A rekord jégolvadás globális veszélyt jelez

Vészesen olvad az Északi-sark jege, a térség már túl sérült ahhoz, hogy helyreállhasson – áll az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) éves jelentésében. Ez veszélyezteti a Föld biztonságát, mivel az Északi-sark szerepe meghatározó a bolygó működésében.

Az Északi-sark tengeri jegének területe idén minden eddiginél kisebbre zsugorodott. 1500 éve nem volt példa a sarkvidék tengervizének ilyen gyors felmelegedésére és a jégtakaró ilyen mértékű olvadására.

Bár 2017 csak az eddig mért 2. legmelegebb év volt a sarkvidéken, és a térségben a nyár viszonylag hűvös volt, az Arktiszon mégsem képződött kellő mennyiségű tengeri jég. Úgy tűnik, hiába jön egy-egy hűvösebb év, az Arktisz túl sérült ahhoz, hogy helyreállhasson. A sarkvidék ökoszisztémája egyáltalán nem egészséges: ahogy a levegő és a tenger melegszik, úgy olvad a hó, a jég és a fagyott talaj.

A NOAA minden év decemberében kiadja azt a jelentést, amely az előző év októberétől az adott év szeptemberéig mutatja be az Északi-sarkvidék helyzetét. A 12 nemzet 85 kutatója által jegyzett jelentés az új adatokat a hosszú távú trendekkel is összehasonlítja, négy meghatározó tényezőt vizsgálva – a levegőt, a vizet, a szárazföldet és a jeget.

Sosem lesz már a régi

A szakértők szerint egyre több jel utal arra, hogy a sarkvidék ökoszisztémája új normát ért el: a felmelegedés tartósan kétszerese a világátlagénak, és aggasztó a változás üteme.

Légkör. A tavalyi, 2016. év volt 1900 óta a legmelegebb a sarkvidéken. A 2017-es periódus valamivel hűvösebb volt, mégis a 2. legforróbb lett – az északi-sarki tavasz és nyár szokatlan hideget, míg az ősz és a tél kifejezetten meleget hozott.

Vízfelszín. Összességében a sarkvidéken a tenger felszínének idei hőmérsékleti adatai is fokozatos melegedésre utalnak – és ez nemcsak a jég olvadását gyorsítja fel, de a vízi ökoszisztémát is felborítja. A vízfelszín hőmérséklete 4 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál 2017 augusztusában, ez évtizedenként 0,7 fokos melegedést jelent 1982 óta. A folyamatos melegedés károsíthatja a Bering-tenger északi részének értékes halászterületeit (és a felmelegedés a Golf-áramlatot is érinti).

Talaj. Az Északi-sarkvidék szárazföldjének tartósan fagyott talaja, a permafroszt is fokozatosan melegszik és olvad, ami veszélyeztetheti az utakat, otthonokat és az infrastruktúrát, növeli az erdőtüzek kialakulásának veszélyét.

Jégborítottság. A tengeri jég állapota is romlik: összességében egyre zsugorodik a jég területe, és a fennmaradó jég állapota sem kielégítő. A jég fiatalabb, vékonyabb és kevésbé stabil, mint a múltban, napjainkra a vékony tengeri jég vált normálissá. Mivel a rosszabb minőségű jégfelület kisebb valószínűséggel marad meg vagy növekszik, kijelenthető, hogy az Északi-sarkvidék átalakulása visszafordíthatatlan – idővel teljesen jégmentessé válhat az arktiszi nyár.

A sarkvidék sosem lesz már egész évben kellően jeges a NOAA hivatalos álláspontja szerint.
2016-2017 tele 1979 óta a legkisebb jégmaximumot hozta. A zsugorodás ráadásul a vártnál 5 nappal korábban kezdődött meg, így már szeptember 13-án elérte a sarkvidék a jégminimumot, a 4,6 millió négyzetkilométert – ez az 1981-2010-es átlag alatt van.

A globális adatok alapján az átlaghőmérséklet a Földön 1,1 Celsius-fokkal növekedett az ipari forradalom kezdete óta (és a kritikus billenőpontok 1,5-2 fok között billennek!). A globális felmelegedés csak tünet, túlfogyasztásunk következménye. Még tehetünk ellene.

Forrás: NOAA/MTI

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Rekordmeleg év volt 2016

Lassul a Golf-áramlat

Rekorddöntő kibocsátás – dől a dominó?

Özönvíz előtt – DiCaprio filmje

Gáz van – évmilliós rekord dőlt meg

Feszegetjük létünk határait?