozódik, és sokszor évekkel a hatás után fehérvérűséget, nyirokszervi daganatot okozhat.

Számos nemzetközi szervezet egybehangzóan megállapította, hogy a benzol emberben bizonyítottan karcinogén hatású. Az alábbi iparágak dolgozóinak lehet az átlagosnál nagyobb a benzolkitettsége: mosó- és tisztítószer-gyártás, növényvédőszer-gyártás, kőolaj-feldolgozás, benzin- vagy oldószer-előállítás, festék-, lakk-, ragasztó-, gumigyártás, ill. a hulladékgazdálkodás területén dolgozók, laboratóriumi technikusok, autószerelők, zsírtalanítást, vontató- és tartálytisztítást végző alkalmazottak.

Beteg ház (otthon), iroda tünetek

A beltéri környezet szennyezettségének tüneteit a WHO 1986-ban ismerte el, amely allergia, gyakori fejfájás, álmatlanság, szem- és orrbántalom, torokszárazság, szétszórtság és hányinger oka is lehet. A zárt terek, otthonunk, autónk, munkahelyünk szennyezői három csoportba sorolhatók: gázok és gőzök, lebegő részecskék, sugárzások. Származhatnak az égéstermékekből (fűtés, dohányzás), a háztartási vegyszerek (mosó-, tisztítószerek, kozmetikumok, rovarirtók, illatanyagok) és az építőanyagok, berendezések (falfesték, padlólakk, tapéta, ragasztóanyag, szigetelőhab, műanyag, pozdorja, fénymásoló, klíma) kipárolgásából. Nagyon sokféle beltéri szennyező anyag vehet körül bennünket: formaldehid, radon, szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, illékony szerves vegyületek (VOC), halogénezett szénhidrogén, apró szemcsés por, ózon, penész, baktériumok, vírusok, atkák, elektromágneses, fény-, hő- és zajterhelés. Érzékenységünk függ a vegyszer vagy a hatás fajtájától, töménységétől és az egyéni hajlamtól.

Egészségünket a lakások és a munkahelyek szennyezett levegője legalább olyan mértékben veszélyeztetheti, mint a nagy forgalmú utak és más szennyező források környezete. A fejlett országok lakosai életük jelentős részét (közel 90 százalékát) zárt térben töltik, ezért igen fontos a beltéri levegő minősége.

Biodinamikus gazdálkodás

A biogazdálkodás egyik irányzata, amely különös hangsúlyt helyez a környezetre és a jó minőségű termékekre. A gazdaságot zárt rendszerű, élő, önfenntartó rendszernek tekinti, szerves egységben a termőterület talajával, növényeivel, állataival és a gazdálkodó emberrel. Figyel a kozmikus hatásra, a természet ritmusára, a fényre a gazdálkodás során, és növényi, állati kivonatokból álló biodinamikus preparátumokat használ a jó minőség érdekében. Helyi termesztésre, feldolgozásra, fogyasztásra törekszik.

A bio-, illetve ökológiai gazdálkodás sokszínű, változatos művelési módok együttese, többféle minősítő eljárás és termékcímke is forgalomban van. A paletta egyik színfoltja a biodinamikus gazdálkodás, illetve az ilyen módon előállított Demeter termékek köre.

Budaházi Antal és felesége, Katalin nyugdíjasként, Gödöllő mellett, Domonyvölgyben gazdálkodnak, biodinamikus módszerekkel.

Biodiverzitás/Biológiai sokféleség

Az élet bennünket körülvevő biológiai sokfélesége (biodiverzitása) az emberi tevékenység alapja. A szárazföldi, tengeri és más vízi ökológiai rendszerek változatossága nélkül nem létezne a tápanyagok és a víz körforgása, a talaj képződése, a növények beporzása, a földi klíma szabályozása, nem jutnánk például természetes élelemhez, tiszta vízhez, gyógyszer-alapanyaghoz, építőanyaghoz, textilrosthoz vagy tűzifához. A kihalás az evolúció természetes velejárója, és a kipusztulás természetes aránya 1-10 faj évenként. A 20. században azonban a kihalás felgyorsult, és mértéke legalább évi 1000 fajra nőtt, ami főként az emberi tevékenység, az élőhelyvesztés következménye. A fajok kihalását a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös könyve követi nyomon: a 2008. évi felmérés szerint az ismert állat- és növényfajok 37 százalékát fenyegeti világszerte a kihalás veszélye. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiró-ban elfogadott Biológiai sokféleség egyezménye a fajok védelmét, a változatosság megőrzését, és a hasznosításukból származó gazdasági többlet méltányos megosztását tűzte ki célul. Magyarországon 1995 óta szabályozza törvény a biológiai sokféleség megőrzését.

Biogáz

Szerves anyagok bomlásakor (mocsarakban, lápokon, szeméttelepeken), illetve a biomassza elgázosításakor (erjesztés, rothasztás zárt térben) baktériumok közreműködésével fejlődő gáz. Összetétele 30 százalék szén-dioxid, 70 százalék metán. Alapanyaga lehet sertéshígtrágya, szennyvíziszap, komposzt, mező-, erdőgazdasági melléktermék, élelmiszeripari hulladék stb. A biogáz közvetlenül használható fűtésre, főzésre (a földgázhoz hasonlóan), áramtermelésre, járművek üzemanyagaként. A visszamaradó komposzt minden értékes ásványi anyagot megőriz, kitűnő szerves trágyaként használható.

Biogazdálkodás

Természetes anyagokra és helyi erőforrásokra alapozott mező-, erdő- és tájgazdálkodás, élelmiszer-termelés, vidékfejlesztés. Környezetkímélő, hagyományos gazdálkodási módszereket alkalmaz, hasznosítja a szerves hulladékot, energiatakarékos, korlátozza a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok, technológiák (növényvédő szerek, műtrágya, génmódosítás) használatát. Önfenntartó, változatos gazdaság kialakítására törekszik. Ökogazdálkodásnak, ökologikus, organikus gazdálkodásnak is nevezik.

A biogazdálkodás jelentősége szerte a világon növekszik, a biotermelésbe bevont területek nagysága 2000 óta megduplázódott. 2005-ben kissé visszaesett, de azóta ismét folyamatosan nő, és 2007-ben már meghaladta a 32 millió hektárt. Ebből Európa a második legnagyobb részt képviseli Ausztrália és Óceánia után. A KSH összefoglalója a biogazdálkodásról.

Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó, érvényben lévő Európai Uniós, valamint hazai szabályozások.

Biológiai aktivitásérték

A biológiai aktivitásérték egy adott területen a jellemző növényzetnek (zöldfelületeknek) a település ökológiai állapotára és az ember egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A fogalmat az építési törvény 2006. évi módosítása során vezették be. Értékét minden településen – külön jogszabály alapján – ki kell számítani, és annak nagysága az előírás értelmében egy adott település közigazgatási területén nem csökkenhet akkor sem, ha például újonnan beépítésre szánt területet jelölnek ki vagy minősítenek át. Ahhoz, hogy a települési tervek elkészítése, engedélyeztetése során valóban érvényt szerezhessünk az előírásoknak, ismernünk kell ezt az értéket, mert csak társadalmi részvétellel, civil kontrollal érhető el, hogy településünkön ne csökkenjenek a zöldfelületek (Budapest belső kerületeiben például az 1 főre jutó zöldterület aránya mindössze 0,6 m2).

A biológiai aktivitásérték egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.

9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról.

Biomassza

Biomasszán tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük, míg megújuló energiaforrásként fogalma az energiatermelésre használható növényeket, terméseket, élelmiszeripari, mezőgazdasági melléktermékeket és szerves hulladékokat takarja (tűzifa, szalma, kukoricaszár, energianövények, állati hulladék stb.). A biomassza fűtésre, gépjármű-üzemanyagként is hasznosítható. Égés közben ezekből is szén-dioxid szabadul fel, kéntartalmuk viszont jóval kisebb, mint az ásványi tüzelőanyagoké. Ha legalább annyi növényt telepítenek folyamatosan, mint amennyit biomasszaként elhasználnak, nem légszennyező, azaz „szén-dioxid-semleges”. Magyarország energiaigényének 1,5 százalékát biomassza elégetésével fedezik. Az Energiagazdálkodási Intézet szakembere szerint ez elérheti a 3-4 százalékot a közeli jövőben. Biomassza háztartási fűtőanyag a hasábfa, a pellet, a biobrikett.

Bioszolárfűtés

Egyaránt hasznosítja a biomasszát és a napenergiát. Az átlagnál jobban hőszigetelt épületnél jöhet számításba (U=0,4 átlagértéktől). A biomassza hasábfa, faapríték vagy pellet, amit korszerű, lehetőleg faelgázosító kazánban égetnek el. A napenergiát a tetőre felszerelt napkollektorok gyűjtik és nagy (néhány köbméteres puffer) víztartályban tárolják. A napenergia a napfényes órák számától függően az éves hőigénynek legalább 50 és legfeljebb 70 százalékát adja, a többit a kazán.

Biszfenol A (BPA)

Legfőképpen polikarbonát műanyagok előállításához használják fel. Rengeteg használati eszközben megtalálható: szemüveglencsék, CD, DVD, elektromos eszközök (pl.: mobiltelefonok, számítógépek, háztartási eszközök), sport és ipari védőfelszerelések, autóalkatrészek. BPA található egyes fogtömésekben is. Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy a BPA több egészségügyi problémáért felel.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) élelmiszer adalékanyagokkal, aromákkal, technológiai segédanyagokkal és élelmiszerekkel érintkező anyagokkal foglalkozó szakbizottsága (AFC Panel) további tudományos álláspontot közöl a biszfenol A-ról (BPA-ról), ezen belül is főként a vegyület emberi szervezetből való eliminálódásáról és a kockázatbecslési megfontolásokról.

Polikarbonát műanyagok (PC 7), epoxigyanták gyártására használt szintetikus vegyület. Élelmiszerekbe a polikarbonát műanyagból készült étel- és italtárolókból (cumisüvegből, üdítős, ásványvizes palackból, ételhordóból, tányérból, pohárból, vízvezetékcsőből stb.) kerülhet, valamint a belső felületén epoxigyantával bevont fém konzervdobozból, ivóvíz- és bortárolóból, fogtömésből. Kioldódását elősegíti a magas hőmérséklet, az erősen savanyú vagy lúgos pH, és a hosszú ideig tartó tárolás. Kutatások szerint a BPA ártalmas lehet a gyerekek idegrendszeri fejlődésére, ivarszerveire, állatkísérletekben a rágcsálók prosztatájában és emlőmirigyeiben a rákot megelőző állapot alakult ki. Kanada ezért 2008-ban megtiltotta a BPA használatát cumisüvegekben, Dánia, Franciaország, Ausztrália, az Egyesült Államok néhány állama korlátozta használatát. 2010-ben Kanada felvette a környezetre és az emberi egészségre mérgező anyagok listájára annak ellenére, hogy ugyanekkor az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) felülvizsgálata szerint a vegyület kis dózisban nem jelent veszélyt az egészségre. Az Európai Unióban engedélyezett speciális kioldódási határértéke 0,6 mg/kg. Napi tolerálható bevitele (TDI) jelenleg 0,05 mg/testtömeg kg (50 µg/ttkg/nap). A BPA-felhasználást évente 4 millió tonnára becsülik világszerte.

Bitumen

Főleg szénhidrogénből álló amorf anyag, a természetben előforduló bitumen oxidálódott kőolaj. A kőolajból lepárlással előállított bitumen a fekete útburkolatok (aszfalt) legfontosabb kötőanyaga. Vízszigetelésre üvegfátyol vagy üvegszövet alapú bitument használnak. (L. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Celofán

A természetes (cellulóz) alapú fólia vékony, áttetsző, víztiszta, mikrobiológiai úton könnyen lebontható. A nedvesítéstől a természetes alapú celofán meglágyul és nyújthatóvá válik (így lehet megkülönböztetni a műanyag fóliáktól), például befőzéskor felveszi az üveg szájának formáját. A műanyag alapú celofán polipropilénből (BOPP) készül. A mesterséges cellulózrostokból csomagolóanyagot, műbelet, csillogó textilszálat, ragasztószalagot is készítenek.

Cink (Zn)

Létfontosságú sejtépítő elem, hiánya a legtöbb növénynél, állatnál, embernél hiánybetegséget okoz. Elemi állapotában a természetben nem fordul elő. Nagy koncentrációban egyes vegyületei mérgező, rákkeltő hatásúak lehetnek. A cink-oxid-gőzök légzőszervi panaszokat, vízoldható sói nagy mennyiségben hányást, hasmenést okozhatnak. A cinktartalmú termelési hulladék, termék (például elemek) veszélyes hulladék. Festékanyag, horganylemez, elemek, kozmetikum, gyógykenőcs készítéséhez használják.

DDT

L. még Hétköznapi kalauz c. könyvben és POP-vegyületek

Dioxinok

Mesterségesen előállított, klórtartalmú vegyületcsoport, 75-féle változatban előforduló poliklórozott dibenzo-para-dioxinok (PCDD-k). Rendkívül veszélyes környezetszennyezők, nagyon stabil POP-vegyületek, felhalmozódnak a májban és a zsírszövetekben, erősen mérgezők. Legveszélyesebb közülük a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-paradioxin (TCDD), ami festékekben, lakkokban, oldószerekben fordulhat elő, és vegyi gyárakból, hulladékégetőkből, például klórtartalmú műanyagok (PVC stb.), vegyszerek égetésekor is a levegőbe kerül. Rákkeltő, születési rendellenességet okoz. A dioxinok főképp élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe, de felszívódhatnak a bőrről, bejuthatnak a levegőben lévő porral is. A kimutatható legkisebb mennyiség (0,01 milliomod g) belélegzése is károsodást: töménységétől függően bőrkiütést, klóraknét, vetélést okoz, befolyásolja az immunrendszert, a hormonháztartást. Rákkeltő (főként lágyrész szarkóma, nem-Hodgkin limfóma). A magyar rendeletek szerint a hulladékégetők kéményén legfeljebb 0,1 µg (0,0000001 g) dioxin távozhat légköbméterenként. Az égetők környékén élőkre ez is veszélyes, mert a terhelés folyamatos, az égető finom pernyéje, pora leülepszik a talajra és a növényekre. A dioxin felhalmozódik a környéken legelő állatok szöveteiben, a tehenek húsában és a tejben. A szabadba jutott dioxin mennyisége becslések szerint 7-10 évenként csökken a felére. A világban szétszórt dioxin sokunkra és sokáig lesz hatással.

A dioxinok elnevezés 210 vegyületet takar. E vegyületek hasonló kémiai felépítésűek, változó számú klóratomot és aromás gyűrűt tartalmaznak. Vízben elhanyagolható mértékben, viszont szerves oldószerekben és zsiradékokban (többek között zsírszövetekben is) kiválóan oldódnak, ezért jellemző rájuk, hogy felhalmozódnak az élő szövetekben. Egyesek közülük bizonyítottan karcinogének, mások az immunrendszert károsítják.

Éghajlatváltozás

Az ENSZ által kiadott Éghajlatváltozási Keretegyezmény szövege (magyarul).

Egy független kutatócsoport is megerősítette a globális felmelegedés valóságát, remélve, hogy a nyers eredmények nyilvánosságra hozatalával a klímaszkeptikusokat is sikerül meggyőzni az adatok érvényességéről.

Egyre gyakrabban válnak majd le sziklák az Alpok vonulatainak csúcsairól francia kutatók szerint. 2011. szeptember második hét végéjén hatalmas robajjal levált egy 12 000 köbméteres darab a Mont Blanc vonulat szikláiból 3400 méteres magasságban, és lezuhant nem messze a franciaországi Tignes falvacskától.

Egyre gyorsabban veszítenek terjedelmükből a mintegy 150 éve folyamatosan zsugorodó alpesi jégtömegek az olasz gleccserszövetség szerint.

A nyugat-montanai erdők vörösbe öltöztek, ami ősz lévén nem is volna gond, de ezek örökzöldek, melyek áldozatául estek azoknak a kártevő rovaroknak, amelyek számát eddig a kemény, hideg telek hatékonyan korlátozták. Ahogy melegszik a klíma, ez a hatás egyre kevésbé érvényesül.

Láng István akadémikus szerint buta dolog megkérdezni, zajlik-e a klímaváltozás: az éghajlat mindig is változott, és változni is fog – a kérdés a mérték. Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. Fel kell készülnünk a klímaváltozás hatásaira, amit pedig nem tudunk elhárítani, azt meg kell tanulnunk eltűrni.

Fokozatos, hosszú időn át tartó, egyirányú eltolódása az éghajlat jellemzőinek, a szélsőséges időjárási jelenségek erősödésének, ami lényegében hosszú időre visszafordíthatatlanná válik. Modellszámítások szerint a felmelegedés az emberi tevékenység, az erősödő üvegházhatás, az üvegházgázok, a szén-dioxid-koncentráció állandó növekedésének következménye. Az üvegházgázokon kívül a hővisszatartó aeroszolok, mint a korom mennyiségének növekedése, a földhasználat megváltozása, az erdőirtás is hatással van a felmelegedésre. Az 1950-es évek óta az átlaghőmérséklet a Földön 0,74 ºC-ot emelkedett. A történelemben ismert 10 legforróbb évet 1980 óta mérték. A melegedés az északi félgömbön erőteljesebb. A szárazföldek gyorsabban melegszenek, mint a tengerpartok (ezeket mélytengeri áramlatok hűtik). A sarkvidékek gyorsabban melegszenek, mint a trópusok. A klímaváltozás egyik következményeként a világóceán szintje az elmúlt 100 évben 20-40 cm-rel emelkedett. Az Északi- és a Déli-sark a földi klíma hűtőrendszere, de a sarki jégtakaró 10 százalékkal gyorsabban olvad annál, hogy pótlódni tudna, mert a csökkenő hótakaró miatt a sötét földfelszín a nap melegéből többet nyel el, kevesebbet ver vissza. A Déli-sark szélein egyre több a zöld terület, az Észak-nyugati-átjáró 2008 nyarán először vált jégmentessé. Minden 1 ºC-os hőmérséklet-emelkedésére 150 m-rel húzódik feljebb a hóhatár. A Föld csaknem minden hegyi gleccsere olvad, a svájci Alpokban a jégtakaró évi 30 m-t húzódik vissza. Az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 ºC-os felmelegedés már súlyos veszélyeket jelent a legfontosabb természeti rendszerekre és emberi közösségekre. (L. még Úton egy felmelegedő világ felé c. könyvben.)

Az éghajlatváltozás témája már átszövi a mindennapjainkat. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy mit lehet tenni ellene? Mit tehetnek az egyes emberek? A füzetben igyekeztünk gyakorlati tanácsokat adni, megkönnyítve hogy Ön is hozzájárulhasson az éghajlat védelméhez.

