Környezetvédelmi világnap – jó hír is van
Nem sok a biztató változás – öt évünk maradt, hogy lassítsuk a klímaváltozást, fogy az öntözővíz, pusztulnak a beporzást végző méhek és már minden 5. madárfaj veszélyeztetett Európában. Jó hír is van – tavaly, 40 év után először, stagnáltak az energiához köthető kibocsátások.
Az energiához köthető kibocsátások ugyan stagnáltak tavaly, ám 135 éve nem volt olyan meleg, mint 2014-ben. Sőt, tovább melegszünk – 2015 első negyedéve is globális átlaghőmérsékleti rekordokat döntött.
A 30 évnél fiatalabbak már átlag felett
Eddig 2010 állt a lista élén, mint a legmelegebb év, 2014 azonban ezt is felülmúlta, annak 
ellenére, hogy Észak-Amerikát egészen áprilisig zord, hidegrekordokat megdöntő tél sanyargatta 2014-ben.
Az eddigi 10 legmelegebb évet egytől egyig 1997 után mérték, ami kétséget sem hagy afelől, hogy planétánk éghajlata továbbra is melegszik.
Utoljára 1985-ben esett némileg a globális átlaghőmérséklet, már ami az egy adott hónapon belüli átlagot illeti – azaz a 30 évnél fiatalabbak sosem éltek olyan hónapban, amely átlagon aluli hőmérsékletet mutatott volna!
Öt évünk maradt a lassításig
A héten Bonnban találkozik 190 ország képviselője, hogy folytassák az előkészítését annak az új, globális éghajlatvédelmi egyezménynek, melyet az idén decemberi, párizsi éghajlatváltozási csúcson kellene aláírniuk a kormányoknak.
"A tudomány állása szerint a kibocsátásoknak 2020 előtt kell tetőzniük, utána pedig erőteljesen csökkenniük. Ennek megfelelően az új éghajlatváltozási megállapodásnak a 2020 utáni évtizedre vonatkozó vállalásokat is tartalmaznia kell, hogy a megfelelő utat tudjuk követni, méltányosan elosztva a terheket" – mondta Samantha Smith, a World Wildlife Found (WWF) nemzetközi éghajlatváltozás és energia munkacsoportjának vezetője.
Az éghajlatváltozás hatása egyre inkább érezhető lesz, többek között veszélyezteti az édesvizeket, az élelemtermelést, a biológiai sokféleséget.
Fogy a víz, fogy az élelem is?
2050-ben még lesz elegendő édesvíz ahhoz, hogy a várhatóan 9-10 milliárdra növekvő lakosság élelmezése megoldható legyen, de a túlfogyasztás, a szennyezés és az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt világszerte több régióban csökkenni fog a mennyisége.
Jelenleg az édesvízhiány a világ lakosságának több mint 40%-át érinti, ez majdnem megduplázódik 2050-re, jórészt az élelmiszer-termelés és a mezőgazdaság igényei miatt.
2050-re 60%-kal, a fejlődő országokban akár 100%-kal is nagyobb lehet az élelmiszerigény, miközben globális szinten továbbra is a mezőgazdaság vízigénye lesz a legnagyobb, az adott ország édesvíz-készletének többségét felhasználva. Ám egyre inkább versenyeznie kell a növekvő városokkal és az ipari termeléssel ezért a természetes erőforrásért.
Bővül a veszélyeztetett fajok listája
A héten hozta nyilvánosságra a BirdLife International vezette konzorcium az Európai Madárfajok Vörös Listáját. Az összefoglaló jelentés szerint az Európai Unió 27 országában élő madárfajok 18%-a, mindösszesen 82 faj veszélyeztetett. Európa egészére vetítve az arány kedvezőbb, 13%, bár az unión kívüli országokból sok esetben bizonytalanabb adatokkal kell számolnunk.
A 10 évvel ezelőtti értékeléshez képest 29 madárfaj esetében tapasztalható negatív trend, köztük olyan korábban közönséges fajok állománya csökkent jelentősen, mint a vadgerle, a mezei pacsirta, vagy a jégmadár. 20 faj került ki a „veszélyeztetett" kategóriából, köztük például a cigányréce, a parlagi sas és a túzok.
A veszélyeztetett fajok közös jellemzője, hogy agrár-élőhelyekhez kötődnek.
A méheket a rovarirtó és növényvédő szereken kívül a klímaváltozás, egyes élősködők és a nagyüzemi mezőgazdaság terjedése veszélyezteti. Ha mindenhol ugyanazt a növényt vetik, akkor a beporzók a virágzás rövid időszaka után éhen halnak. A nagyüzemi mezőgazdaság számos okból nagyon káros, és ez csak az egyik. A méhpusztulás az emberiséget is fenyegeti. Életünk függ az ő életben maradásuktól.
A rovarok beporzó tevékenysége az élelmiszerek egyharmadát érinti: csak Európában 4000 zöldség léte függ a virágbeporzóktól. Napjainkban azonban egyre több méh pusztul el.
Nagy lábon élünk
A népességnövekedés és a túlhasználat miatt folyamatosan csökken a Föld eltartóképessége. Bolygónk biológiailag termékeny föld- és tengerfelületéből valójában minden emberre csak 1,7 globális hektár jut. Ezzel szemben 2007-re a világ ökolábnyoma 2,7 hektárra nőtt, ami 0,9 hektárral meghaladja a rendelkezésre álló hasznos területet.
Magyarország lábnyoma 4,4 hektár (azaz közel 60%-kal több a biokapacitásánál). A fenntarthatónál 1,65 hektárral, a világátlagnál 0,75 hektárral nagyobb lábon élünk!
Mit tehetünk?
A környezetvédelmi világnap (június 5.) alkalmat ad arra, hogy átgondoljuk, mit tehetünk mi, személyesen, mindezek ellen. Már kis odafigyeléssel is sokat. Egyszerűen csökkentheted ökolábnyomodat, lassíthatod az éghajlatváltozást és közben alkalmazkodhatsz is az elkerülhetetlen környezeti változásokhoz, ha figyelsz rá.
Válassz heti kihívásaink közül, akár többet is. Év végére garantáltan kisebb lesz a lábnyomod.
Kapcsolódó cikkek
Minden héten Föld napja - heti kihívás
