Ismertető

Kiadó: Föld Napja Alapítvány

Kiadás éve: 2000

Formátum: A/5, 180 oldal

Elfogyott.

Önszerveződés az élővilágban és a társadalomban. Ökofilozófia és mozgalomtörténet.

György Lajos gyógyszerkutató az 1970-es évek óta foglalkozik az emberi kultúrát és az emberi fajt veszélyeztető kérdésekkel. Cselekedni akaró fiatal biológusokkal együtt 1983 nyarán megalakította az ELTE Természetvédelmi Klubját.

Ajánló

György Lajos gyógyszerkutató az 1970-es évek óta foglalkozik az emberi kultúrát és az emberi fajt veszélyeztető kérdésekkel. Cselekedni akaró fiatal biológusokkal együtt 1983 nyarán megalakította az ELTE Természetvédelmi Klubját. Mozgalmi tevékenysége mellett –már mint az MTA nyugdíjasa – kutatta a zöld gondolkodás szellemi alapjait, bölcseleteit, vallásos hátterét, melynek összefoglalója a szerző legújabb könyve, a Vissza a kozmikus Rendhez.

Pinczés Bálint írása a Magyar Filozófiai Szemlében

György Lajos: Vissza a kozmikus Rendhez című könyvéről

György Lajos második könyve: híradás. Híradás azokról a gondolati áramlatokról, melyek a zöld mozgalom eszmélődéséhez hozzájárultak; híradás saját küzdelméről, a szellemi gyökerek, bölcseleti alapok kutatásáról („Fokozatosan megtaláltam egy számomra új gondolati rendszer összefüggő hálózatát”); végül híradás magáról a mozgalomról. Könyve indítéka a belátás, hogy a környezeti válság gyökerei szellemi természetűek: kiutat csak akkor találhatunk, ha gondolkodásmódunkon, tudatosságunkon sikerül változtatnunk.

A bevezetőben új gondolatrendszer összefüggő hálózatáról, a gondolatrendszer következetes épületéről ír. Talán nem véletlen, hogy a kifejtésben az előbbit: a rendszeralkotás merevsége helyett a rugalmas, sok csomóponton érintkező hálózatosságot választja. György Lajos szereti a hálózat metaforáját – a részek összefüggése és önszerveződő rendje a tanítás módszerében is kifejezésre jut. A szerteágazó, majd újra összekapcsolódó, előre- és hátrautalásokkal tarkított gondolatmenet csak némi önkényességgel bontható részekre; mégis, talán körvonalazhatunk négy viszonylag önálló tematikus egységet. Az első fejezetek kozmológiai kérdéseket tárgyalnak. Az evolúció kérdésköre vezet át a második egységhez, amely a bioszféra lovelocke-i Gaia-elméletből kiindulva vizsgálja ember és környezete kapcsolatát. A harmadik rész a hagyományban, a vallásokban és egyes bölcseleti irányzatokban megnyilvánuló ökológiai tudatosságot kísérli meg feltárni, míg az utolsó részben társadalmi és politikai kérdésekre reflektál, miközben a hazai zöld mozgalmak történetéről ad egyéni, belső látleletet.

A Vissza a kozmikus rendhez személyes hangvételű könyv. Az írás személyességét jól példázza az első, kozmológiai rész, mely elsősorban a szükségszerűség, a rend, az önszerveződés és az evolúció témáival foglalkozik. A newtoni világkép megrendülése és a fokozatosan kiteljesedő ökológiai katasztrófa sokakat késztetett a kozmoszbéli helyünkről alkotott nézetek felülvizsgálatára. György Lajos számára a görög kozmosz szó jelentésében megnyilvánuló intuíció a legfontosabb: A Kozmoszban rend van. Ez a rend azonban nem merev rend, és vizsgálata sem követel merevséget. A természettudományok felől érkező szerző kétkedőn tekint a „két kultúra” szembeállításának gyakorlatára, ami tulajdonképpen a természettudomány elszigetelését jelenti kultúránk többi, maradékként kezelt szférájától; hasonlóan bizalmatlan a tudományos objektivitás kritériumainak érvényességével szemben is. Számos alkalommal szembehelyezkedik például az ökológia analitikus-redukcionista megközelítéseinek kizárólagossági igényével; azokhoz csatlakozik, akik – mint Edward Goldsmith és Fritjof Capra – az ökológiát holisztikus alapokra helyeznék.