Elektromágneses tér, terhelés, sugárzás

A Föld természetes elektromágneses sugárzásának erőssége, jellege változó, más a talajvizek, a hasadékok és a törésvonalak fölött. (Az ún. Hartmann-hálók metszéspontjain igen erős, azok fölött ne építkezzünk.) A mesterséges váltakozó elektromágneses terhelés az utóbbi 40 évben közel 350-szeresére nőtt, különösen a távvezetékek, lokátorok, adótornyok, átjátszóadók, transzformátorok, mobilantennák környezetében, és az elektromos készülékek napi használatakor. Lehetséges egészségkárosító hatásai (alvászavar, fejfájás, idegrendszeri és keringési panaszok, nehézlégzés, a hormonszint változása, gyerekeknél fehérvérűség) részben bizonyítottak, részben vitatottak. Bizonyítottan nőtt a gyermekkori leukémia rizikófaktora 50 Hz-nél, illetve nagyfeszültségű távvezetékek 300 m-es körzetében. A különféle sugárzások egymással és a területen ható egyéb egészségkárosító hatásokkal összeadódnak. A terhelés mértéke a forrás távolságával négyzetarányosan csökken.

Számtalanszor keresték meg tanácsadó irodánkat mobiltelefon antennák vagy bázisállomások lehetséges egészségkárosító hatásai miatt.

Az elektromágneses hullámok a mindennapok kikerülhetetlen részei, úgyszólván minden háztartási gépnek, elektromos vezetékeknek, rádiófrekvenciának van sugárzása. Svédország a világ egyetlen országa, amely elismeri funkcionális – nem szervi – károsodásként az EHS-t, azaz elektro-hiperérzékenységet. A hivatalos statisztikák szerint a lakosság 3 százaléka, mintegy 250 000 ember szenved elektro-hiperérzékenységben.

Elektromos energia

A Föld légkörében az elektromos töltések energiája, amely villámokban fejti ki energiáját. Az energia munkavégző képesség. Az erőművekben elektromos energiát valamilyen más energiából állítanak elő. Forrása lehet fosszilis energia vagy megújuló energia: szén, olaj, víz, szél, hő, biomassza, árapály, napenergia, atomenergia. Az elektromos energia távvezetékeken nagy távolságra szállítható a fogyasztókhoz. Szállításakor nagyfeszültséget használnak a veszteségek csökkentése érdekében. A háztartási feszültséget (Európában 230 V, az Egyesült Államokban 110 V) a nagyfeszültségből transzformátorral alakítják át.

Élelmiszer-kilométerek

A globális kereskedelem rendszerének részeként a távolról jött árukért lényegesen nagyobb árat fizetünk, mint amennyit a pénztárgép mutat. Az élelmiszerek szállításakor a levegőbe kerülő szén-dioxid és egyéb gázok éghajlatváltozást okozó és egészségkárosító hatása mára ijesztő méreteket öltött, nem beszélve az importált áruk élelmiszer-biztonsági kockázatáról. Az üvegházgáz-kibocsátást jelző táblázat segítségével felmérhetjük, mennyivel járultunk hozzá vacsoránkkal, legújabb márkás pólónkkal, mobilunkkal a klímaváltozáshoz.

A szállításkor a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok növelésével mindannyian hozzájárulunk a globális éghajlatváltozáshoz. Egyetlen kilogramm távoli országból származó termék fogyasztóhoz juttatása során akár két kilogrammnál is több üvegházhatású gáz is a levegőbe jut. Helyi termékek fogyasztásával mindez elkerülhető. A füzetben található táblázat is segíti a környezettudatos vásárlás gyakorlati megvalósítását.

Euro Velo

Az Európát átszelő Európai Kerékpárút Hálózat, az EuroVelo 12 kerékpárút összesen 60 000 km hosszúra tervezett hálózata. Az EuroVelo útvonal az uniós országok kormányzatainak, a helyi önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek az összefogásával alakul hálózattá: a meglévő kerékpárutakat köti össze (több mint 20 000 km már elkészült). A 4000–8000 km hosszú útvonalak számozása EV1-től EV12-ig terjed, Magyarországon az EV6 és az EV11 EuroVelo útvonal halad át.

Eutrofizáció

Biológiai válasz a vizek tápanyagdúsulására: a vizekben a növekvő tápanyagkínálat következtében elszaporodnak a vízinövények (algák, hínárok stb.), és elfogyasztják a vízben oldott oxigént. A kialakuló oxigénhiány miatt a növények egy része elpusztul, anyaguk bomlani kezd, romlik a víz minősége, emiatt elpusztulnak a halak és más vízi élőlények. Vízvirágzást okoznak a felszíni vizekbe jutó tápanyagok, a hígtrágya, a műtrágya, a rovarirtó szerek, a háztartási szennyvizek nitrát- és foszfáttartalma, ami fontos növényi tápanyag.

Biológiai válasz a vizek tápanyagdúsulására: a vizekben a növekvő tápanyagkínálat következtében elszaporodnak a vízinövények (algák, hínárok stb.), és elfogyasztják a vízben oldott oxigént. A kialakuló oxigénhiány miatt a növények egy része elpusztul, anyaguk bomlani kezd, romlik a víz minősége, emiatt elpusztulnak a halak és más vízi élőlények. Vízvirágzást okoznak a felszíni vizekbe jutó tápanyagok, a hígtrágya, a műtrágya, a rovarirtó szerek, a háztartási szennyvizek nitrát- és foszfáttartalma, ami fontos növényi tápanyag.

Extenzív zöldtető

A zöldtető, vagy más néven extenzív zöldtető a nem járható tetőszerkezeten alakítható ki. Kevés kezelést igényel, olcsó, ökológiailag önfenntartó természetes védőréteg: 5-10 cm-es ültetőközegbe ültetett, a helyi klímán szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényfajok alkotják. Különösen lapos tetők, garázsok tetején tartós szigetelő megoldás.

Ezüst (Ag)

Az ezüst jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, amiből igen vékony lemezek és huzalok készíthetők. Az áramot még a réznél is jobban vezeti. Baktériumölő, a víz csírátlanítására, édességbevonóként (E 174) is használják, a halakra mérgező hatású lehet. Nyomtatott áramkörök, kapcsolók, ezüst-cink és ezüst-kadmium gombelemek stb. tartalmazzák. A kimerült elemekből ezüst juthat a természetbe.

F-gázok

Ipari célra fejlesztett mesterséges vegyületek. Rendkívül hatékony üvegházgázok, mivel a vegyészmérnökök stabilnak, tartósnak, jó hőelnyelőnek alkották meg őket. A légkörben 10-15 évig nem bomlanak le. Több rokonvegyület alkotja az F-gázok csoportját: halogénezett vagy klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k), hidroklórfluor-szénhidrogének (HCFC-k), fluorozott szénhidrogének (HFC-k), per-fluor-szénhidrogének (PFC-k) és a kén-hexafluori d (SF6). Globális felmelegedési potenciáljuk jóval nagyobb, mint a szén-dioxidé. Az F-gázok 80 százalékát a hűtőgép- és klímaberendezések (az autóké is) gyártása során használják föl. Többségük ózonbontó is, ezért gyártásukat, alkalmazásukat a Montreali jegyzőkönyvben korlátozták. Használatuk természetes anyagokkal (egyszerű szénhidrogénnel, szén-dioxiddal, ammóniával, sőt időnként sima vízzel) kiváltható lenne, de a vegyipar ezek helyett időről időre újabb F-gázokkal váltja ki a már bizonyítottan káros vegyületeket, kihasználva sok millió dolláros hasznot hozó globális monopóliumát.

Fagyzug

Mély, nedves, légjárástól elzárt terület, völgy, hegykatlan, ahol a növények, facsemeték könnyen el- vagy kifagynak.

FAO

Az ENSZ egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakosított szervezete az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, angolul Food and Agriculture Organization of the United Nations, a továbbiakban FAO.

Achieving food security for all is at the heart of FAO's efforts - to make sure people have regular access to enough high-quality food to lead active, healthy lives. FAO's mandate is to raise levels of nutrition, improve agricultural productivity, better the lives of rural populations and contribute to the growth of the world economy.

Felhalmozódás

A táplálékláncon át a szervezetbe kerülő valamely elem, vegyület felhalmozódása (akkumulációja). Különösen a nehezen lebomló POP-vegyületek biológiai felhalmozódása veszélyezteti az egészséget. A felhalmozódás a táplálkozási szintek között hatványozottan nő. Embereknél a táplálékláncbeli felhalmozódás vegyszertől és hajlamtól függően 75–150-ezerszeres közötti. A gyerekek kevesebb fajta élelmiszert, de azt nagyobb mennyiségben esznek, ezért vegyszermaradványokból a hivatalos határértékeknél többet fogyaszthatnak. (L. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Fémek

A nehézfémek (cink, higany, kadmium, kobalt, mangán, ólom, réz stb.) szervezetünkbe kerülve felhalmozódhatnak, és biokémiai folyamatokban mérgezőbb vegyületekké alakulnak át. A fémek környezetünkből, a talajból, a levegőből, a táplálékból, a vízből kerülnek szervezetünkbe. Többek között régi vízvezetékcsövekben és a kipufogógázokban ólom és kadmium, a festékekben, a tonhalfilé-konzervekben higany fordul elő, a konyhai edényekből a könnyűfém alumínium oldódik ki. A környezet fémterhelése folyamatosan nő, a kérdés közegészségügyi szempontból nagy figyelmet, az okozati összefüggések feltárása további kutatásokat igényel.

Nehézfémek a mezőgazdasági talajokban. A talaj a tápláléklánc alapját képezi. A talajkészleteket két veszély fenyegeti: a talajdegradáció és a talajt érő szennyeződések. Ismert a különböző káros és/vagy mérgező anyagok felhalmozódása a talajban. Ezekhez tartoznak a nehézfémek is.

Fenntartható fejlődés/fenntarthatóság

Az ENSZ 1987-es Közös jövőnk jelentéséből átvett szókapcsolat, mely szerint „a fejlődés akkor fönntartható, ha lehetővé teszi a most élők igényeinek kielégítését úgy, hogy az nem korlátozza a jövő generációinak lehetőségét saját szükségleteik kielégítésében”. Más szavakkal a Földet csak haszonbérletbe kaptuk (állagmegőrzési kötelezettséggel), nem tulajdonba. A fenntartható fejlődés mennyiségi növekedés nélküli fejlődés, amelyben korlátozott a természeti források felhasználása, ellentétben a gazdasági-statisztikai értelemben vett „fejlődés” mennyiségi növekedésével, ami növekvő ütemben falja föl a természeti erőforrásokat. A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), amely egyensúlyra törekszik az emberi környezet védelme és a gazdasági fejlődés között, és az életminőség javulását társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel, közösségi részvétellel teremti meg.

Dr. Hetesi Zsolt előadása Békés Városi Kulturális Központban. Fenntartható fejlődés, megújuló energiák. Video.

Fenol

Színtelen, jellegzetes szagú, mérgező, baktérium- és gombaölő hatású, lassan lebomló szerves anyag, régi nevén karbolsav. Származékait, vegyületeit nagy mennyiségben használja a vegyipar, számos ipari, vegyipari folyamat káros mellékterméke, erősen szennyezi az élővizeket, ezért az ipari szennyvizeket fenolmentesíteni kell. Fertőtlenítőszerek, tisztítószerek, rovarirtók, lágyítók, műanyagok, gyanták, festékek, oldószerek, kenőolajok, gyógyszerek, az E 231-232 élelmiszer-adalék, a dohányfüst stb. tartalmaz fenolszármazékot. A kemény műanyagok, festékek, bevonatok, lakkok fenol alapú műgyantájában formaldehid található. A pentaklorofenol tartalmú favédő és gombaölő szerek belégzése súlyosan károsítja egészségünket. A fenolok marják a bőrt, károsítják a légutakat.

Feromon

Viselkedéshormon; a természetben, rovarokban, állatokban, emberekben egyaránt előforduló kémiai vegyület. Szerepe az élővilágban a tájékozódás: segíti az állatokat területük megjelölésében, a társak felismerésében, és jelzi a nemi érdeklődést. Az adott faj más egyedeiből vált ki viselkedésválaszokat. Az ember szervezete akaratán kívül választja ki feromonjait, amelyek irányítják nemi viselkedésünket, vonzzák a másik nemet. A kétféle emberi feromon (tesztoszteronszármazék) közül az androstenone nőkben, férfiakban egyaránt jelen van, míg az androstedione a férfiak izzadságában és vizeletében mutatható ki.

Fluor (F)

A halogének csoportjába tartozó kémiai elem, erősen maró, halványsárga színű gáz. Bár a fluor szinte minden természetes élelmiszerben előfordul, a kémiai folyamatok során nyert anyag káros az emberi szervezetre, a lebegő porral is a szervezetbe juthat, felhalmozódik. Erős oxidálószer, könnyen reagál a legtöbb elemmel. Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon mérgező és maró hatásúak. Bőrre, szembe nem kerülhetnek. Megköti a szervezetben lévő kalciumot, ami gátolja a csontok mészképződését, növeli a csontok törékenységét, szívizomsérülést, allergiát, gyerekeknél a vér alkotóelemeiben károsodást okozhat. Az atomipar (urándúsítás), a félvezető ipar, a nanotechnológia, a mattüveg-, a teflon-, a rovarirtószer-gyártás, az egészségügy (érzéstelenítő, antibiotikum, gombaölő szer, fogpaszta fogszuvasodást gátló adaléka) használja a fluort és vegyületeit.

A fogkrémek fluorozása a fluor fogainkra gyakorolt pozitív hatásának feltételezéséből táplálkozik. Mivel azonban se a fluor fogainkra gyakorolt hatásáról, se a fluor ártalmatlanságáról gondoltak nem állják meg helyüket, a fluor felhasználását a fogkrémekben a kritikusabb gyártók beszüntették.

Földgáz

A földfelszín alatt (szerves anyag oxigénhiányos bomlása és hő hatására) üregekben, repedésekben, át nem eresztő réteg alatt felhalmozódott gáz, különböző szénhidrogének elegye, metánt, szén-dioxidot és nitrogént is tartalmaz. Általában kénmentes, ezért felhasználása kevésbé légszennyező, mint a széné vagy a kőolajé, de égetésekor nitrogén-oxidok és szén-dioxid szabadul fel. Az ásványi energiahordozók közül ez a legtisztább, bár fő alkotója, a metán fokozza az üvegházhatást, és az ózonréteg elvékonyodását. Ha nem elektromos energia, hanem közvetlenül melegvíz-előállításra fordítjuk, jó hatásfokkal hasznosul. A hazai földgázszükséglet folyamatosan nő, ehhez a földgáz jelentős hányadát külföldről szerezzük be, a hazai kitermelés az éves fogyasztás negyedét adja.

Földvédelmi járulék

Ha a termőföldet nem mezőgazdasági termelésre hasznosítjuk, akkor egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Mértékét a földtörvény 1. számú melléklete tartalmazza. Nem kell járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően talajvédelmi létesítmény, véderdő; öntöző- és belvízcsatorna; közüzemi lakossági, ivóvíz- és csatornaellátó létesítmény és annak védőterülete; belterületi lakó- és közterület; a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági (tanya, farmgazdaság) területen az indokolt állandó ott lakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítése; fokozottan védett természeti terület; természetvédelmi beruházás vagy természetvédelmi hasznosítás céljára használják fel. Ha a környezethasználó bányajáradékot fizet a területért, akkor igénybevételi járulékot nem kell fizetni.

Formaldehid (CH2O)

Illékony szerves vegyület (VOC), átható szagú kötő- és ragasztóanyag, baktériumölő hatású fertőtlenítő-, tartósítószer. Szobahőmérsékleten légszennyező mérges gázokat bocsát ki. Lassan, több év alatt bomlik le. Széles körben használják: fa- és műanyag termékek, forgácslapok, bútor, szőnyeg, kárpit, poliuretán habszigetelés, festékek, lakkok, háztartási tisztítószerek, kozmetikumok, papír, ruha-, ágynemű tartalmazza. Kőolajfinomítók, gépjárművek, fűtés, főzés égéstermékében, dohányfüstben is megtalálható. Árt a bőrnek, károsítja a nyálkahártyát, kötőhártya-gyulladást, hajhullást, légzési zavarokat, asztmát, tüdőgyulladást okozhat, gyengíti az immunrendszert, allergén és rákkeltő. Az 1970-es évek előtt használt karbamid-formaldehid szigetelőhab különösen veszélyes, gőzének tartós belégzése vegyi anyagokra való túlérzékenységet válthat ki. Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2004-es szabványa szerint a termékek formaldehid-kibocsátásának ajánlott határértéke (E1 minősítése) légköbméterenként 0,12 mg. Ausztriában, Dániában, Németországban és Svédországban kötelező az E1 szabvány. Európai ökocímkét (l. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.) csak az a termék kaphat, amelynek kibocsátása kisebb az E1 minősítési érték felénél. Néhány cigaretta elszívása csukott ablak mellett jóval az egészségügyi határérték fölé emeli a levegő formaldehid koncentrációját.

A formaldehid számtalan emberi tevékenység során is keletkezik: iparilag gyártják, a dohányfüst, az autómotorok égéstermékei is tartalmazzák. Környezetünkben elsősorban belső terekben lehet jelentős a mennyisége, különösen új bútorok beszerzése, vagy lakásfelújítás, ill. házépítés után. A fából készült bútorok, padlók, ajtók, ablakkeretek, a padló, a mennyezet és a falak szigetelőanyagai (hang- és hőszigetelő habok) tartalmazhatnak formaldehidet.

Fosszilis energiaforrások

A hülyeség kora. Film az olajkorszakról.

Az ásványi erőforrások, a szén, a kőolaj, a földgáz nem megújulók, azaz kimerülő energiahordozók. Elhalt szerves anyagok, állatok, növények maradványaiból képződtek: a napenergiát felhalmozó biológiai folyamatok során évmilliók alatt jöttek létre és mindössze 200 éve használjuk azokat energianyerésre. Az évmilliókkal ezelőtt megkötött légköri szén-dioxid, szénhidrogén az ásványi energiahordozók elégetése során felszabadul, megváltoztatja a földi szénkörforgást, és a légkörben halmozódó szén-dioxid-többlet üvegházhatást kelt. Becslések szerint a világ szénkészlete 300 évre, a feltárt olajkészlet 45 évre, a földgázkészlet 65 évre elegendő. A világ energiatermelésében az olaj részesedése 37, a földgázé 25, a kőszéné 34 százalék. Szén-monoxiddal, nitrogén-oxidokkal, kén-dioxiddal is szennyezik a légkört.

