Amit kevesen tudnak a felmelegedésről

Tudjuk, hogy a Föld éghajlata melegszik, egyre gyorsabban, és egy-egy szokatlanul erős hőség, romboló vihar idején talán arra is gondolunk, hogy most már tényleg tenni kell valamit a Földért. Tény, hogy 31 év óta minden hónap melegebb volt az átlagosnál. Veszélyben a Föld?

Hűvösebb volt a világ 31 éve – ezt bizonyítja az amerikai Országos Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) adatsora, mely szerint 1985 februárjában fordult elő utoljára, hogy a havi globális átlaghőmérséklet alacsonyabb volt, mint az adott hónap átlagos értéke.

Több mint egy éve pedig már hónapról hónapra dőlnek meg a globális havi melegrekordok, ahogy 2016 májusában is – zsinórban tizenharmadik hónapja –, és idén májusban negatív rekordot döntött a Föld tengeri jégkészletének kiterjedése is.

Nemcsak a hónapok, az évek is egyre melegebbek. A globális éves átlaghőmérséklet is nő – míg 20 éve nem egészen fél fokkal, tavaly már majdnem 1 Celsius-fokkal volt melegebb az év az ipari forradalom 1880-as éveihez viszonyítva. Azaz több mint 100 év alatt közel fél fokkal lett melegebb, az utóbbi mindössze 20 évben pedig újabb fél fokkal! (Egészen pontosan 1997-ig 0,42 Celsius-fokkal, míg 2015-re 0,9 Celsius-fokkal nőtt Földünk éves átlaghőmérséklete a NOAA mérési adatsora szerint. Azaz 117 év = +0,42 fok, majd 18 év = +0,48 fok!)

Már a felénél tartunk

A decemberi párizsi klímacsúcson kitűzött cél – tartsuk 1,5-2 Celcius-fok alatt az átlaghőmérséklet-növekedést – közel felénél tartunk. Gyorsul a melegedés. Kérdés, hogy mennyire. Vajon újabb 20 év kell az újabb +0,5 fokig, vagy már tíz éven belül elérjük a +1,5 fokot?

Márpedig a tudósok egybehangzóan állítják, hogy a 2-3 Celsius-fokos változás katasztrofális lenne. Nem a Földre, az emberekre, az élővilágra nézve. A Földön már volt ennél sokkal melegebb és sokkal hidegebb is, a Föld túlélt már jégkorszakokat és drasztikus felmelegedéseket, az emberi civilizáció viszont még nem.

A Föld nincs veszélyben

Nem a Föld, mi, emberek vagyunk veszélyben. Civilizációnk azért alakulhatott ki és fejlődött, mert az elmúlt 10 000 évben stabil volt a klíma. Az utóbbi 100 évben viszont odalett a stabilitás.

A fosszilis üzemanyagok, az olaj alig 150 évvel ezelőtti felfedezése és hasznosítása egyrészt felgyorsította a fejlődést és lehetővé tett egy hihetetlen mértékű népességrobbanást, másrészt vészesen megváltoztatta a stabil éghajlati-környezeti viszonyokat. A stabil holocén korszakból átléptünk az ember uralta antropocén korba.

Jó hír, hogy már teszünk

Nincs mese, alkalmazkodnunk kell a változó éghajlathoz, és radikálisan csökkenteni a légkört melegítő kibocsátásunkat, hogy lassuljon a felmelegedés.

Jó hír, hogy 2015-ben először stagnált a globális kibocsátás, sőt van már egy negatív kibocsátású ország. Rossz hír, hogy az eddig kibocsátott szennyezők 15-150 év alatt bomlanak le, és amíg a légkörben maradnak, melegítenek, ráadásul a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma idén a déli féltekén is elérte a 400 ppm-et az ipari forradalom előtti 280 ppm-hez képest (a javasolt új küszöbérték 450 ppm).

Jó hír, hogy egyre nagyobb teret nyer világszerte a megújuló energia, rossz hír, hogy a népesség-növekedés miatt több energiára, tiszta vízre, élelemre lesz szükség már 2030-ra.

Jó hír, hogy a kormányok a kitűzött 2020 helyett várhatóan már jövőre ratifikálják a párizsi klíma-megállapodást, azaz az egyezmény hatályba léphet. Bár szakértők szerint ha összeadják a vállalásokat, és be is tartják azokat, jó esetben akkor is csak +2,7-3 Celsius-foknál stabilizálódhat a felmelegedés – és ehhez már 2020-tól jelentősen csökkenteni kellene a kibocsátásokat.

Jó hír, hogy étrendünk környezeti hatásának csökkentését is egyre több közösség, város és ország veszi komolyan, hiszen az ugyanolyan arányban felel a kibocsátásért, mint a közlekedés és a szállítás együttvéve – többek között Norvégiában hétfőnként a hadseregben már nincs semmi állati a napi menüben, Dánia húsadó bevezetését tervezi, Kína pedig egy új szabályozással a felére csökkentené húsfogyasztását 2030-ra, és csak ezzel az egy korlátozással évente 1 milliárd tonnával csökkenthetnék az üvegházhatású gázok kibocsátását Kínában.

A klímabarát étrendváltás ráadásul egészségünknek is jót tesz, vízből is kevesebbet „eszünk" és ily módon a növekvő népesség élelmezése is fenntarthatóan megoldható lesz.

Forrás: FNA/NOAA

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te? – heti kihívások

13 + 1 tény a világ élelmezéséről

Érdemeikért küzdenek a hüvelyesek

Lábnyomok

Kevesebb hús, több erdő

Forró évünk lesz

Éghajlatváltozás

Túlhasználat