Joggal beszélhetünk szubjektivitásról az első fejezetekkel kapcsolatban is: vizsgálódásaik tárgyát tudományos modellek, elméletrendszerek és világnézeti jellegű belátások egyszerre képezik. Az evolúció Teilhard de Chardin által képviselt felfogásának gerincét a darwini elméletet katolikus indíttatású, ám a neokreacionizmuson radikálisan túllépő értelmezése adja: az evolúció a teremtés kiteljesedő folyamata; iránya és célja van, mely a tudatos emberre kitüntetett szerepet ruház. Az önszerveződés fogalmának bevezetésével Ilya Prigogine-ék olyan fogalmi keretet próbálnak kialakítani, mely többek között termodinamikai és kibernetikai elméletek között teremti meg az átjárás lehetőségét. Maga a fogalom azonban tovább terjeszthető. Az önszerveződés munkahipotézisét az ősrobbanástól egészen az emberi társadalom működéséig, a jelenségek vizsgálatának bármely szintjén felhasználhatjuk. A James Lovelocke által kidolgozott Gaia-elmélet alapja elvileg tesztelhető, falszifikálható természettudományos modell. A földi bioszféra egyetlen önszabályozó rendszert alkot, melynek viselkedése negatív visszacsatolási mechanizmusokat követ. Jó alapunk van rá, hogy önálló szervezetnek tekintsük. Az elmélet egyes értelmezései persze túllépnek azokon a határokon, melyeken belül a természettudományokat hagyományosan illetékesnek tartjuk. György Lajos azonban nem a kijelölt határokra koncentrál. Ami összeköt, fontosabb, mint ami elválaszt: a kapcsolatot keresi a különböző indíttatású nézetrendszerek között. Arra kíváncsi, fennáll-e egyértelmű hozzárendelés korunk tudományos eredményei és az uralkodó tudományos világnézet között. Fenntartható-e, illetve szükségszerű-e ragaszkodásunk a mechanikus világképhez, mely az univerzum korábbi, organikus értelmezéseit felváltotta?

György Lajos nem pesszimista. A kötet előszavában Zelnik József szent Együgyű embernek nevezi a szerzőt, aki fáradhatatlanul törekszik feltérképezni mindazt, amit a bölcselet, a tudomány, az irodalom és spirituális hagyományaink nyújthatnak a zöld gondolkodás számára. Nem habozik megkérdőjelezni alapvető előfeltevéseinket, és bizalomteli nyitottsággal fordul minden forrás felé, melyből segítséget, kérdést, választ lelni remélhet. A szerzőkről, akik egy ökológiai világnézet kialakításához hozzájárulhatnak, a teljesség igényével kísérel meg számot adni.

E törekvés a könyv szerkezetét és módszerét alapvetően meghatározza. Tekintettel vizsgálódásai széles ívére, olykor nem mehet túl az egyes vélemények ismertetésén. A választott módszer – álláspontok bemutatása személyes kommentárokon keresztül – erényeket és korlátokat egyaránt magában rejt. Az olvasó olyan elméletekkel, olyan személyes vélekedésekkel ismerkedhet meg, melyeket a magyarországi szellemi párbeszédben szinte senki sem képvisel. Ám e nézetek kivonatos ismertetése megnehezítheti a vitatkozók helyzetét: hiányzik az érvek háttere, s így épp a nézetek közeledését lehetővé tevő kritikus dialógus esélye csökken. Az esetleges befogadói nehézségek második forrása szintén abból a nyitottságból ered, amellyel a szerző az egyes gondolkodók műveihez fordul. György Lajos nem riad vissza attól, hogy elemeikben egymásnak ellentmondó gondolati rendszerekből merítsen, ha saját ítélete szükségesnek ítéli ezt.

A szerző nyitottsága az olvasó részéről is nyitottságot követel. György Lajos nyílt sisakrostéllyal áll ki a gondolati tornára. Tudatosan nyújt támadási felületet: az általánosan elfogadottal gyakran ellentétes álláspontját olyan kérdésekben is nyilvánosan vállalja, ahol az intellektuális bizonyosság kritériumai mellett személyes meggyőződésre is szükség van. A kihívást akkor fogadjuk el, ha részt veszünk a vitában. György Lajos mindenesetre nem kényszeríti ránk mondanivalóját: előző könyvének címével összhangban – a jót választanunk kell.

(Forrás: Magyar Filozófiai Szemle)

Tartalom

1 Bevezetés

2 Kozmológia – a dolgok szükségszerűsége

3 Evolúció – Teilhard de Chardin és az önző gének
Teilhard de Chardin bírálata

4 A Gaia-elmélet – az önszabályozó rendszer
Lovelock munkássága

5 A Gaia-elmélet alkalmazása – az ökológia
Az elmélet alkalmazása – ökológia
Az elmélet alkalmazása – társadalmi vonatkozások (indusztrializmus és konvivialitás)
Az elmélet alkalmazása – környezeti nevelés
Az elmélet alkalmazása – Gaia tudata, a következő evolúciós lépés

6 Önszerveződő közösségek – fiatal és érett természeti rendszerek
A természeti rendszerek működése
Miként érvényesülnek Odum törvényei
a társadalomban?

7 Természeti népek – ökopszichológia (kontra szociáldarwinizmus)

8 Az ökológiai bölcselet gyökerei – vallások, gondolkodók
Érték, értékrend és minőségi mutatók

9 Mély ökológia és ökofilozófia – Naess és Skolimowski
Arne Naess: Mély ökológia és életmód
Henryk Skolimowski: Kulcs a boldogsághoz
Vita Naess és Skolimowski között
Skolimowski ökofilozófiája

10 Környezet- és/vagy természetvédelem? –
a mozgalomról
Környezet és/vagy természetvédelem
Egy érdekes mozgalom: Első a Föld!

11 A zöld mozgalom és a politika

12 A hazai mozgalomról
Gyakran fölvetődő vita: élcsapat vagy tömegmozgalom?
Anyagi függetlenség vagy függőség?
Hálózat vagy központosított szervezet?

13 Jövőkép – mi is az a harmadik út?

14 A harmadik út buddhista szemmel

Utószó

Irodalomjegyzék