Foszgén

A foszgén vagy karbonil-klorid a szénsav származékának tekinthető szervetlen vegyület. Színtelen, dohos szénára emlékeztető, fojtó szagú gáz. Hűtéssel könnyen cseppfolyósítható. A vegyipar műanyaggyártásra használja. A foszgén erős méreg. A tüdőben bomlik le, nagyon kis koncentrációban (0,1 százalék) belélegezve is 6-8 óra múlva tüdővizenyőt okozhat, ami halálos lehet. Mérgezés esetén alkoholt kell belélegeztetni, ami megköti a foszgént.

Freonok, CFC-k, HCFC-k

Ipari célra fejlesztett mesterséges vegyületek. Klórozott-fluorozott szénhidrogének (F-gázok), igen stabil üvegházgázok, 10-15 évig nem bomlanak le, és a magas légkörbe jutva lebontják az ózonréteget. A keletkező ózonlyukon át több káros UV-sugárzás jut el a Föld felszínére. A freonoknak az erős napsugárzás hatására felszabaduló egyetlen klóratomja 100 000 ózonmolekulát bonthat le. Ózonbontó hatásuk miatt használatukat az 1986-os Montreali egyezmény korlátozta. A világ freonkészlete 1,1 millió tonna volt 1986-ban. Aeroszolok hajtógázaként, elektronikai tisztítószerként, a gyógyszervegyészetben, műanyagok habosítására, hűtőgépekben, klímaberendezésekben, vegytisztításban széles körben elterjedtek voltak, és jóval korlátozottabban, de ma is használatban vannak. A lágy freonok (HCFC-k) kevésbé stabil üvegházgázok, mert egy vagy két klóratomjukat hidrogén helyettesíti. A környezetkárosító freonok egészségünket is károsítják: gyengítik az immunrendszert, szívpanaszokat, allergiát okozhatnak.

Ftalátok, ftálsavak

A nehezen lebomló ftalátok a legelterjedtebb szennyező anyagok, gyakorlatilag minden ember vérében, a hazai élővizekben és a házi porban is kimutathatunk ftalátszennyezést. A szervezetbe elsősorban élelmiszerrel – a csomagolóanyagokról –, valamint porral belélegezve kerülhetnek. A ftalátok használatát az Európai Unióban a szaporodási képességet, ill. a gyermek fejlődését károsító hatásaik miatt korlátozzák.

Szintetikus vegyi anyagok, a műanyagok, a PVC lágyítószerei, kioldódva súlyos egészségkárosítók. Hulladékégetőbe kerülve égetésükkor rákkeltő dioxin keletkezik. Kutatások bizonyították, hogy a ftalátok a szaporodási szervek fejlődési rendellenességét okozzák fiúgyerekekben. Lehetséges hatásai közé tartozik a termékenység csökkenése, a magzatok károsodása. Elősegítik a rák kialakulását, veseroncsoló hatásúak. A ftalátokkal érintkező gyermekeknél megnő az asztma és egyes allergiák kialakulásának veszélye. A ftalátok használatát a gyerekjátékokban 2005-ben az unió egységesen betiltotta. Pontosabban háromféle ftalátot (DEHP, DBP és BBP) tilos használni a gyerekjátékokban, mert azok az Európai Bizottság szerint tartós károkat és krónikus betegségeket okozhatnak (függetlenül a gyermek korától). Másik három ftalátot (DINP, DIDP és DNOP) csak a három évnél fiatalabbaknak szánt játékokban tilos felhasználni, akik a játékot gyakran a szájukba veszik, megrágják. A ftalátok műanyag (PVC flakon, PVC-pohár, cumisüveg, gyerekjáték, tégely, élelmiszer-csomagolás, PVC-padló, telefonkábel), tisztító (mosópor) és kozmetikai (például haj- és körömlakk, dezodor, parfüm, napvédő, krém) termékekben is megtalálhatók. A nem magyar nyelvű termékcímkéken az összetevők között a „phthalate” feliratot keressük, és kerüljük a PVC vagy a 3-as feliratú műanyag csomagolóanyagokat.

Geotermikus energia (földhő)

A felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia, mert a földhő gazdaságosan csak termálvíz közvetítésével hasznosítható. Hazánk adottságai jók, mert az ország alatt vékony (20 km) a földkéreg és kevés a jól szigetelő őskőzet, ezért lefelé haladva 11-18 m-ként nő 1 ºC-kal a hőmérséklet. A földhő korlátozottan megújuló energiaforrás, mert ha a termálvizet gyorsabban nyerjük ki, mint ahogy pótlódna, elvész a hőt közvetítő víz, ami a föld alatti medencébe lassan, több száz év alatt szivárog vissza, ha visszatér egyáltalán. A fenntartható megoldás a víz visszasajtolása a lelőhelyre, amit az unió víz keretirányelve is előír. Az energetikai célú vízhasználatot hazánkban jelenleg 2 százalék bányajáradék és 7 százalék vízkészletgazdálkodási díj terheli, amit a fűtőérték kőolajban meghatározott ára után kell fizetni. A termálvíz gyógyászati célú felhasználása járadékmentes. A földhő hasznosítása: termálfürdők, kertészetek, üvegházak fűtése, családi házak, középületek, háztömbök, települések fűtése hőszivattyú rendszerrel, ipari méretekben villamos áram fejlesztésére is alkalmas.

Globális felmelegedési potenciál

Az üvegházgázok viszonylagos erősségének és hatásának mérőszáma (global warming potential, GWP), valamint jelzi a gázok élettartamát a légkörben. Az üvegházhatású gázok hővisszatartó erejét fejezi ki, viszonyítva azt a szén-dioxidhoz egy adott időszakon belül (az általánosan elfogadott 100 éves időkeret alapján). Segítségével megfigyelhető a gázok szerepe a klímaváltozásban: a metánmolekulának például 25-ször nagyobb lehet a hatása a felmelegedésre, mint egy szén-dioxid-molekulának, néhány gázé pedig százszor, ezerszer annyi.

Halogénezett szénhidrogének (CFC-k, HCFC-k)

Klór vagy más halogén atomot tartalmazó szénhidrogének, üvegházgázok. Jó zsíroldók, ezért a vegyipar használja az oldó- és tisztítószerekben, rovarirtókban, kenőanyagként, a freonokat hűtőfolyadékként, az éghetetlen halonokat tűzoltó készülékekben. Egy részük (például a víznél nehezebb szén-tetraklorid oldószer) felezési ideje 50 év, felhalmozódik a talajvíztartó réteg alján, és hosszú ideig szennyezi a talajvizet. Egy részük felhalmozódik az élőlények szöveteiben, egy részük rákkeltő, a triklór-benzol mérsékelten mérgező. (L. még F-gázok.)

Halonok

A halogénezett szénhidrogének vegyületcsoportja, brómozott szénhidrogének. Éghetetlenek, ezért elsősorban tűzoltó anyagként, habként használják. Ózonlebontó hatásuk kisebb, mint a freonoké. A halonokra is kiterjed a Montreali egyezmény korlátozó rendelkezése.

Higany (Hg)

A higanyvegyületek többségének használata jelenleg tiltott, ill. korlátozott az EU-ban. A higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését és felhalmozódik az emberi szervezetben.

A higany könnyen párolgó nehézfém, idegméreg: felszívódhat a bőrön át, higanygőzként belélegezhetjük. Szerves vegyületei veszélyesebbek, mert könnyebben felszívódnak. A környezetbe kerülve a mikroorganizmusok hatására metileződnek, zsírban jól oldódó metil-higannyá alakulnak, ami a táplálékláncon át felhalmozódhat az emberi szervezetben. A metil-higany súlyosan károsítja a központi idegrendszert, pszichés, ideg- és immunrendszeri problémákat, bőrzsibbadást, szívritmuszavart, szívizomgyulladást, remegést, álmatlanságot, ingerlékenységet, személyiségzavart, depressziót, fejfájást, gyengeséget, homályos látást, csökkent szellemi éberséget, bizonytalan járást okozhat. A higanytartalmú termékek, mint a lázmérő, a fénycső, az elemek veszélyes hulladékok. (L. jelölést Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Hőátbocsátási tényező

A hőátbocsátási tényező az építőanyagok, szigetelőanyagok, teljes falszerkezetek, nyílászárók legfontosabb jellemzője. Ez az érték a hőveszteség mértékét mutatja, azt, hogy mennyi hő áramlik át az anyag egységnyi felületén a külvilág felé. A hőátbocsátási tényezőt U-értékkel jelölik, mértékegysége W/m 2 K. Minél kisebb az U-érték, annál jobb a választott anyag hőszigetelő képessége, annál kisebb a hőveszteség. A jelenlegi hőtechnikai követelmények előírják, hogy a külső falak – hőhidakkal, áttörésekkel stb. – korrigált hőátbocsátási tényezője legalább 0,45 W/m 2 K legyen. A szakértők ennél szigorúbb, 0,3 U-értéket javasolnak, ami jó hőszigeteléssel könnyen elérhető. A 0,2 U-érték alatti falú épület, jó gépészettel megfelelhet a passzívház-követelményeknek. (L. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.) Könnyűszerkezetes épületeknél ez az érték 30 cm vastag szigeteléssel érhető el. Ha az épület összes határoló szerkezete, azaz a falak, nyílászárók stb. hőátbocsátási tényezője határérték szerinti, még nem jelenti azt, hogy az épület fajlagos hőveszteség tényezője is megfelel az előírásoknak.

Hőhíd

Szakszerűen a hőhíd az épületet határoló szerkezetek olyan része, amelyen többrétegű hőáram alakul ki. Hétköznapi nyelven a hőhíd a szerkezet olyan része, amely jobban vezeti a hőt, mint a többi. Hőhidak az épület sarkain, kiszögellésein és a különböző szerkezeti elemek találkozásánál képződhetnek. A tetőn is kialakulhat, ha nem megfelelő a tetősík vagy a fűtetlen padlástér födémszigetelése. (Helyét jelzi, hogy hol olvad le először a hó.) A jobb hővezetésű, erősebben hűlő elem fokozottabban vezeti el a hőt a külvilág felé; erről tapintással győződhetünk meg a legegyszerűbben, mert ezek a falfelületek hidegebbek. A hőhidak csökkentik a falak szigetelőképességét, és a penészesedést is elősegítik, mert a hidegebb felületen nagyobb a páralecsapódás. Megfelelő külső szigeteléssel és szellőztetéssel mindezt elkerülhetjük.

Hősziget hatás

A hősziget-hatás megváltoztatja a városi klímát, amely különösen nyáron veszi igénybe az ott élők szervezetét. Nyáron több a forró nap, télen kevesebb a talajfagy, mint a vidéki területeken. A vegetációs időszak hosszabb, az összcsapadék nagyobb és gyakrabban alakulnak ki gomolyfelhők. A levegő hőmérséklete ugyanis nagymértékben függ a felszín jellemzőitől (beton, tégla, aszfalt, kő, járművek és zöldfelület aránya), a lakosság hőkibocsátásától (minél népesebb egy város, annál nagyobb a hősziget-hatás).

A városmag hőmérséklete átlag 0,5-1,6 °C-kal melegebb, mint a külterületen: csökken a külvárosi részek felé, nő a nagy gyárak, erőművek stb. környezetében, és hatását a légszennyezés, a széljárás, a terepadottság is befolyásolja. Télen nagyobb lehet, mint nyáron, az épületek fűtéséből adódó hőkibocsátás miatt. Nyáron pedig az egyre több klímaberendezés fűti hőkibocsátásával a környezetet.

Erősebb a hősziget-hatás éjjel, mint nappal, mivel éjjel intenzív a kisugárzás a felszínből a légkörbe: a nappali forróságot az épületek éjszaka sugározzák vissza, a város nem hűl le. Erőssége csökkenhet hétvégeken és ünnepnapokon. A hősziget a talaj felett függőlegesen a 200-500 métert is elérheti, ami 3-5-ször magasabb az ott található épületeknél. A zöld területek, a vízfelszínek arányának növelése csökkenti a (városi) hősziget-hatást.

Hőszigetelő anyagok

Egy szigeteléssel foglalkozó vállalat kidolgozott egy szigetelési technológiát, amelynek köszönhetően egy bérház lakásainak hőfelhasználásának akár 60%-kal is csökkenhet, ennyivel csökkentve a teljes hőigényt, illetve az ehhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást. A feladat a szén-dioxid-finanszírozással kapcsolatos számítások elkészítése.

Anyagszerkezetük levegőt tárol, ezért hővezető képességük nagyon csekély. A kőzet- és az üveggyapot kivételével mindegyik éghető, tűzveszélyes anyag, a műanyag alapú és a vegyi anyagokkal kezelt szigetelők füstje mérgező. A hőszigetelést mindig rendszerben vásároljuk, azaz a gyártó által ajánlott rögzítőanyagokat, ragasztókat, vakolaterősítő hálókat, vakolatokat stb. együtt vegyük meg. Ne a legolcsóbbat, hanem a kellő minőségű, vastagságú és tartós, az egészségre nem ártalmas, környezetkímélő szigetelő anyagot válasszunk. A tűzvédelmi előírásokról se feledkezzünk meg.
Polisztirol. A leggyakrabban használt homlokzati hőszigetelő műanyag. Előnye, hogy könnyen szállítható, tárolható, méretpontos, ragasztása, rögzítése egyszerű. Hátránya, hogy csökkenti a homlokzat páraáteresztő képességét, és merevsége miatt íves felületen nem alkalmazható. Gyártási energiaigénye (beépített energia) a szigetelő anyagok közül a legnagyobb (köbméterenként 65 kWh), gyártása károsanyag-kibocsátással jár, nem megújuló forrásból származik és nem újrahasznosítható.
Polyicynene. A poliuretán-féle folyékony szigetelőanyag közvetlenül a falra, mennyezetre juttatható. A másodpercek alatt a levegőn habosodó anyag elzárja a réseket, repedéseket, a légmozgás útját. Felületi előkészítésre ritkán van szükség, használata egyszerű, rugalmas, ezért bármilyen felületen alkalmazható, a felesleges anyag levágható. Hővezetése: 0,04 W/mK. Vízlepergető, a vízpárát átereszti, a nedvességet nem zárja a hordozó felületbe (falba), ami gátolja a penészedést. Kőolaj alapú, nem megújuló forrásból származik, nem újrahasznosítható, gyártása károsanyag-kibocsátással jár. Metil-izocyanid összetevőjéből égéskor ciángáz szabadulhat fel, égésgátló anyaga lehet brómozott POP-vegyület. CFC-, HCFC-mentes, nem ózonkárosító, VOC-hatás 30 nap után nem mérhető.
Kőzetgyapot. Felhelyezése szakértelmet kíván. Alapos felületelőkészítést és pontos méretezést igényel, viszont szinte mindenféle felületen alkalmazható és tűzálló. Az üveggyapot a kőzetgyapothoz hasonló tulajdonságú, és jó hangszigetelő. Környezetkímélőbb, mint a műanyag szigetelők, de egyik sem megújuló forrásból származik, nem újrafelhasználható, gyártásuk károsanyag-kibocsátással jár.
Fagyapot. Polisztirol vagy kőzetgyapot szigetelőmagú speciális szigetelő anyag, ami jobban ellenáll a mechanikai hatásoknak, ezért könnyebb vakolni, szigetelőmagja viszont jó hőszigetelő. Nem környezetbarát termék.
Cellulóz. Környezetbarát megoldás, ha újrahasznosított papírból készül. Az égést, penészedést gátló, rovarkártevők ellen védő bórsavval, bóraxszal kezelt, apróra darált papírt magasnyomással juttatják a szigetelendő rétegek közé. Szigetelő hatása ugyanolyan jó, mint a többi anyagé. Tetőtérbeépítésnél, régi építésű födémek utólagos szigetelésénél is jól használható, hővezetése: 0,04 W/mK.
Szalma, préselt szalma, zsúp, nádlemez, len- és kenderrost. Környezetbarát, megújuló szigetelő anyagok, beépített energiájuk köbméterenként mindössze 5 kWh. Külső és belső hőszigetelésre egyaránt alkalmasak.
Kókuszrost, szizál, parafa, gyapjú. Szállítási energiájuk nagy, mivel Magyarországon nem fordulnak elő.

Hőszivattyú

A Föld, a talajvíz vagy a levegő hőjét felhasználva hűti vagy fűti a házat. Működtetése villamos energiát igényel. Lehet zárt szondás, nyitott kutas vagy légkollektor.
Zárt szondás. Hőátadó folyadékot keringtet a talajban, ami nem érintkezik közvetlenül a talajjal, talajvízzel. Függőlegesen, illetve vízszintesen telepíthető. A függőleges rendszer helyigénye kicsi, jó a hatásfoka, és 50-100 m mélységű (költséges) fúrásokra engedélyezett területen bárhol telepíthető. A 1,5–2 m mélyen vízszintesen telepített rendszer nagy (legalább 400–800 m²) helyigényű, és hatásfoka lényegesen kisebb, mint a függőlegesé. Telepítéséhez a Bányakapitányság engedélye szükséges.
Nyitott kutas. Nagy tömegű talajvizet keringtet. Ehhez két kutat kell fúrni: az egyiket a víz kiemelésére, a másikat a hőcserélőn átkeringtetett talajvíz visszasajtolására. A vízforgatás áramfelhasználása jelentős, és 30-100 m mélység-ben megfelelő mennyiségű, kémiai összetételű (talaj)vizet igényel. Vízjogi létesítési engedély kell hozzá. A rendszer hulladékhőt is hasznosíthat (ipari hűtővíz vagy uszodavíz 10 °C feletti elfolyó vizének hőjét).
Légkollektor. Régi építésű épületek falára is felszerelhető. A levegőtől hőt elvonó hőszivattyú rendszer –20 °C külső hőmérsékletig képes a külső levegőből 60 °C-ig terjedő hőmérsékletű fűtővizet előállítani, de az elérhető évi COP-érték jelentősen elmarad a földhőt hasznosító rendszerekétől. Telepítéséhez – ha nem érint műemléki vagy védett homlokzatot – nem kell szakhatósági engedély.

Hőtartás

Az épület hőtartása a beépített anyagok hőtároló képességét jelzi, ami az épület összes határoló anyagának szerkezetétől, tömegétől, minőségétől is függ. A jó hőtartású épület nyáron lassabban melegszik fel, télen lassabban hűl le: jó az épület hőgazdálkodása. Jó hőtároló például a pórusbeton tégla, az égetett és a vályogtégla. A könnyűszerkezetes ház kevésbé jól tárolja a hőt, nagyobb a hőingadozása.

Illékony szerves vegyületek (VOC-k)

A levegőben előforduló szennyező szénhidrogén-származékok gyűjtőfogalma (a metán kivételével). A napsugárzás hatására a levegőben a nitrogén-oxidokkal reakcióba lépve elősegítik a nyári szmog kialakulását. A szennyezés nagy részét a gépjárművek és az ipar bocsátja ki, de építőanyagok, hézagkitöltők, festékek, színezékek, kötőanyagok, ragasztók, oldatok, rovarirtók, tisztítószerek és irodaszerek is tartalmazhatják. Kibocsátási határértékeket egyelőre csak a munkahelyekre állapítottak meg, és 2010 júniusától az egészségügyi kockázatukat jelölő úgynevezett R-mondatokkal (l. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.) kell ellátni a VOC-tartalmú termékeket. Illékony szerves vegyület például a benzol, a butadén, a formaldehid, a kloroform, a metil-klorid, a toulol stb. Nyálkahártya irritációt okozhatnak, károsítják az idegrendszert, a májat, a vesét, a csontvelőt, a fogamzó- és nemzőképességet, rákkeltők.

Intenzív zöldtető

A tetőkert, vagy más néven intenzív zöldtető rendszeres emberi tartózkodásra is alkalmas, járható, dús, zöld növényzetű, sokoldalúan hasznosítható apró mesterséges kert. Hátránya, hogy nemcsak kialakítása, de fenntartása is sokba kerül, rendszeres gondozást, száraz nyarakon sok vizet igényel. A legalább 30 cm-es földréteg vastagságát a statikai terhelhetőség szabja meg. Az 1-1,5 m mély talajban már kisebb fák is telepíthetők. Öntözéséhez használhatunk szürke vizet vagy összegyűjtött esővizet.

IPCC

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change). A kutatók nemzetközi testületét a meteorológiai Világszövetség és az ENSZ Környezetvédelmi Programja alapította 1988-ban. Az IPCC időről időre jelentést tesz közzé az éghajlatváltozásról. Az IPCC kiemelkedő tevékenységéért 2007-ben a Norvég Nobel Bizottság Nobel-békedíjat adományozott, megosztva Al Gore-val.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, a Nobel-díjas IPCC 2008. április 9-10-én ült össze Budapesten, először azóta, hogy a 4. klímaváltozásról szóló átfogó értékelő jelentését megjelentette. A tavaly év végén kiadott IPCC jelentés óta nemzetközi szinten, tudományosan elfogadottnak számít az éghajlatváltozás ténye.

The Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) is the leading international body for the assessment of climate change. It was established by the United Nations Environment Programme (UNEP) and the World Meteorological Organization (WMO) to provide the world with a clear scientific view on the current state of knowledge in climate change and its potential environmental and socio-economic impacts. The UN General Assembly endorsed the action by WMO and UNEP in jointly establishing the IPCC.

Jogszabályok

Sokszor hivatkozunk különböző jogszabályokra, ezért fontosnak tartjuk, hogy elérhetőek legyenek.

A Fenntartható fejlődés honlapról angol és magyar nyelven letölthető egyezmények, dokumentumok.

Kadmium (Cd)

A kadmiumot és legtöbb vegyületét minden nemzetközi szervezet rákkeltő anyagként sorolja be. Mérgező hatással van a vesére, a májra, a csontokra és a herékre, és megzavarja a hormonális és az immunrendszer, valamint a szív- és érrendszer működését. A szervezetbe kerülve helyettesíti az esszenciális cinket, ám toxikus hatása miatt a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat okoz. A kadmium emellett felhalmozódik az emberi és állati szervezetben, így krónikusan toxikussá válik.

Nehézfém, a természetben elemi állapotban nem fordul elő. Igen mérgező, felhalmozódik a vesében, belélegezve a tüdőben, és működési zavarokat, csontlágyulást, nyálkahártya-károsodást okoz, csökkenti a máj méregtelenítő, az immunrendszer működőképességét, rákkeltő. Állatkísérletek során magzati károsodást is megfigyeltek. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. Szén-, kőolaj-, hulladékégetés során a levegőbe, foszfátos műtrágyázással a talajba, közvetve az élelmiszerbe kerülhet. Az ipar nehézfém-kibocsátása, a bányászat is szennyezi kadmiummal a környezetet. A napi kadmiumterhelés határértéke 0,5 mg, a mérgezési tünetek napi 3 mg terhelés fölött már jelentkeznek. Megengedhető mennyisége az ivóvízben literenként 5 µg lehet. (L. jelölést Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Kén-dioxid (SO2)

Színtelen, szúrós szagú, maró hatású, mérgező, légszennyező üvegházgáz. A levegő nedvességének hatására kénsavvá alakul, és savas esőt, a talaj, a vizek savasodását okozza, károsítja az erdőket és gyorsítja az épületek, fémek, festékek stb. korrózióját. Az emberi tevékenység több mint 100 százalékkal növelte eddig a természetes kénkörforgást. Főleg a kéntartalmú energiahordozók égetése (fa-, szén-, kőolajfűtés), a kohászat, a kénsavgyártás, a kőolajfeldolgozás során jut a légkörbe. A kén-dioxid a nitrogén-oxiddal, a porral, a korommal, a szénhidrogénekkel és a kedvezőtlen időjárási tényezőkkel együtt szmogképző. Egészségre ártalmas, károsítja az idegrendszert, a szívet, a tüdőt, csökkenti az asztmások tüdőkapacitását, károsító hatása az apró szemcsés porral együtt a kétszeresére nő. (L. még F-gázok.)

Kiotói jegyzőkönyv

Az 1997-ben aláírt kiotói jegyzőkönyv olyan megállapodást rögzít, amelynek értelmében 37 ország és az Európai Közösség országai az 1990-es szinthez képest 5 százalékkal csökkenti az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátását a 2008–2012 közötti időszakban. A jegyzőkönyv meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket a csökkentés érdekében az országoknak be kell tartaniuk. Több mint 180 ország írta alá eddig a jegyzőkönyvet, amely 2005. február 16-án lépett hatályba.

Klór (Cl) és vegyületei

A halogénekhez tartozó mérgező, igen reakcióképes gáz. Vegyületei szintetikus vegyszerek, műanyagok alapanyagai. A tisztító- és fehérítőszerek, légfrissítők, fényesítők, rovarirtók, műanyagok illékony szerves klórvegyületei a bizonyítottan rákkeltő poliklór-bifenilek (PCB-k), az élelmiszer-csomagolásra is használt polivinil-klorid (PVC), a mérgező kloroform, kloramingázok, terpentin, aceton, naftalin. A szerves klórgőzök, a klórozott szénhidrogének (PCB, PCP, PVC, TCDD) ingerlik a bőrt, lehangoltságot, fejfájást, légzészavarokat, tüdő-, máj-, lép- és veseelégtelenséget okozhatnak, rákkeltők lehetnek. A zsírban oldódók a táplálékkal is a szervezetbe kerülhetnek. A penta-klór-fenol (PCP) fertőtlenítő szerek, favédők alkotóeleme lehet, a tetraklór-dibenzo-paradioxin (TCDD) veszélyes dioxinvegyület.

Kőolaj

Természetes szénhidrogének elegye, sötétbarna ásványolaj, fontos vegyülettípusai a paraffinok, naftalének, több más aromás vegyület. Szerves anyagok, élőlények (planktonok) maradványai, melyek az anyagkőzetekkel együtt rakódtak le a tengeri üledékképződés során. A kőolaj és termékei (benzin, petróleum, gázolaj, fűtőolaj, bitumen) az energiatermelés, a közlekedés, a vegyipar fontos alapanyaga. Közel 300-féle kőolajszármazék közül a policiklikus aromás szénhidrogének POP-vegyületek. A kéntartalmú kőolaj kitermelése, finomítása, égetése, a tankhajó-balesetek, fúrótorony robbanások, háborúk olajszennyezése nagy terhet ró a környezetre, savas esőt okoznak, nehézfémekkel is szennyezik a környezetet. Az olajjal szennyezett vizekben élőlények tömege pusztul el. Évente több mint 3 milliárd tonna kőolajat használnak fel világszerte. Nem megújuló energiahordozó, becslések szerint a Föld ismert kőolajkészletei 20-40 év múlva kimerülnek. A 19 millió tonna hazai ásványvagyonból évente kitermelt 1000 tonna az ország kőolajigényének 21 százalékát adta 2009-ben.

Korom

Többnyire a fosszilis energiahordozók elégetésekor keletkezik. A füst szilárd alkotórésze, 85-95 százaléka elemi szén, 5-15 százaléka policiklusos aromás szénhidrogén (PAH), rákkeltő anyagokat is tartalmazhat. Tökéletlen égés során, korszerűtlen tüzelőberendezésekben, dízelüzemű gépjárművek kipufogógázaiban nagy mennyiségben keletkezik, a biomassza, tőzeg, trágya, mezőgazdasági hulladék szabadtéri égetése közben kerül a légtérbe. Településeink jellemző légszennyező anyaga. A koromrészecskék erős hővisszatartók, felelősek a felmelegedésért, az éghajlatváltozásért. A napsugarak elnyelésével és hővé alakításával közvetlenül melegítik a légkört, közvetve pedig a felhőkre, jégre, hóra lerakódva sötétítik azok felszínét, csökkentik fényvisszaverő képességét, és elnyelik a Nap hőjét. Emiatt gyorsul az olvadás, a növekvő hó- és jégmentes sötétebb felületek pedig több hőt nyelnek el.

Króm (Cr)

A fémkróm oldhatatlan, emberre nem veszélyes anyag, de az oldható 3 és 6 értékű krómvegyületek erős oxidálószerek, mérgezők, rákkeltők. A krómtartalmú hulladék veszélyes hulladék. Jelentős mennyiségű krómhulladék keletkezik fémek felületkezelésénél (galvániszap), bőrök cserzésénél, a krómvegyületeket előállító, felhasználó vegyipar, a textilfestés, a krómacél-gyártás során. (L. jelölést Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Nagy különbség van a hat- és három vegyértékű króm között. A Cr(VI) toxikus, humán daganatkeltő, a Cr(III) esszenciális, nélkülözhetetlen nyomelem. Az egészségkárosító hatású Cr(VI) és vegyületei szennyezett étel, ital fogyasztásával, bőrön át, vagy belégzéssel kerülhetnek az átlagosnál nagyobb mennyiségben az emberi szervezetbe. Krómot tartalmaz a dohányfüst, dohányfüstös zárt térben a mérhető krómkoncentráció a kültéri érték 10-400-szorosa lehet. A hat vegyértékű króm és vegyületei erősen mérgezők és rákkeltők.

Levegőszennyezés

A levegőben kialakuló szennyezőanyag-koncentráció. A talajközeli légrétegben (az élőlények légzési zónájában) eltűrhető egészségügyi és környezeti mértékét jogszabályokban előírt levegőminőségi határértékek szabják meg. A határértéket meghaladó légszennyezettség ártalmas lehet az egészségre és az élővilágra, a környezetre. A légszennyező anyagok halmozódása következtében füstköd (szmog) alakulhat ki. A rövid ideig tartó nagymértékű szennyezettség heveny (akkut) megbetegedéseket, a tartós, kisebb szennyezettség idült (krónikus) károsodásokat okozhat.

Magyar Élelmiszerkönyv

Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat tartalmazza. Az 1976. évi élelmiszer törvény által létrehozott Magyar Élelmiszerkönyv I. kötete az unió irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékelőírásokat, II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket, míg III. kötete az uniós és magyar nemzeti szabványokat (MSZ), vizsgálati módszereket gyűjti össze. Előírásait és irányelveit a 15 tagú Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. A bizottság tagjait a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki.

Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat tartalmazza. Előírásait és irányelveit a15 tagú Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. A bizottság tagjait a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki.

Mangán (Mn)

A fém-, lakk-, számítógép-, szárazelem-, gyógyszer- és textiliparban használják fel, festékek, korrózióvédő szerek, elemek stb. tartalmazhatják. A fémes elem belégzéssel és a táplálékkal juthat (vashiány esetén felszaporodhat) a szervezetbe, károsíthatja a tüdőt, köhögést, tüdőgyulladást válthat ki, a központi idegrendszer Parkinson-szerű elváltozását, beszéd- és mozgásszervi zavarokat, gyengeséget, fejfájást, ingerlékenységet, emlékezetkiesést okozhat. Erősen mérgező, a (savas) talajban felhalmozódhat, a növények számára felvehető, kalciumhiányt okozhat. Az ivóvíz mangánion-tartalma legfeljebb 0,05 mg/l lehet. A mangántartalmú hulladék veszélyes hulladék. Jelentős mennyiségű vas-mangán iszap keletkezik a víztisztítókban.

Meddőhányó

Külfejtésű, mélyművelésű bányászat, vagy a kőzetekből kinyert anyagok után megmaradó meddő felhalmozott tömege. A meddőhányók a természetes környezetbe helyezett mesterséges anyagok: a kutatás, a bányászat melléktermékei. A stabil ásvány- és kőzettömegek a felszínre kerülve elveszítik stabilitásukat és külső tényezők (víz, levegő, hőmérséklet-ingadozás) hatására kisebb-nagyobb mértékben átalakulnak, oxidálódnak, felaprózódnak stb., és károsítják a környező élővilágot. A meddőhányók súlyos gondot jelentenek helyigényük, környezetszennyezésük és kötelező rekultivációjuk miatt.

Megújuló energiaforrás

Folyamatosan rendelkezésre álló vagy újratermelődő energiaforrás: a nap-, a szél-, a vízenergia, a geotermikus energia, a tengeri árapály, a biomassza, az energiaerdő, a biogáz energiája. Hasznosításuk környezetkímélő, de a mennyiség nem egyenletes, nehezen tervezhető, ezért a termelt energiát tárolni kell. Hasznosításuk nem korlátlan. Az erdő lassan újratermelődő energiaforrás, a bioüzemanyag termelése veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, a földhő csak visszasajtolva marad megújuló. A hasznosítás, a berendezések gyártása is jelentős környezetszennyező lehet. A napelemek, napkollektorok vegyipari termékek, élettartamuk 20-30 év, ezért többször is cserére szorulnak az épület élettartama alatt. Hulladékként szennyezők. Előnyük, hogy a biomassza, a biogáz, az energiaerdő kivételével nem bocsátanak ki légszennyező anyagot.

A megújulós beruházásokhoz szükséges meglehetősen összetett engedélyezési eljárásokat mutatja be az Energia Klub hiánypótló, A megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása c. tanulmánya, amely a több évig húzódó eljárásoktól a hiányos anyagokkal jelentkező kérelmezőkig több fontos pontot is érint.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában elkészült Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010–2020 című kiadvány. A dokumentum elektronikus formában 2011 májusától a kormányzati honlapon is olvasható. A kormány ebben olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek az unió által megjelölt 13 százalékos célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék – elérését is lehetővé teszik

Méhviasz

A méhek saját váladékukból állítják elő a lép építéséhez, amiben mézet, pollent tárolnak, és nevelik utódaikat. Becslések szerint a méhek 1 kg méhviasz termeléséért közel 500 000 km-t repülnek. A természetes méhviasz nagyon rugalmas, tökéletes vízlepergető, forró vízzel tisztítható, és különféle olajokkal folyékonyabbá tehető. A méhviaszt gyertyakészítésre, kozmetikumok, gyógyszerek előállítására (e három adja a teljes felhasználás 60 százalékát), fényesítő anyagként (cipő- és bútorápolókban), modellező viaszként, természetes építő- és dekorációs anyagok (fa, parafa, máz nélküli kerámia stb.) nedvesség és szennyeződés elleni védelmére használják. Az élelmiszeripar védőburokként (sajtok felületén), fényesítőként és ízesítőként (mézízű) is használja az erős napfénnyel vagy hidrogén-peroxiddal fehérített (E 901i) és a sárga színű méhviaszt (E 901ii).

Méltányos kereskedelem, fair trade

A hivatalosan 1964 óta létező kereskedelmi rendszer hangsúlyt helyez a hátrányos helyzetű, harmadik világbeli termelőt megillető jogokra, a kereskedelmi feltételek betartására, a magasabb felvásárlási árra a kistermelői, szövetkezeti tevékenység fenntarthatósága érdekében. Olyan kereskedelmi együttműködés, amely megbecsülésen, átláthatóságon és nagyobb egyenlőségen alapul. A fogyasztók tudva, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál, átlag 30-50 százalékkal többet fizetnek a fair trade termékekért, és általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak. A környezetvédelmi elvárások is egyre fontosabbak a fair trade-ben, a környezeti érdekeket, értékeket is méltányolják. Termékeiket FairTrade címke jelöli. Az első magyarországi bolt 2006 decemberében nyílt Budapesten. (L. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Metán (CH4)

Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan üvegházgáz: a metánmolekulák hatása az éghajlatváltozásra 25-ször nagyobb, mint a szén-dioxidé. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörben a metán koncentrációja megkétszereződött, és közel 20 százalékkal járul hozzá az üvegházhatás növekedéséhez. Élettartama a légkörben rövidebb, mint a szén-dioxidé, 10-15 év. A metán a földgáz fő alkotórésze, a kőolajban, a bányákban (sújtólég) is megtalálható. Levegőtől elzárt üledékből, cellulózból keletkezik mocsarakban (mocsárgáz), kérődzők bendőjében metánképző baktériumok hatására. A világ 60 milliárdos haszonállat-állománya felelős a globális évi metánkibocsátás 16 százalékáért. A tundra talajának felolvadása, a tundra felmelegedése is rengeteg metánt (mocsárgázt) juttat majd a légkörbe, de a bányászat, a fosszilis energiahordozók égetése, a rizstermesztés és a szeméttelepek is metánt juttatnak a légkörbe. A metán fontos vegyipari alapanyag, általában földgázból állítják elő: metilalkohol oldószer, jármű-hajtóanyag, festék, műgyanta, gyógyszer, illatszer alapanyaga. A metános biogáz mesterséges, légmentesen rothasztó tartályokban biomasszából képződik.

Montreali egyezmény

Az ózonréteget pusztító anyagok betiltásáról szóló jegyzőkönyvet 1987 szeptemberében írták alá, és 1989-ben lépett hatályba, hazánk is ekkor csatlakozott. Az egyezmény szerint öt CFC és három halonvegyület felhasználását 1994-re 20 százalékkal, 1999-re további 30 százalékkal kellett csökkenteni az 1986-oshoz képest. 1990 és 1999 között többszöri módosítással új anyagok (újabb CFC-k, HCFC-k, metil-bromid, szén-tetraklorid, 1,1,1-triklór-etán, brómklór-metán) használatát szabályozták. Az Európai Parlament ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2009-es rendelete szerint 2014. december 31-ig csak az újrahasznosított vagy regenerált HCFC-k használata megengedett. Európán kívül a helyi szabályozásoknak megfelelően lehetőség van a HCFC-k forgalomba hozatalára és használatra. A nemzetközi összefogás hatására csökkent az ózonkárosító anyagok termelése és felhasználása, és 2000 óta nem nő az ózonlyuk mérete az Antarktisz fölött. Az egyezményt eddig 190 ország írta alá.

Műanyagok

Felejtse el, amit eddig gondolt a jövőről! A világ olajkitermelése húsz év múlva tetőzik, és ez azért is gond, mert a kőolajkészletek apadása miatt nem lesz elegendő műanyag. A minden területen tömegesen alkalmazott polimerek híján vissza kell térnünk dédszüleink életstílusához?

A 90-95 százalékban nem megújuló szerves anyagból, kőolajból készülő műanyagfajták a hőhatás szerint két csoportba sorolhatók: hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagokra. A hőre lágyulók, mint a polietilén-tereftalát (PET), a polietilén (PE), a polipropilén (PP), a polisztirol (PS), a polivinil-klorid (PVC), a teflon, a polkarbonát (PC), az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS), a poliamid (PA) újrahasznosíthatók. A hőre keményedő műanyagok közé tartoznak a nem újrahasznosítható epoxigyanták, a szilikonok, a fenoplaszt gyanták, a bakelit.
A műanyagok szintetikus polimerek. Gyártási segédanyagaik egy része veszélyes vegyi anyag: stabilizátorok, lágyító ftalátok, töltő és erősítő adalékok, színezők, brómozott égésgátlók (PBB-k, PBDE-k), habosítók stb. A fenolplasztok formaldehidet, a színezékek rezet, vasat, kadmiumot tartalmaznak. Az összetevők egy része használat közben kijuthat a műanyag szerkezetéből, és beoldódhat a műanyagban tárolt élelmiszerbe, a gyerekjátékból a gyerek szájába, az emberi szervezetbe. Az energiaigényes és szennyező eljárással előállított műanyagok többségének, különösen a hőre lágyulóknak az égésekor sűrű füst és mérgező vegyi anyagok, dioxinok, cianidok, szén-dioxid stb. kerülnek a környezetbe.
A műanyagtermelés folyamatosan nő világszerte: az 1950. évi 1,5 millió tonnával szemben 2008-ban már 245 millió tonna műanyag került ki a gyártóktól. A műanyagok 37 százaléka egyszer használatos csomagolóanyagként kerül forgalomba. A szemétbe dobott műanyagok nagy része 400 évig nem bomlik le a lerakókban, a külön gyűjtöttek viszont 4-6-szor újrahasznosíthatók. A nem újrahasznosítható fajták energiatermelésre foghatók. A műanyag csomagoláson 2003 óta hazánkban is kötelező feltüntetni a műanyag típusát jelző számokat vagy rövidítéseket, hogy megkönnyítsék az újrahasznosításhoz a szétválogatásukat. Az 1-6-ig terjedő számok a leggyakoribb polimerfajtákat, a hetes szám egyéb műanyagokat jelöl. (A jelöléseket l. Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Nádgyökérzónás szennyvíztisztítás

A szennyvíztisztítás náddal beültetett talajközegben, annak gyökérterében, az ott élő mikroorganizmusok segítségével megy végbe. A szabadalmazott rendszer a természet adta lehetőségeket hasznosítja, energiát nem igényel. A szennyvíztisztító előülepítőből (mechanikai tisztítás), nádas (szigetelt) medencékből, utótisztító tóból áll. A szennyvíz áramlása és a lebontási folyamat a talaj felszíne alatt zajlik (nincs szaghatás). Az elfolyó tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezethető. Alapvető követelménye, hogy a helyi adottságok lehetővé tegyék telepítését, elhelyezése ne sértsen vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket és megfeleljen a vonatkozó jogszabályoknak. Kis községek (4000 fő) kommunális szennyvizének, tanyasi házak, családi házak, üdülők, kempingek, szállodák, iskolák szennyvizének tisztítására használható, lakosonként 5 m 2 területigényt számítva.

Napelem

A napelem (más néven fotovoltaikus elem) a nap sugárzási energiáját közvetlenül villamos energiává alakítja át. Áramtermelő cellákból, modulokból épül fel, egy napelem több modulból állhat. Az 5 W és 200 W közötti névleges teljesítményű modulok hatásfoka függ a technológiától és a gyártótól. A technológiák hatásfoka eltérő: az amorf kristályos napelemek a napsugárzás 5-7, a mono- és polikristályos elemek 12-15 százalékát alakítják át árammá. A szilícium alapanyagú napelem tartószerkezete rozsdamentes acél és alumínium, amihez inverter (áramátalakító) és szolárkábel tartozik. Az inverter a napelem egyenáramát alakítja át az elektromos berendezések számára felhasználhatóvá, a szolárkábel az áramot szállítja a napelem és az inverter között. Ha a rendszer nem az elektromos hálózatra csatlakozik, az energiát tárolni kell: akkumulátorokat és a feltöltésüket optimalizáló töltésszabályozót kell a rendszerhez csatlakoztatni. A napelem felhős időben is termel (kisebb mennyiségben) villamos energiát. Az ár, az élettartam, a helykihasználás és a teljesítmény alapján Magyarországon ma a polikristályos napelemrendszer az optimális, ami az igénybe vehető támogatásokkal a teljes élettartamát tekintve 10-15 éven belül megtérül.

Napenergia

A Föld legfontosabb energiaforrása a Nap. A Föld felszínére érkező napsugárzás több ezerszeresen meghaladja az emberiség jelenlegi energiaigényét. Ez évente annyi energia, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Magyarország területére egy év alatt közel 380-szor annyi hőenergiát sugároz a Nap, mint amennyi az ország teljes éves energiafelhasználása. Borult, hóeséses időben is érkezik 150-200 W hasznosítható fényenergia minden négyzetméterre. Hasznosítható a nap energiája passzívan vízmelegítésre, napsütötte üvegfelület mögötti helyiség fűtésére (például télikertben, passzívházban), illetve aktívan napelemmel elektromos áram előállítására és napkollektorral melegvíz-készítésre. A napenergia-hasznosítás előnye, hogy nem szennyez, és hogy a napkollektorok és a napelemek kevesebb területet foglalnak el, mint a hagyományos erőművek többsége. Hátránya, hogy az energiát tárolni kell, és hogy a berendezések gyártása és hulladéka környezetszennyező.

Napkollektor, ~vízmelegítés

A napsugárzást a háztartásban közvetlenül felhasználható hőenergiává alakítja át. A napkollektor legelterjedtebb fajtája a síkkollektor: elöl üvegezett, hátul hőszigetelt lapos dobozszerkezet, amelyben az abszorberre (a napsugárzást jó elnyelő képességű fekete lemezre) erősített csőkígyó található. Működése egyszerű: a napsugárzás áthalad a jó fényáteresztő üveg fedőlapon és elnyelődik az abszorberen, ami a napsugárzástól a csőkígyóval együtt felmelegszik. A keletkezett hőenergiát a csővezetékben keringtetett folyadék szállítja el a napkollektorból. Magyarországon a déli tájolású és megközelítőleg 45°-os dőlésszögű felületet éri a legtöbb napsugárzás. Ha az optimális elhelyezéstől eltérően tájoljuk napkollektorunkat, valamelyest kevesebb lesz a hasznosítható napenergia mennyisége. Délkeleti vagy délnyugati tájolásnál a veszteség 10 százalék alatti,függőleges elhelyezésnél vagy keleti-nyugati tájolásnál 25-30 százalék körüli.

Natura 2000

Az Európai Unió összefüggő ökológiai hálózata. Olyan védett területek, amelyeket az európai jelentőségű élőhely-típusok, növény- és állatfajok, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a tagállamok jelölnek ki és helyeznek védelem alá, az uniós csatlakozás feltételeként. A magyarországi hivatalos kijelölés alapja az a térkép, amelyet hazánk a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet szerint adott át elfogadásra az Európai Bizottságnak. A madár- és élőhelyvédelmi uniós irányelvek alapján kizárólag szakmai (ökológiai) szempontok figyelembevételével kijelölt területek hálózatába az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült, és további 1,2 millió hektár kapott uniós védettséget. A kijelöléssel hazánk területének közel 21 százaléka lett Natura 2000 terület, amelyekről a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) ad tájékoztatást.

Nikkel (Ni)

Színesfém, elemi állapotában a természetben nem fordul elő. Rézzel, kobalttal közös lelőhelyen bányásszák. Nagyobb koncentrációban vegyületei mérgezők és rákkeltők. Bőrallergiát, az érzékenyebbeknél asztmát, gyomor- és vesekárosodást válthatnak ki. Kis mennyiségben fontos elem, jelenléte a szervezetben átlag 0,1 mg/kg. Szennyezettségi határértéke a talajban 40 mg/kg, a felszín alatti vizekben 20 µg/l. Az újratölthető elemek leggyakoribb típusai többnyire nikkelt tartalmaznak.

A nikkel ezüstös fehér színű, kemény fém. Az elemi nikkel nagyon reakcióképes, így elsősorban vegyületek formájában található meg. A szervezetbe kerülése elképzelhető szájon át (táplálékkal, vízzel), belégzéssel, ill. a bőrrel történő érintkezés révén. Több nikkelvegyületet bizonyítottan emberi rákkeltő anyagként tart számon a WHO.

A nikkel ezüstös fehér színű, kemény fém. Az elemi nikkel nagyon reakcióképes, így elsősorban vegyületek formájában található meg. A szervezetbe kerülése elképzelhető szájon át (táplálékkal, vízzel), belégzéssel, ill. a bőrrel történő érintkezés révén. Több nikkelvegyületet bizonyítottan emberi rákkeltő anyagként tart számon a WHO.

Nitrát-direktíva

Az Európai Unió által elfogadott jogszabályrendelet a nitrátok mezőgazdasági felhasználásáról, különös tekintettel az ivóvízbázisok tisztaságára. A nitrogén nitrát formájában felhalmozódik a környezetben (légkörben, talajban, vízben), mennyiségének növekedését emberi tevékenység (fosszilis energiahordozók égetése, szennyvízterhelés, szerves és műtrágyázás, állattartó telepek hígtrágyája) okozza.

Nitrogén-oxidok (NOx)

A nitrogén-oxidok a nitrogén és az oxigén különböző arányú vegyületei (nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid stb.). Igen mérgező gázok, a vízzel érintkezve erősen maró anyaggá válnak. Üvegházgázok, szerepük bizonyított a nyári szmog kialakulásában, a savas eső képződésében és valószínűsíthetően az ózonlyuk keletkezésében. A nitrogén-oxidok közel 300-szor hatékonyabban nyelik el a hőt, mint a szén-dioxid. Koncentrációjuk az ipari forradalom kezdete óta körülbelül 16 százalékkal nőtt a légkörben. Részben természetes forrásból (talajból, biomasszából, villámlásból stb.), részben emberi tevékenység következtében kerülnek a légkörbe. Főként a fosszilis energiahordozók égetéséből, a belső égésű motorok kipufogógázaiból, az erőművekből, ipari folyamatokból, a gáztűzhelyek, vízmelegítők, gázkonvektorok gázlángjának tökéletlen égéséből, a dohányfüstből, a nitrogén műtrágyákból, a szennyvízkezelés során kerülnek a levegőbe. Az egészségre ártalmas gázok, csökkentik a légutak, a tüdő ellenálló képességét, növelik a fertőzések esélyét, súlyosbítják az asztma tüneteit, csökkentik a tüdőkapacitást, felerősítik más szennyezők hatását, gyengítik az immunműködést.

Ökoadó

A környezetet terhelő tevékenység után fizetendő adó. Ide tartozik az 1992 óta a termékdíj és a vízkészletjárulék, valamint a Magyarországon 2004-ben bevezetett környezetterhelési (levegő-, talaj-, vízterhelési) díj és energiaadó. Az ökoadók a magyar költségvetés többletbevételi forrásaiként jelennek meg, bevezetésükkel egyelőre nem valósult meg az államháztartás ökológiai reformja. (L. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom módszertanának megalkotója a Global Footprint Network (GFN), számításai alapján, elfogyasztva az erre az évre jutó hozamot, 2011. szeptember 27-étől kezdve az emberiség már a Föld természeti tartalékait éli fel.

Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni.

Az idénre már felélte az emberiség azt az ökológiai erőforrás-mennyiséget, ami egész évre számítva a rendelkezésére állt. Ez a fordulópont szeptember 27-én következett be - közölte kutatásai alapján a kaliforniai székhelyű, az ökológiai lábnyom mérésével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network (GFN).

Az emberi fogyasztás hatását jelzi bolygónk ökológiai rendszereire, azt, hogy életmódunk mennyire terheli meg a természeti környezetet. Alkalmas annak felmérésére, hogy a fogyasztással, a termeléssel, mindennek hulladékával milyen mértékben terheljük a természetet, és mekkora földterületre van szükségünk mindennek fenntartásához. Az ökológiai lábnyomot bármilyen fogyasztási egységre ki lehet számolni: egy embernek, lakóháznak, városnak, országnak, iparágnak, terméknek, vízfogyasztásnak, a szén-dioxid-kibocsátásnak is kiszámolható az ökolábnyoma. Mértékegysége a globális földhektár. Az emberiség létszámának növekedésével az egy főre jutó produktív földterület a század eleji 5 globális hektárról 2003-ra 1,8 hektárra csökkent. Az egy emberre jutó átlagos ökológiai lábnyom viszont 2,3 hektárra nőtt, ami 0,5 hektárral meghaladja a rendelkezésre álló tényleges földterületet. A két kanadai közgazdász szerint, akik az 1990-es években megalkották a fogalmat, mára a „Föld teljes népességének ökológiai lábnyoma 25 százalékkal meghaladja a világ regenerálódásra való képességét”, ami azt jelenti, hogy 1,25 Földre volna szükségünk a jelenlegi fogyasztás fenntartásához. (Magyarország egy főre jutó ökológiai lábnyoma 3,2 globális hektár.)

2012 - W. E. Rees kanadai közgazdász, az ökológiai lábnyom fogalmának egyik alkotója szerint míg 1961-ben az emberiség ökológiai lábnyoma csak körülbelül kétharmada volt a globális biokapacitásnak, mindössze 50 év elteltével ezt már bőven meghaladta, az egy főre jutó produktív földtetület 1,7 globális hektárra csökkent, és az emberiségnek már 1,5 Földre lenne szüksége a jelenlegi fogyasztás fenntartásához. A biokapacitás túllépése helyileg előfordult a történelemben, de globálisan csak az 1970-es évek közepén kezdődött. Ez a túllépés nem folytatódhat a végtelenségig, mert így a termelékeny ökoszisztémák kimerülnek. Mit tehetsz Te? Csatlakozz a húsmentes hétfőhöz!

Ökológiai rendszer

Élőlények és élettelen környezetük önszabályozó, egymással szoros kölcsönhatásban álló nyitott kapcsolatrendszere. Az ökológiai rendszer lehet például egy esőerdő vagy egy apró tavacska fajainak és természeti környezetének (fény, hő, víz, tápanyagok) rendszere, melyben a fajok között táplálkozási lánc alakul ki. A durva beavatkozás a rendszerbe felbontja az életközösség egyensúlyát, és nehezen helyrehozható károkat okoz. A bonyolult kölcsönhatások és összefüggések rendszerén alapuló egészséges ökoszisztémák fontos szerepet játszanak az ökoszisztémák szolgáltatásainak fennmaradásában, például az éghajlat és az időjárás alakulásában. Az ökoszisztémák szolgáltatása mindaz, amit a természettől kapunk. Ilyen például a víz, a talaj, az élelem, a biológiai sokféleség, a beporzás, az energiahordozók, a nyersanyagok, az éghajlat egyensúlyban tartása.

Ólom (Pb)

Mérgező, egészségre káros nehézfém, elemi állapotban a természetben nem fordul elő. Leginkább cinkkel, ezüsttel közös lelőhelyen bányásszák. Az urán radioaktív bomlásának végterméke. A talajt, a vizeket, a levegőt ólommal szennyezi az ipari tevékenység (festék-, fém- és vegyipar stb.), a savas akkumulátorok, elemek, ólomnehezékek, lövedékek, régi csővezetékek, forrasztóanyagok, kerámiamázak, a cigarettafüst. A vizekbe a nem megfelelő hulladékkezeléssel kerül. A táplálékba az ólomarzenátos növényvédő szerekből, a levegőszennyezésből kiülepedő anyagokból, az élelmiszertároló edényekből kerülhet. Az ólom számos vegyülete bizonyítottan rákkeltő. Jelenléte a szervezetben átlag 1,7 mg/kg. Szennyezettségi határértéke a talajban 100 mg/kg, a felszín alatti vizekben 10 µg/l, megengedhető mennyisége az ivóvízben 50 µg/l. Naponta 1-2 mg bejutása a szervezetbe idült mérgezést okoz. Az ólom felhalmozódó méreg, belélegezve vagy a táplálékkal a szervezetbe jutva a májban, a vesében, a csontokban rakódik le, roncsolja a vörösvérsejteket, idegi rendellenességet, szív és érrendszeri megbetegedéseket okoz, rontja a figyelő-, összpontosító képességet. A gyerekekre különösen veszélyes. (L. jelölést Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Ózon (O3)

Illékony, rendkívül mérgező, vízben oldódó gáz, erős oxidálószer. Természetes formájában a magas légkörben fordul elő és ott igen hasznos: megköti a rövid hullámhosszú sugárzást. A közlekedés kipufogógázaiból a levegőbe kerülő nitrogén-oxidok, illékony szénhidrogének és a napsugárzás hatására keletkezik (nyári szmog). A talaj közelében felhalmozódó ózon ingerli a nyálkahártyát, a tüdőszövetet, gátolja a tüdő anyagcseréjét, fibrózist, tartós gyulladást okoz. Már kis mennyiségben is csökkenti a munka- és sportteljesítményt, szem-, orr-, torok- és légzőszervi bántalmakhoz vezet, nagyobb mennyiségben rontja a légzést, mozgászavart, a szellemi teljesítmény romlását idézi elő. A légkörben és a munkahelyen (például a légtisztítókból, fénymásolókból eredő) megengedett koncentrációját levegőminőségi határérték szabályozza. A földfelszín közelében minden élő sejtet károsít, az erdők levélzetét teljesen leégeti, a településeken a talajközeli ózon hatására a növények levelei megfoltosodnak, csökken egyes anyagok (gumik, műanyagok, festékek) élettartama.

Ózonlyuk

Az ózonszféra helyi elvékonyodása, ritkulása vagy felszakadása. Az alsó légrétegekből a felsőbe jutó klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k, freonok), nitrogén-oxidok, szén-dioxid és egyéb légszennyező anyagok hatására az ózon-koncentráció csökken, és ózonlyuk keletkezik. Az atmoszférába jutó CFC-k évtizedekig ott maradnak. Ózonromboló hatásukat 1974-ben észlelték. Az ózonlyuk következtében az UV-sugárzás tönkreteszi az óceánok szénmegkötő és oxigéntermelő fitoplanktonjait, károsodnak a szárazföldi és vízi ökoszisztémák. Az emberi egészséget, az immunrendszert károsítja, nő a bőrrák és a szemhályog előfordulása. Hatására gyakoribb a talajközeli ózonkoncentrációt növelő nyári szmog képződése, csökken a sztratoszféra hőmérséklete, melynek hatásai kiszámíthatatlanok a földi éghajlatra. Az ózonbontó légszennyezők kibocsátását a Montreali egyezmény korlátozza.

Palládium

Könnyű platinafém, ezüstfehér színű, jól megmunkálható, a platinánál valamivel keményebb. A 30 százalék palládiumot tartalmazó ezüstötvözetét fogpótlásra és ékszerek készítésére használják. A savak jobban oldják, mint a többi platinafémet, salétromsavban is oldódik.

Panelprogram

A panelépületek technológiai sajátosságai miatt ezekre a házakra külön energiahatékonysági pályázati rendszert dolgozott ki az állam. Feltételei folyamatosan változnak, de fontos jellemzője, hogy teljes lakóközösségek pályázhatnak, és az állami támogatás mellé önkormányzati támogatást is igénybe vehetnek. A panelpályázatért felelős minisztérium kijelölése is változik, az érvényben lévő kiírásról az Energia Klub Egyesületnél érdemes érdeklődni.

PBB-k

Brómozott szénhidrogének, amelyek 2-10 brómatomot tartalmaznak egy bifenil molekulához kapcsolódva. Szintetikus vegyületek, természetes úton nem keletkeznek. Égésgátlók. Kutatások a hormonrendszert befolyásoló hatásukra találtak bizonyítékot, ami összefügghet rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, a fejlődést, az idegrendszert károsító tulajdonságukkal.

A PBB-k (polibrómozott bifenilek) elektromos háztartási gépekben, számítógépekben, tévékben és textilekben gyakran használt égésgátlók. További felhasználási területeik: bútorkészítés, kárpitozás, textilgyártás, matracok szövetei és egyéb háztartási cikkek, szigetelő anyagok és poliuretán habok (építőipar) előállítása során. Szennyezett tavak, folyók üledékében találhatók meg, jelenlétüket halakban, sőt a sarki fókákban is kimutatták. A PBB a táplálékláncba kerülve felhalmozódhat a szervezetben. A PBB-vel szennyezett élelmiszer étvágytalanságot, hasi fájdalmakat, rossz közérzetet, és bizonyítottan aknés elváltozásokat okoz a bőrön. Károsan hat az ideg- és immunrendszerre, a májra, a vesére. Állatkísérletekben súlyvesztést, bőrrendellenességet okozott, és rákkeltőnek bizonyult. Az Európai Unióban 2003-tól, Kínában és Dél-Koreában 2007-től korlátozzák használatát. Az unióban a PBB-t tartalmazó műanyag újrahasznosítását is korlátozták. (L. jelölését Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

PBDE-k

Brómozott égésgátlók (polibrómozott difenil-éterek), elsősorban műanyagok, elektromos háztartási gépek, számítógépek égését gátolja. A táplálékláncon át a szervezetbe kerülve felhalmozódik, kimutatható az anyatejben és olyan élelmiszerekben, mint a vaj, a sajt vagy a lazac. Pajzsmirigy- és májelégtelenséget okozhat, károsítja az idegrendszert. 2004 óta az Európai Unióban tilos egyes altípusainak használata, és korlátozták a PBDE-tartalmú műanyagok újrahasznosítását is, mert különösen a számítógép-hulladékot feldolgozók egészségét veszélyezteti. 2007-ben az Egyesült Államokban is megtiltották alkalmazásukat. (L. jelölését Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

PCB-k

A lakosok szervezetébe PCB-k elsősorban szennyezett levegővel, szennyezett élelmiszerrel, valamint bőrön át régi elektronikai cikkek érintése útján kerülhetnek. A dioxinokhoz hasonlóan feldúsulhatnak az emberi szervezetben, bekerülhetnek az anyatejbe is. A PCB-k toxikussága, illetve bomlása a klóratomok számától és helyétől függ, toxikusak, mutagének és mérgezők a reprodukcióra nézve.

Klórozott aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek. A vegyületcsoport több mint 200-féle vegyülete zsírban oldódó, nehezen lebomló POP-vegyület. Széles körű felhasználásuk oka jó hőállóságuk, kémiai anyagokkal szembeni ellenállóságuk, jó szigetelő tulajdonságuk: festékek, lakkok, kenőolajok, égéskésleltetők, lágyítók, hőszigetelő habok, vízszigetelő lemezek, gumik, műgyanták, ragasztók, tinták, viaszok, növényvédő szerek, tisztítószerek stb. gyártásakor használják. Klórtartalmú ipari hulladék szakszerűtlen égetésével, szennyvíziszappal, papíripari hulladékból, növényvédő szerekből is környezetünkbe kerülhetnek. Kimutatták levegőből, vízből, felszíni vizek üledékéből, talajból, élelmiszerekből (főként halakból, sajtokból, tojásból, étolajból). A halak szervezetében felhalmozódik, és a táplálékláncon át jut az emberi szervezetbe. Kimutatható a zsírszövetben, az anyatejben. Ideg- és immunrendszert, pajzsmirigyműködést, hormonális rendszert zavaró, (máj)rákkeltő és magzatkárosító hatásuk miatt gyártásukat világszerte korlátozzák, előállításuk jelentős mértékben visszaszorult. A termékek gyakran szennyezettek PCDF-ekkel.

Pellet

A fafeldolgozás, a mezőgazdaság melléktermékeiből (forgácsból, fűrészporból, szalmából, energianövényekből) tömörítéssel, nagy nyomáson préselt kis henger alakú tüzelőanyag. Környezetkímélő, mert újrahasznosított alapanyagból készül. A pellet nedvességtartalma a tűzifa 40 százalékával szemben csak 10 százalék, ezért jobb a hatásfoka. A szabályozott égés miatt a károsanyag-kibocsátása is kisebb. Az általában 6 mm átmérőjű, 2-5 cm hosszú fapellet speciális faelgázosító pelletkazánban 90 százalék körüli hatásfokon hasznosítható. Fűtőértéke 4,5-5 kWh/kg, hamutartalma kisebb, mint 1 százalék. Egy átlagos családi ház központi fűtését adó pellettartályba általában 1 m³ fapellet fér, amit a 35 kW-os kazán közel 4 hét alatt éget el.

Penész

A penészgombák a földi élővilág szükséges részét alkotják, s fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában, az elemek körforgásában, azonban az egészséges emberi életfeltételek nem esnek egybe a penész ideális környezeti igényeivel, így  nem szívesen látott vendégek otthonainkban.

A penészgombák fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában, az elemek körforgásában. Egyes mérgező penészgomba fajok azonban károsak az egészségre. A falon, a zuhanyfülkében vagy a hűtőben megjelenő fekete penészfoltok spórái belélegezve izgatják az orr nyálkahártyáját, a szemet, és fejfájást, felső légúti panaszokat, bőrgyulladást, allergiás tüneteket, szénanáthát, asztmát okozó illékony szerves vegyületeket (VOC-kat) bocsátanak ki. A nyirkos levegő, a nedves falfelület kedvez a penészgomba szaporodásának. A nedvesedés alapvető oka a szigetelés hiányossága, a hőhidak kialakulása, a hideg falfelületeken, csempefugákon lecsapódó pára. A megfelelő hőszigetelés, a hőhidak megszüntetése, a páratartalom csökkentése, a gyakori szellőztetés, a penészgombák táptalajának (műanyagok) elkerülése segít a megelőzésben. A gombák előszeretettel telepednek meg a műanyag alapú falfestékeken, műanyag vízlepergetőkön, műanyag alapú csempefugákon. Penészes házban a falról kaparjuk le a régi festést, és meszeljük át, azt kevésbé kedvelik a penészgombák. (L. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Permakultúra

A Magyar Permakultúra szövetség legfontosabb feladata összehozni a permakultúra iránt érdeklődőket Magyarországon.

A permakultúra a biogazdálkodás „kemény” vonala, amely a természetes folyamatokhoz való alkalmazkodást, azok kiaknázását tűzi ki legfőbb céljaként.

Ökológiai tervezési rendszer. Lényege a természetes élő rendszerek elemeinek – növények, állatok, épületek, táj és ember egységének – tudatos, ökológiai elveken alapuló használata az egyéni, helyi igények szerint (mint az élelmiszer-önellátás, helyi energiatermelés, természetvédelem, vízhasználat, építészet helyi anyagokból stb.) Törekvés az önálló, fenntartható rendszer kialakítására. Nem annyira a módszerek, mint inkább a tervezés tudománya. Számos technikát, eljárást, modern tudományos eredményeket és hagyományos népi tapasztalatokat, megfigyeléseket, helyismeretet egyaránt felhasznál (vetésforgó, állattartás trágyájának helyi hasznosítása, bioművelés, napenergia-hasznosítás stb.). A mezőgazdaságban alapelve, hogy a rendszer több energiát termeljen, mint amennyit fogyaszt, figyel a talaj termőképességének megőrzésére, a tápanyagok körforgására, és arra, hogy terményei, azok hulladéka maradjon a régióban, hogy ezzel visszaszorítsa a közlekedést, a szállítást. Az elvek szem előtt tartásával a permakultúrás tervezés elvileg mindenütt, még egy nagyvárosi ház emeleti lakásának erkélyén is megvalósítható.

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok)

Vegyületeik általában nem önmagukban, hanem azok keverékeként jelennek meg az égéstermékekben, például a koromban is. Számos PAH-vegyület állatokban bizonyítottan rákkeltő, emberben lehetséges rákkeltő.

A kipufogógázokban előforduló 30-féle benzolgyűrűs POP-vegyületek. Szén- és hidrogéntartalmú anyagok hevítése (pirolízis, tökéletlen égés, kokszosítás) során, a dohányfüsttel, az olajtüzelés, fafűtés, a kipufogógázok égéstermékeivel jutnak a levegőbe, kiülepednek a talajra, nagy területen eloszlanak a felszíni vizeken. Nyálkahártya irritációt, fejfájást, szív és érrendszeri károsodást, immunműködési zavarokat válthatnak ki, többségük bizonyítottan rákkeltő (naftalin, antracén, akridin, kinolin, anilin, fluorén, karbazol, krisén, benz-a-pirén, bifenil stb.). A benz-a-pirén (BP) az állatokban érelmeszesedést is okoz, szmogos időszakban emelkedik koncentrációja a levegőben.

Polietilén (PE, PE-HD, PE-LD)

A nagy sűrűségű műanyag gyártása során veszélyes króm- vagy szilícium-dioxidot, nikkeltartalmú fényvédőt, butil-hidroxi-toluént is használnak. Égésgátlóként egészségre káros antimon-trioxidot vagy a rovarölő szerként is ismert halogén-alkil-foszforsavésztert adnak hozzá. Játékok, tejes flakonok, margarinos doboz, hordók, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjainak, szemetes konténer, vízvezetékcső stb. anyaga lehet. Az újrahasznosítást segítő jelölése: 02 PE, PE-HD. A kis sűrűségű polietilént fólia, műanyag zacskó, flakon, kupak, tejeszacskó stb. készítésére használják. Az újrahasznosítást segítő jelölése: 04 PE-LD. Mindkét polietilén újrahasznosítható, ha megtisztítva külön gyűjtjük.

Polietilén-tereftalát (PET, PETE)

Hőre lágyuló műanyag, poliészter. Üdítős, ásványvizes palackok (pillepalack), poharak, háztartási szerek flakonja, textilszál, fólia, mikrohullámtűrő csomagolás stb. anyaga. Tartós termék, például ablakkeret, vízvezetékcső készítésére is használják. A PET-fólia mára szinte teljesen kiszorította az egészségre ártalmas PVC-fóliát a kereskedelemből. A természetben nem, vagy csak nagyon lassan bomlik le. 5-6-szor újratölthető, újrahasznosítható, ha megtisztítva külön gyűjtjük. Az újrahasznosítást segítő jelölése: 01 PET. A préselt palackhulladékot (részben Kínában) műszál, polártermékek, hálózsák, szőnyeg, vegyszeres palack stb. gyártása során újra hasznosítják.

Polipropilén (PP)

Vajas, joghurtos, krémsajtos doboz, mustáros, ketchupos, csipszes zacskó, eldobható pohár, tányér, tálca, kulacs, mű-anyag edények, cipősarkok, mosógépek burkolata és alkatrészei stb. készülnek belőle. Újrahasznosítható, ha megtisztítva külön gyűjtjük. Az újrahasznosítást segítő jelölése: 05 PP.

Polisztirol (PS)

Gyártási alapanyagai a benzol, az etilbenzol és a sztirol veszélyes méreg. A sztirol maradványai a szervezetbe jutva egészségkárosító sztirol-epoxiddá alakulnak, ami gátolja a sejtosztódást, károsítja a vesét, a májat, növeli a mutációk esélyét. A savaknak és a lúgoknak ellenáll, de a legtöbb szerves oldószer megtámadja, és a fényre is érzékeny. Égésgátlóként az egészségre veszélyes antimon-trioxiddal dúsítják. A freonnal habosított polisztirol tálcákon nagyon sok előre csomagolt élelmiszer kapható. Habosított polisztirol a hungarocell is, a leggyakrabban használt homlokzati hőszigetelő anyag. Többek közt habosított tálcák, tojástartó, hőszigetelő pohár, doboz, hűtőtáska, élelmiszerek, joghurtok, egyéb tejtermékek dobozainak, CD, DVD tartó, világítótestek burája, gomb, virágtartó, hő- és hangszigetelő lemezek stb. anyaga lehet. Újrahasznosítható, ha megtisztítva hulladékudvarban adjuk le. Az újrahasznosítást segítő jelölése: 06 PS.

Poliuretán habok, PUR-hab

Hőre lágyuló (hő hatására ömleszthető, alakítható) műanyagok. Kiindulási anyaguk sokféle lehet (diizocianátok, poliolok). Az átalakulás folyamata bármely állapotban megállítható, így különböző tulajdonságú végtermékek állíthatók elő. Előállításukhoz rákkeltő, tüdőkárosító vegyi anyagokat, égésgátló POP-vegyületeket, toluilén-diamint, toluilén-diizocianátot, etilén-oxidot és foszgént használhatnak. A foszgén, a dinitro-toluol, az etilén-oxid robbanékony. Veszélytényező a nem teljesen reagált maradékuk öngyulladása is. Égésekor ciángáz keletkezhet. Elsősorban hézagok, rések, repedések tömítése, például az ablakok körüli hézag, üregek kitöltése; hő- és hangszigetelés; kárpitozott bútorok és habszivacs-betétek készítésére használják. Poliuretán-féle a polyicynene folyékony hőszigetelő anyag is.

POP-vegyületek

A lassan lebomló szerves szennyező anyagok (POP anyagok – Persistent Organic Polluters) olyan emberi tevékenységek által létrehozott erősen mérgező szerves vegyületek, melyek a környezeti lebomlásnak hosszú ideig ellenállnak, az élőlények szöveteiben pedig felhalmozódnak (bioakkumuláció).

Nehezen lebomló, a környezetben és a szervezetben hosszú ideig megmaradó szerves vegyületek (persistent organic pollutants, POP). Mérgező, főként aromás klórozott szénhidrogén-származékok. A lassan lebomló, zsírban oldódó vegyületek hosszan a szervezetben maradhatnak, a policiklusos aromás szénhidrogének felezési ideje több évtized lehet, de a vizeket szennyező gyengébb atraziné is több év. Gyártásukat, felhasználásukat ma már tiltások, szigorú határértékek korlátozzák. Ennek ellenére kimutathatók az anyatejben, a ma születettekben, a zsírszövetekben. Ártalmasak az egészségre, a táplálékláncon át felhalmozódnak, és a levegőből, az élelmiszerekből, az ivóvízből az emberi szervezetbe jutva rákkeltők lehetnek. Az ENSZ Környezetvédelmi Bizottsága a POP-vegyületeket felhasználásuk szerint három csoportba sorolta: rovarirtók [aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklór-benzol (HCB), klórdán, mirex, toxafén]; ipari termékek: [hexaklór-benzol (HCB), poliklórozott bifenilek (PCB-k)] és ipari melléktermékek [poliklórozott bifenilek (PCB), poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD-k), poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF-ek)]. A dioxinok közé tartozó poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD-k) és a furánokként emlegetett poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF-ek) is POP-vegyületek.

ppm/ppb

Milliomod rész (parts per million, ppm). Többek között a gyakori üvegházhatású gázok (például szén-dioxid) légköri koncentrációjának mérőszáma.
Ezermilliomod rész vagy billiomod rész (parts per billion, ppb), többek között a kevésbé elterjedt üvegházhatású gázok mérőszáma.

PVC, polivinil-klorid

Vinil-kloridot manapság gyakorlatilag kizárólag a PVC-gyártás alapanyagaként használnak.
PVC csövekből és csomagolásból kioldódhat a vinil-klorid az ivóvízbe, élelmiszerekbe, gyógyszeripari és kozmetikai termékekbe, mg/kg nagyságrendben tartalmazhatja  ecet, növényi olajok, égetett szeszek, illetve szájöblítők. A vinil-klorid 1-es kategóriájú, bizonyítottan emberi rákkeltő anyag.

Klórozott szénhidrogén, sokoldalúan felhasználható, széles körben elterjedt műanyag. Alapanyaga az egészségre veszélyes, mérgező vinil-klorid (amihez a nátronlúggyártás melléktermékeként keletkező klórt hasznosítják). Kis energiaigényű gyártása során ólomtartalmú stabilizátorokat, lágyítóként rákkeltő ftalátokat, foszforsavésztereket és halogénezett szénhidrogéneket is adnak hozzá. A vinil-klorid növeli a mutációk, a születési rendellenességek gyakoriságát, rombolja az immunrendszert, rákkeltő. Gyártása során többek között higany is keletkezik. Elégetésekor nehézfémek, sósav, dioxinok és furánok is a levegőbe kerülhetnek. A PVC teljes életútja során veszélyes anyagokkal terheli környezetünket. Élelmiszer-csomagolás, háztartási olajok palackja, doboz, kupak, vödör, műanyag edény, folpack, csomagolófólia, zuhanyfüggöny, csipesz, kábelszigetelés, vízvezetékcső, nyílászáró, padlóburkoló, gyógyászati segédeszköz, gyerekjáték stb. készülhet belőle. A vízzel érintkező PVC-termékekből egészségkárosító anyagok oldódhatnak ki. A PVC-ből készült termékek más anyagokkal kiválthatók. Az Európai Unió 2006-ban megtiltotta hatféle, a gyerekjátékokhoz és gyerekgondozási cikkekhez használt PVC-lágyító alkalmazását. Újrahasznosítható, ha megtisztítva hulladékudvarban adjuk le. Az újrahasznosítást segítő jelölése: 03 PVC, V.

Radon (Rn)

Természetes, a földkéregből származó radioaktív nemesgáz. Jelenléte földtani adottságoktól függ, a természetes háttérsugárzás felét is kiteheti. Urántartalmú talajban (gránit, foszfátos, karbonátos kőzetek, karsztok stb.), talajvízben, építőanyagban (gipsz, cement, mélységi kőzetek) fordul elő. Magyarország radontérképe szerint az átlagos koncentráció 110-150 Bq/m3, a WHO ajánlása 100 Bq/m3. Koncentrációja a szabad levegőn alacsony, zárt térben azonban nagymértékben feldúsulhat, különösen a fokozott hőszigetelés miatt. A legapróbb réseken át, légnyomáskülönbség hatására kerül a belső térbe elsősorban az épület alatti talajból, másrészt a radontartalmú építőanyagokból (gipsz, salakbeton, erőművi szenek salakja, üveg stb.), harmadrészt a radondús víz melegítésekor, porlasztásával (főzés, zuhanyozás közben), a földgáz égéstermékéből juthat a légtérbe. (Hazánkban szabvány határozza meg az építőanyagok radon- és urántartalmát.) Tartós belégzése károsítja a tüdőt, rákkeltő. A dohányzás jelentősen fokozza rákkeltő hatását. A legjobb megelőzés a rendszeres szellőztetés. Különösen radondús környéken hasznos, ha a padló alatt alátöltés vagy pince van, és ha légtömör (például beton) az aljzat.

Rekultiválás

Az emberi beavatkozás, használat vagy természeti jelenségek következtében roncsolt felszínű területek táji sajátosságainak helyreállítása, előkészítése művelésre. A szélsőséges adottságú terület termővé tétele is lehet rekultiváció. Rekultiválás a kommunális és ipari hulladéklerakók, feltöltött bányagödrök, meddőhányók felületének lefedése talajtakaróval a tájsebek esztétikai helyrehozatala, tájba illesztése, a szaghatás, a levegőszennyezés csökkentése érdekében.

Savas eső

Savképző vagy savas kémhatású szennyező anyagok (a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kén-oxidok, nitrogén-oxidok, szulfátok, nitrátok) a csapadékkal visszahullanak a földfelszínre, és kiülepednek. A csapadékvíz kémhatása a benne oldott szén-dioxidtól kissé savas, amit a természetes eredetű légköri kén- és nitrogénvegyületek még tovább, 5 pH-ra csökkenthetnek. Az emberi tevékenység – az ipar, a közlekedés és a fűtés – hatására a légkörbe kerülő többlet nitrogén-oxidok és kén-dioxid tovább savasítja a csapadékot: az 5 pH-érték alatti csapadék már savas esőnek számít. Magyarországon a csapadék átlagos pH-értéke 4,5 körüli, de Európában nem ritka a 3-4 közötti pH sem. A savas eső a vizeken, a talajokon, az élővilágon (növényeken, állatokon, embereken) túl az épített környezetet (hidakat, utakat, épületeket) is károsítja, talajsavasodást, erdőpusztulást stb. okoz. A savasodást a széntüzelésű hőerőművek füstgázainak kéntelenítésével, az elavult berendezések lecserélésével, a gépjárművek használatának korlátozásával lehet mérsékelni.

Szélenergia

A szél energiáját régóta hasznosítjuk vízhúzásra, szélmalmok működtetésére. Ahol az állandó szélsebesség nagyobb, mint 25 km/h, érdemes a szelet közvetlen munkavégzésre, elektromos energia előállítására hasznosítani. A szélenergiát hasznosító korszerű szélgenerátorok hatékonyságát erőteljesen befolyásolják a helyi adottságok és a közvetlen környezet, ezért a beruházás előtt érdemes szakember véleményét kikérni, és előzetes számításokat végezni.

Szélgenerátor, szélerőmű, szélkerék

A megújuló energiák alkalmazása a háztartásokban alapos utánajárást igényel. Ha a kertben felállított kisebb szélkerékkel szeretnénk függetleníteni háztartásunk áramellátását, felmerül a kérdés, hogy hol tudunk kisebb szélkereket beszerezni? Milyen feltételekkel tudjuk a hálózatra betáplálni a felesleges áramot?

A nyugati országrészen egyre sűrűbben állnak a nagyméretű szélturbinák, azonban kis teljesítményű (100 W és 20 kW közötti) szélgenerátorok, szélkerekek üzemeltetésével a lakosság is hasznosíthatja a szél energiáját villamosenergia-termelésre. Az általában két vagy három lapát a legtöbb gyártmánynál üveg-, illetve szénszál-erősítésű. A szélgenerátorok 7-10 km/h szélsebességnél kezdenek forogni, névleges teljesítményüket 36-50 km/h szélsebességnél érik el, azaz ekkor tudják a gyártó által megadott teljesítményt nyújtani. Minden típus rendelkezik valamilyen védelemmel a túl erős szél ellen, például a lapátok vagy a teljes forgórész kifordulnak a szél irányából. Kevés területet foglal el, ami továbbra is használható legeltetésre, kaszálásra. Hátránya, hogy tájképromboló, működése zajos lehet, zavarhatja a madarakat, a rádióhullámok vételét, és tárolni kell az energiát, ha szigetüzeműként működik, de a villamos hálózatba visszatáplálós rendszerként is üzemeltethető. Szélgenerátor fűtőpatronnal is rendelhető, így közvetlenül vízmelegítésre használható. A hosszú távú működésre (20-30 év) tervezett szélgenerátorokra általában 2-5 éves garanciát vállalnak. Karbantartásuk egyszerű, a kopó alkatrészeket bizonyos időközönként cserélni kell.

Szén

Az Ózdi Szénbányák Zrt. megkapta az engedélyt a farkaslyuki Gyürky-táró újranyitásához – írta az Észak-Magyarország szerdán.

A világszerte gazdaságosan kinyerhető összes fosszilis energiahordozó 85 százaléka szén. Az elhalt növények bomlástermékeiből évmilliók alatt jött létre. A legrégebben kialakult kőszént a karbon korban létrejött feketeszén és a legfiatalabb, 60-70 millió évvel ezelőtt keletkezett barnaszén követi. A külszíni szénbányászat tájsebeket hagy maga után, talajsüllyedést, eróziót okoz, veszélyezteti a vízadó rétegeket, a mély művelésű bányák a karsztvíz-rendszereket. Szállítása lég- és zajszennyező. Bányászata és elégetése egyaránt légúti betegségeket okoz. A fosszilis tüzelőanyagok közül (ugyanarra az épületre számolva) a legnagyobb az éves szén-dioxid-kibocsátása. Égetésekor szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és korom jut a légkörbe. Nem megújuló forrás.

Szén-dioxid (CO2)

Színtelen, vízben jól oldódó, a levegőnél másfélszer sűrűbb, a talaj, a tenger és a légkör között áramló gáz. Nagyobb része kötött, oldott formában van jelen a természetes vizekben, óceánokban, kőzetekben. A fotoszintézis során egy részét a növények felveszik, és szerves vegyületekbe építik be. A természetes vizek és a növények (mint elnyelők) fenntartják a Föld szén-dioxid-egyensúlyát, a szénkörforgást. Az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása az iparosodás óta olyan nagymértékben nőtt, hogy az egyensúly felborult, a szén-dioxid mára a legszélesebb körben elterjedt üvegházhatású gáz. Zárt terek légterében is felszaporodhat, mert a kilélegzett levegő 3-4 százalék szén-dioxidot tartalmaz. Ha koncentrációja nem haladja meg a 2,5 százalékot, nem ártalmas. Ha eléri a 8 százalékot, fejfájás, szédülés, vérnyomás-emelkedés léphet fel, 10 százalék felett eszméletvesztés. Napi három szellőztetéssel koncentrációját 2,5 százalék alatt tarthatjuk.

Szén-dioxid-kibocsátás

Minden eddiginél nagyobb mértékben emelkedett 2010-ben a világ szén-dioxid-kibocsátása az amerikai energiaügyi minisztérium szakembereinek számítása szerint. A kibocsátás növekedése túltesz az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legrosszabb forgatókönyvén.

A szén-dioxid a természeti folyamatok és az emberi tevékenység következtében kerül a légkörbe. A fosszilis energiaforrás, a biomassza égetése, az ipari termelés, a közlekedés kipufogógáza, a földhasználat megváltozása, a tőzeglápok lecsapolása, az erdőirtás stb. miatt mennyisége drasztikusan nő a légkörben: az iparosodás előtti 275 ppm-ről a bázisévnek számító 1990-re 354 ppm-re, 2007-ig 384 ppm-re szökött fel, azaz világszerte 37 százalékkal nőtt a kibocsátás. A legnagyobb kibocsátó az Egyesült Államok, azt követi Kína. Az ázsiai ország 2008-ban a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 22 százalékáért felelt, kibocsátása 180 százalékkal több volt, mint 1990-ben. 2008-ban Magyarország évi 60,4 millió tonna kibocsátása 15 százalékkal kisebb volt az 1990-es 71 millió tonnánál, ezért értékesíthette szén-dioxid-kvótáját. Az éghajlatváltozásban a szén-dioxidnak olyan mértékű a túlsúlya, hogy az összes többi üvegházgáz becsült értékét szén-dioxid-egyenértékben fejezik ki annak ellenére, hogy más üvegházgázoknak jóval nagyobb a globális felmelegedési potenciálja. A szén-dioxid 50–200 évig marad a légkörben, attól függően, hogyan kerül vissza a szénkörforgásban a Földre vagy az óceánokba.

Szén-dioxid-kvóta és kereskedelem

A Kiotói jegyzőkönyvben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésének piaci alapú megközelítése. Azok a jegyzőkönyvet aláíró országok, amelyek a számukra megengedettnél kevesebbet bocsátanak ki, áruba bocsáthatják többletszennyezési kvótájukat a megengedettnél többet kibocsátó aláíró országoknak. A szén-dioxid-kvóták kiosztását és értékesítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye kezeli. Az értékesített egységekből (kvótákból) származó bevételt mérhető módon kell a szén-dioxid-kibocsátás megelőzésére vagy a szén-dioxid megkötésére fordítani. A Magyarországnak megítélt kvóták értékesítéséből összesen 28,2 milliárd Ft bevétel folyt be a költségvetésbe 2008-ban. (Belgium és Spanyolország vásárolta meg a mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő hazai kvótát.) (L. még Hétköznapi kalauz c. és Úton egy felmelegedő világ felé c. könyvben.)

Szén-dioxid-lábnyom

Minden termék, termelési folyamat szén-dioxid-lábnyomát az élettartama során képződő üvegházhatású gázok teljes mennyisége határozza meg. A lábnyom kiszámításakor figyelembe veszik a felhasznált nyersanyagok, a gyártás, forgalmazás, szállítás, felhasználás és hulladékkezelés hatását, kibocsátását. Az ember szén-dioxid-lábnyomának nagyságát, hatását a környezetre a közlekedési, a fűtési, melegvíz-használati, áramfogyasztási, táplálkozási szokásai, nyersanyaghasználata (építőanyagok, berendezések, gépek stb.) és hulladéktermelése, vagyis az életmódja határozza meg. A lábnyomszámítás során az összes üvegházgáz hatását szén-dioxidban (szén-dioxid-egyenértékben) mérik.

Szén-monoxid (CO)

Színtelen, szagtalan gáz, igen erős vérméreg, csökkenti a vér oxigénszállító képességét. A szén-monoxid légkörbe kerülő mennyiségének fele biológiai eredetű, baktérium-nemzetségek, mikroorganizmusok termelik. A szén-monoxid aránya a légkörben akár 3 százalék is lehet. Az emberi tevékenység következtében a szén, a földgáz, a fa, a cigarettafüst és a kipufogógázok tökéletlen égésének terméke. Belélegezve egészségesekben fáradékonyságot, fejfájást, szédülést, figyelemzavart, légszomjat válthat ki; szív és érrendszeri, légzőszervi betegségben szenvedők tüneteit súlyosbítja, nagyobb mennyiségben, zárt térben akár halált okozhat.

Szénhidrogének (HC-k)

Szénből és hidrogénből álló vegyületek, a Föld felszínén gáz, folyékony és szilárd halmazállapotban fordulnak elő. Jelentős mennyiségben keletkeznek élő szervezetekben, azok életműködése során, többségük a tengerek, tavak fenekén, az üledékekben lerakódott szerves anyagból keletkezett kőolaj, földgáz, metán. A szénhidrogén-szennyezés az egyik legsúlyosabb környezetkárosító, a természeti környezetre, az élővilágra és az emberre is káros vegyületei (például a policiklusos aromás szénhidrogének, PAH-ok) rákkeltők lehetnek. A termelés, a szállítás, a feldolgozás, a felhasználás (kipufogógázok) során kerülhet a környezetbe. Az elmúlt évtizedek óriástankhajó-katasztrófái, a tengeri olajfúró platformok balesetei nagy területen okoznak lassan lebomló szennyeződést a tengerpartok mentén. A szárazföldön a kőolajtermelés, -feldolgozás, -szállítás, -tárolás jelent veszélyt. A kárelhárítás a legköltségesebb környezetvédelmi tevékenység.

Szénkörforgás

A szén-dioxid a talaj, a tenger és a légkör között áramlik. A 18. század közepe óta azonban tevékenységével az ember (a földhasználat megváltoztatásával, az erdőirtással, a tőzeglápos területek lecsapolásával, a fosszilis energiahordozók, a biomassza égetésével, az ipari termeléssel stb.) nagymértékben megváltoztatta a szén-dioxid áramlását, ami tartós hatással van az éghajlatra. Az ábra az iparosodás előtti állapothoz viszonyítva mutatja be a szén 1990-es évekbeli globális áramlását.

Szennyvíztisztítás

Fizikai, kémiai és biológiai eljárásokat foglal magába. A használat során a vízbe került zavaró vagy káros anyagokat távolítják el, kezelik a tisztított víz élővízbe való visszavezetése vagy ismételt (ipari, mezőgazdasági célú) felhasználása érdekében. Három fázisa közül az első fokozat a fizikai, mechanikai, a második a biológiai, a harmadik a kémiai eljárás, a folyamatot a szennyvíziszap kezelése zárja le. A mechanikai eljárás során a szilárd, durva szennyeződéseket, lebegő anyagokat távolítják el rácsok, ülepítők, szűrők segítségével. A biológiai tisztítás szerepe a szerves szennyeződések (ammónium, nitrogén, foszfor stb.) legnagyobb hatásfokú eltávolítása fermentációs, eleveniszapos, egyéb természetes eljárással, nitrogénbontó mikroorganizmusokkal. (A szerves szennyezők lebontásával biogáz termelhető.) A kémiai eljárás része az oldott nehézfémek eltávolítása, az utószűrés aktívszén-szűrőn, zeoliton, ioncserélő műgyantán. A visszamaradó iszap kezelése, víztelenítése, elhelyezése, ártalmatlanítása zárja a folyamatot.

Szürke víz

A szürke víz néven ismert szennyvíz elsősorban a fürdő-, zuhanyzó- és mosdóvízből származik. Ezt a vizet is tisztítani kell, szűrőként homokot és kavicsot, mechanikus és biológiai szűrőt alkalmazva. A tartályba gyűjtött tisztított szürke víz csövön keresztül vezethető a kertbe, az üvegházba, sőt a vécébe is. Fontos része a rendszernek a víztakarékos kerttervezés.

Tájseb

Az ökológiai, termelőhelyi, tájképi adottságok jelentős mértékű megváltoztatásának maradandó nyoma, helye. Ilyen például a bányagödör, a zagytér, a szemétlerakó hely. A bányászat a legdrasztikusabb beavatkozás a tájszerkezetbe, a tájháztartásba: a külfejtés, kőfejtés, a mélységi kitermelés nyomán különböző méretű tájsebek keletkeznek, megsüllyedt felszín, külső meddőhányók alakítják át a természeti környezetet.

Talajsavasodás

A talajok pH-értékének kedvezőtlen csökkenése, savasodása. Oka elsősorban a talajra, talajba jutó kén-dioxidok, nitrogén-oxidok és egyéb savas kémhatású anyagok. A savas eső, a helytelen műtrágyahasználat, főleg a nátrium és szuperfoszfát műtrágyák, a kezeletlen hígtrágyák is elősegítik a talajsavasodást. A savas talaj termőképessége csökken, a talajban lévő fémek (alumínium, mangán, vas, nehézfémek) oldhatóvá válnak, és egy részük kimosódhat a talajvízbe, másrészt a növények számára felvehetővé válnak és beépülnek, felhalmozódnak a szöveteikbe. A fémtartalmú növények a táplálékláncba kerülve ártalmasak az állatok és az emberek egészségére. A talajsavasodás ellen természetes vagy ipari eredetű mésztrágyázással lehet védekezni.

Termékdíj

A legújabb környezetvédelmi termékdíj jogszabályt 2011. június 27-én este elfogadta a Parlament. A változások egyik része 2011. szeptember 1-től, másik része 2012. január 1-től lép életbe a szabályozásban.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatályba léptetése.

Célunk, hogy ellenszolgáltatás nélkül segítsünk kiigazodni a termékdíjas jogi és eljárási környezetben, mellyel megelőzheti a pénzügyi szankciókat és a hátrányos jogkövetkezményeket.

Azokra a termékekre vetik ki, amelyek a termelés, forgalmazás, fogyasztás során veszélyt jelentenek a környezetre összetevőik vagy mennyiségük miatt. Célja, hogy a környezetre ártalmas termékek árát olyan mértékben növelje, amely egyrészt a környezet tehermentesítésének költségét is tartalmazza, másrészt a termékdíjjal növelt árral ösztönözze a kevésbé szennyező, környezetbarát termékek gyártását, forgalmazását és fogyasztását. Az ökoadókhoz tartozó termékdíjat Magyarországon először 1992-ben vezették be a gépjármű-üzemanyagokra, 1995-től pedig a csomagolóeszközökre, a gumiabroncsokra, a hűtőberendezésekre, akkumulátorokra is kiterjesztették. A bonyolult eljárásrend, a mérték és átvállalhatóság miatt sokat kritizált környezetvédelmi termékdíj törvény legújabb módosítása 2010. január 1. óta hatályos.

Terpentin

Fenyőfélékből a kéreg megszelése után kifolyó ragadós, vastag gyanta, mézszerű balzsam. A desztillációval nyert természetes finom terpentin az átlátszó, jó szagú velencei terpentin (Terebinthina veneta) művészboltokban kapható. A közönséges fa terpentin, olaj vagy szesz erős szagú, terpén szénhidrogének keveréke, összetétele a finomítási módszertől, és a fenyőféle korától, helyétől és fajtájától függ. Robbanásveszélyes, az egészségre ártalmas és környezetszennyező anyag, veszélyezteti a tengeri és édesvízi környezetet, a vízi élőlényeket.

Titán-dioxid

Fehér színű, a természetben előforduló ásványi adalék. Sok területen használják, elsősorban festékekben (titánfehér), napvédőszerekben, gyógyszerekben, vitaminokban, fehérítő fogkrémekben és cukorkák, drazsék fehér ételszínezékeként (E 171). Mivel eddig alig vizsgálták, mellékhatásai sem ismertek, a gyanú szerint egészségkárosító, rákkeltő lehet.

Tőzeg

Elhalt növényekből, vízzel borított, levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között képződő, főleg mocsárban, lápban felhalmozódó, jelentős humusztartalmú üledék. A tőzeg nagyon lassan megújuló nyersanyagforrás, kiszáradva oxidálódik és hamar tönkremegy. A földi szénkörforgás jelentős szénraktára. Lecsapolásával, kitermelésével, elégetésével, (öngyulladásával) becslések szerint évente 3 milliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe. Energiahordozóként, talajjavításra, kertészeti földkeverékek adalékaként, nem csatornázott településeken illemhelyek szagtalan és csíramentes kezelésére hasznosítják. Hazánkban valamennyi tőzegláp védett terület, gazdag biológiai sokféleséget fenntartó vizes élőhely. Hazánkban a lápok területe 90 százalékkal csökkent az utóbbi évszázadban.

Transzeurópai közlekedési hálózat

A transzeurópai hálózatok (Trans-European Networks, TENs) kialakításáról az 1992-es maastrichti egyezményben döntött az Európai Unió. A közlekedési folyosók, a legfontosabb közlekedési útvonalak – a közút, a vasút, a vízi út – hálózatát felrajzoló TEN-Transport fejlesztésével nő az európai hálózat kapacitása, ha a tagországok mindegyike e szerint fejleszti saját hálózatát. A legfontosabb Helsinki-folyosók közül három (a IV., V., X. folyosó) szeli át Magyarországot, ez a vasútra és a közútra is érvényes. A vasút kerülő útvonalai, a TINA-folyosók kiegészítik ezeket. A teherszállítás ERTMS-folyosói közül kettő érinti az országot.

Trópusi fák listája

Trópusi fát legfeljebb ellenőrzött erdőgazdaságokból, ültetvényekről származót vegyünk. Veszélyeztetett trópusi keményfák: afrormosia, ében, gaboon/okoume, iroko, jelutong, kapur, kempas, keruing, mahagóni, meranti/launan, merbau, padauk, ramin, rózsafa/jacaranda, sapele, tíkfa, utile. Veszélyeztetett trópusi puhafák: sequoiafenyő, néhány ciprus- és cédrusfaj.

Túlnépesedés

A Föld népessége egyre gyorsuló iramban növekszik: 1800-ban még csak 1 milliárdan voltunk, 2009-ben pedig már 6,7 milliárd lakosa volt bolygónknak. A világ évente több mint 80 millió emberrel gyarapodik, vagyis 2050-re várhatóan már 9 milliárdan élünk a Földön. Több mint 10 000 nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség a 2 milliárd főt elérje. Azután egyetlen nemzedék élete során – és ez éppen mi vagyunk – nő a földi népesség száma 2 milliárdról 9 milliárdra. A robbanásszerű népességnövekedés alapja a technikai fejlődés és a jobb egészségügyi ellátás. A következő négy évtizedben Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és a Karibi térség országaiban nő a világ népessége – e fejlődő államok adják a népességnövekedés 97 százalékát. A fejlődő államokban egy asszonynak átlagosan 5-6 gyermeke születik, az Egyesült Államokban 2,0, Kanadában 1,5, míg hazánkban 1,3.
Az Európai Unió 27 tagállamának lakossága 2050-re jelentősen csökken, a kontinens demográfiai súlya a jelenlegi 12 százalékról 7 százalékra esik vissza annak ellenére, hogy nő a bevándorlók száma. Az unió teljes népességén belül 2005-ben 8,3 százalékot, körülbelül 40 millió embert tett ki a bevándorlók aránya. Magyarországon 2005-ben mintegy 316 000 migráns élt, túlnyomó részben magyar nemzetiségűek. Magyarország népessége is csökken, 2050-ig várhatóan 12 százalékkal, a 2008. végi 10,034 millióról 8,915 millióra. A népesség öregedése a népességcsökkenés szükségszerű velejárója.

Urán

Nehézfém. A radioaktív U 235-ös izotóp (az atomreaktorok fűtőanyaga) az uránérc 0,7 százaléka. A világ gazdaságosan kitermelhető, felmért és becsült uránkészlete (3,3-4,5 millió tonna) számítások szerint 40-50 évre elegendő az atomenergia előállítására. A Föld uránkészletének 40 százaléka Ausztráliában található, az Egyesült Államok és Franciaország uránkészletei már kimerültek, hazánkban a Mecsekben bányászták, kitermelése megszűnt. Az urán igen erős máj- és veseméreg akkor is, ha nem sugárzó. Rákkeltő és fejlődési rendellenességet okoz.

Üvegházgáz-kibocsátás

Az üvegházgázok mennyisége a légkörben az emberi tevékenység következtében fokozatosan nő az 1850-es évek ipari forradalma óta, amit tovább erősít a túlnépesedés hatása: az összes éves kibocsátás közel 80 százalékáért ma már az emberi tevékenység a felelős. A légkör szén-dioxid szintje alig 10 százalékkal változott az ipari forradalom előtti 10 000 évben. 1800 óta azonban a koncentráció körülbelül 37 százalékkal emelkedett. Az üvegházgáz-kibocsátás korlátozásáról a Kiotói jegyzőkönyvben állapodott meg először a világ számos országa, hogy lassítsa a felmelegedést, a globális éghajlatváltozást.

Bár 2010-ben növekedett az Európai Unió káros gáz kibocsátása, az Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEA) véleménye szerint hosszútávon mégis mérséklődni fog Európa légköri szennyezése.

Üvegházgázok

Olyan légköri gázok, amelyek áteresztik a Nap (rövid hullámhosszú) fénysugárzását és jelentős mértékben elnyelik a földfelszínről az emelkedő hőmérséklet hatására visszaverődő infravörös (hosszúhullámú) sugárzást, ezért növelik az üvegházhatást. A legjelentősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok, a fluorozott szénhidrogének (F-gázok) és a vízgőz. Hővisszatartó, üvegházhatást fokozó hatásuk eltérő, ezért a legnagyobb mennyiségben kibocsátott szén-dioxid-egyenértékben fejezik ki az üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciálját.

Üvegházhatás

A légkör az üvegházhoz hasonlóan beengedi a fénysugarakat, és benntartja a kisugárzó infravörös energia egy részét, ezzel melegen tartja a belső teret. Ez a természetes folyamat az „üvegházhatás”: a napból érkező energia felmelegíti a Föld felszínét, és az emelkedő hőmérséklet hatására a hő egy része infravörös sugárzásként visszaverődik a légkörbe. A vékony földi légkör természetes üvegházhatása (hővisszatartása) nélkül a +15 °C-os globális átlaghőmérséklet –18 °C lenne a Földön. Az emberi tevékenység következtében azonban nő a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok (üvegházgázok) koncentrációja. Ez hővisszatartóként több infravörös sugárzást tart a légkörben, ami növeli a természetes üvegházhatást, és ezzel a Föld globális átlaghőmérsékletét. Az éghajlatváltozás hatására az ipari forradalom óta körülbelül 0,74 ºC-ot emelkedett a globális átlaghőmérséklet.

Városiasodás

Mekkora a városi terjeszkedés társadalmi költsége? Egyre több külföldi kutatás mutat rá arra, hogy a városok terjeszkedését jelentős nyílt és még jelentősebb rejtett támogatások ösztönzik. Magyarországon minden hektár zöldterület beépítése a városok környékén évi több millió forint többletköltséget okoz a társadalom egészének. A Levegő Munkacsoport tanulmánya.

Az utóbbi száz év népességrobbanásának egyik leglátványosabb hatása a városiasodás. Az emberiség nagy többsége még a 20. század elején is vidéken élt, és önfenntartó gazdálkodást folytatott. Ma már az emberiség fele városokban él, vagyis 3,4 milliárd ember ma már nem önfenntartó, hanem szűk területen összezsúfolva, a világpiacra utalva, kisebb-nagyobb távolságról, akár más kontinensekről szállítva látja el városait élelemmel, energiával, építőanyaggal stb. Bolygónk területének mindössze 3-4 százalékát foglalják el a városok. Évente több mint 50 millió ember – annyi, mint Franciaország lakossága – költözik városba világszerte. Az ENSZ becslése szerint 2030-ra az emberiség több mint 60 százaléka él majd városokban. Magyarországon a népesség csökkenése ellenére szintén nő a városi lakosság aránya, részben a nagyközségek várossá nyilvánítása miatt. A lakosság fele ma már városlakó, míg Budapest lakossága az 1990-es évek óta 2 millióról 1,7 millióra esett vissza 2006-ra. Összességében Budapest és a falvak népessége csökkent, a városoké nőtt.

Veszélyes hulladék (és lerakók)

Olyan gáznemű, folyékony vagy szilárd anyagok vagy bomlástermékeik, amelyek az emberi életre, az egészségre, az élővilágra és élettelen környezetre közvetlenül vagy közvetve károsító hatást fejtenek ki. A gyúlékony, mérgező, rákkeltő, fertőző, sugárzó, környezetkárosító stb. tulajdonságú anyagok közül eggyel vagy többel rendelkező vagy összetevőket tartalmazó hulladék számít veszélyes hulladéknak a hulladékgazdálkodási törvény szerint. Veszélyes hulladék nem kerülhetne a háztartási hulladék közé, azt külön kell gyűjteni, és ártalmatlanításra leadni. Ám a háztartási veszélyes hulladékok teljes körű szelektív gyűjtésének kialakítása hazánkban még várat magára. Jelenleg azt az erre kijelölt hulladékudvarokban és -telepeken vagy a helyi önkormányzat által esetlegesen megszervezett lakossági veszélyeshulladék-gyűjtési akciókon adhatjuk le. Veszélyeshulladék-lerakó hazánkban Aszódon, izotóptemető Püspökszilágyiban, radioaktív hulladéklerakó Bátaapátiban üzemel.

Vízenergia

A víz a felszín és a légkör között kering, körforgását a természetben a Nap energiája tartja fenn. A tenger szintje fölötti víz helyzeti energiája energiatermelésre fogható. Tiszta energiaforrás, nincs szén-dioxid-kibocsátása. A vízerőmű szerteágazó környezeti hatása miatt azonban csak igen gondos környezeti hatástanulmány után létesíthető. Hátránya, hogy károsítja, átalakítja az ökológiai környezetet, akadályozza a halak természetes vándorlását, a tározó állóvize csökkenti a víz oxigéntartalmát, az áradás hiánya befolyásolja az árterület ökológiai rendszerét. A nagy gátak és vízerőművek létrehozása sokba kerül, táj- és élőhelyromboló. A gigantikus betonépítmények növelik a földrengésveszélyt, a gát mögötti víz elszabadulhat, a talajvízszint süllyed, fontos vízforrások vesznek el, károsodnak a termőföldek, az élőhelyek, a lakott területek, sok helyen a történelmi emlékek. Nagy esésű folyószakaszokon kis erőművekkel lehet hatékonyan energiát termelni. A síkföldi vízerőművek hatásfoka nem kielégítő. A tengeri árapály erőművek a tengerszint napi változásából származó, mechanikai energiát hasznosító erőművek. A hőkonverziós erőművek a meleg felszíni és a hideg mélytengeri vizek közti energiakülönbséget hasznosítják.

Vízgőz, pára

A természetes üvegházhatás kétharmadáért felelős üvegházhatású gáz. A légkörben a vízmolekulák befogják a Föld kisugárzott hőjét, majd visszasugározzák minden irányban, felmelegítve a Föld felszínét, mielőtt végleg visszajut a légkörön át az űrbe. Az emberi tevékenység nem növeli meg a légkörbe kerülő vízgőz mennyiségét. A melegebb levegő azonban több nedvességet tartalmazhat, így emelkedik a hőmérséklet, ami tovább erősíti az éghajlatváltozást.

Vízkerék

A folyó víz energiáját alakítja át mechanikai munkává. A régen széleskörűen elterjedt szerkezetet leggyakrabban vízimalomként gabonaőrlésre, kovácsműhelyek, bányák szivattyúinak, szerszámgépeinek hajtására és papírgyártásnál, vásznak kékfestésénél használták. A vízkerék nagy (általában fából készült) kerekének hajtófelületét több lapát vagy kanál növeli. A vízszintes tengelyre szerelt kerék közvetíti a hajtónyomatékot a munkagép felé. A kisebb vízfolyásokra, patakokra telepített mai törpe vízerőművek szinte kizárólag vízkerékkel üzemelnek. Teljesítményük nem haladja meg az 1 MW-ot. Jelentős részük korábban malomként funkcionált, ezeket később bővítették ki a generátorral, ami villamos árammá tudja alakítani mozgási energiájukat. Vízállás-függők, alacsony vízállásnál általában nem üzemeltethetők. Napjainkban világszerte rendbe teszik a régi malomvízcsatornákat, a berendezéseket kicserélik, és egyre több kis erőmű kezdi meg ismét a villamos energia termelését családi házak, lakóközösségek, kisebb települések ellátására.

Vízkészletjárulék

A természeti erőforrások használatát terhelő környezeti adó az Európai Unióban. Hazánkban a takarékos vízhasználatot ösztönző vízkészletjárulék (vízkészlethasználati díj) tartozik ide. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó köteles fizetni, amit a vízgazdálkodási törvény szabályoz, mely szerint a járulékot a vízhasználónak és az üzemi fogyasztónak önként, „önadózóként” kell befizetnie minden év január 15-ig. A vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a törvényben előírtak alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól. Üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m 3 -nél nagyobb vízmennyiséget használ fel. A járulék kiszámításáról a 43/1999. sz. KHVM rendelet 10. §-a rendelkezik.

Víztakarékos rendszer

Kiépítésével egyharmadára csökkenthető az ivóvíz-felhasználás, és közel 90 százalékkal a csatornába jutó szennyvíz mennyisége. A rendszer alapja az esővízgyűjtés és a szennyvíz újrafelhasználása. Az esővizet összegyűjtik, szűrik, és nagy, föld alatti tárolókban tárolják, amit öntözésre, autómosásra, vécéöblítésre stb. használnak föl. Az esővíz bevizsgáltatva és ózonnal, UV-sugarakkal tisztítva fürdésre, szabadtéri medencék föltöltésére is hasznosítható. A szennyvízből csak a szürke víz hasznosítható újra, a mosogató- és mosóvizet a házi rendszer nem képes biztonságosan mentesíteni a szerves ételmaradékoktól, zsírtól, tisztítószerektől.

WHO

Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization). ENSZ szervezet, 1948 óta működik, munkájában 166 ország vesz részt. Fő célja az emberi egészség lehető legteljesebb megőrzése.

Zaj, zajszennyezés

A zaj fogalma: különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és a vegetatív idegrendszerben. A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy részét ismerjük.

A WHO értékelése szerint a 65 dB fölötti környezeti zaj, a zajhatárértékek hosszabb ideig tartó túllépése egészségkárosodást idézhet elő. A zajjal egész testünk egészségét veszélyeztetjük: halláskárosodást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja a refluxbetegséget. A teljes zajhatás 70-80 százaléka a közlekedésből származik, a háttérzaj növekedése évente 1,5 dB. Az erősödő folyamatos éjszakai zajártalom hatására elmarad a pihentető mély alvás fázisa. A zajszennyezés évekkel rövidíti meg a városlakók, a tartós háttérzajban élők életét. A megengedett zajszint Magyarországon lakott területen éjszaka 35–55 dB, nappal 45–65 dB (körzetek szerint meghatározva). Az engedélyezett szabadtéri háttérzaj 40-45 dB éjszaka, 50-55 dB nappal. (L. még Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

Zeolitok

Sajátos szerkezetű térhálós szilikátásványok, vulkanikus kőzetben gyakori ásványok. Megkötik a gázokat, gőzöket, nedvességet, fontos ipari nyersanyagok. A hazai bányászású természetes zeolit környezeti jelentősége a talajok, ipari szennyvizek nehézfém-szennyeződésének megkötése, a talajsavasodás csökkentése, utak téli csúszásmentesítése, de felhasználható szaganyag-megkötőként, alomként, vízszűrésre, állati tápanyagok, takarmánykeverék, kozmetikumok, gyógyhatású anyagok, sebhintőpor, mosóporok, üdítőitalok adalékaként. Fogpor (Neurosan, Dentomin), emésztést segítő táplálékkiegészítő anyaga stb.

Zöldfolyosó

Mesterségesen kialakított élőhelysáv, folytonos vagy (utakkal, épületekkel stb.) megszakított élőhelyek, élőhelytöredékek rendszere. Az ökológiai (természetes és természetközeli területek közötti biológiai kapcsolatot fenntartó) folyosóktól eltérően nem önfenntartó rendszer, segítheti az élőlények fennmaradását, terjedését, mozgását, a természetes, természetközeli területekre jutását. A zöldfolyosó lehet egy árok, fasor, bokorsor, kertrendszer, birtokhatárok közötti megműveletlen földsáv, vadállatok hídja az autópályák fölött, zöld sáv az utak, vasutak mentén stb. A tudatos tájtervezés lényeges eleme a zöldfolyosó rendszer kialakítása.

Zöldmezős beruházás

A földtörvény szerint a zöldmezős beruházás a föld végleges kivonása a művelés alól. A kivonás engedélyköteles, az engedélyt a földhivatalok adják ki, s utána földvédelmi járulékot kell fizetni. Az előírások szerint lehetőleg a gyengébb termőképességű területeket kell így hasznosítani, és az igénybevételt a szükséges legkisebb mértékre korlátozni. A zöldmezős beruházás általában településhez, városhoz, autópályához közeli területen épülő új ipari vállalkozást jelöl. A beépítetlen területen a beruházót nem korlátozzák építési megkötöttségek, az infrastruktúrát azonban ki kell építeni, és a szigorú környezetvédelmi szabályozást be kell tartani (bár ha a beruházás ipari parkban létesül, a szabályozás jóval engedékenyebb). A zöldmezős beruházás gazdasági haszna, hogy új munkahelyeket teremt (különösen az ipari parkokban), a beruházó nyereségre tehet szert, az önkormányzat adóbevételhez juthat, ám a környezet károsodik.