Bécs lett a világ első zöld nagyvárosa – a Föld napján

Több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet a nemzetközi Föld napja 50. évfordulójára „A világ 10 legzöldebb városa 2020” ranglistáján. Az 50. évfordulót a koronavírus uralta – a világjárvány miatt elmaradt minden tervezett világesemény, viszont jelentősen csökkent a légszennyezettség. Ha van jó oldala a járványnak, az a világ lelassulása, mert otthon maradtunk.

Tisztult a légkör, a városokban világszerte lelassult a szennyezés, Kínában például 25%-kal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás a járvány hatására. Párizsban 54%-kal esett vissza a nitrogén-dioxid-szennyezés, de Madridban, Milánóban és Rómában is közel 50%-kal kevesebbet mértek - márpedig a városok felelnek a légkört melegítő globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 75%-áért az ENSZ szerint. Ez rávilágít a klímaválság és a légszennyezés összefüggésre, márpedig bebizonyosodott, hogy a légszennyezettség növeli a koronavírus halálozási arányát.

Ez adta az ötletet a kanadai–amerikai Resonance tanácsadó cégnek, hogy az 50. Föld napjára felmérje az 50 leglátogatottabb nagyváros élhetőségét, zöldfelületi arányát, a jó gyakorlatokat – ily módon elénk tárva olyan új, követendő mintákat, amelyek segítenek egy élhetőbb, természetközelibb város kialakításában városirányítóknak, tervezőknek és városlakóknak.

Végül azok a városok kerültek fel az ötvenes listára, akik egy fenntartható és zöldebb jövő felépítésén fáradoznak. A Resonance a Legjobb városok kiválasztásának bevált módszerét követve olyan szempontokat vizsgált, mint

- a nyilvános zöldfelületek aránya,
- megújuló energiaforrások használata,
- levegőminőség,
- a közösségi közlekedést használók aránya,
- egy főre eső vízfogyasztás,
- gyalogosbarát utak,
- újrahasznosítás és komposztálás,
- őstermelői piacok száma.

A zöldfelületek, a parkok aránya, az olcsó és kihasznált közösségi közlekedés és a fenntarthatóság alapján az 1,8 millió lakosú Bécs nyerte el a világ legzöldebb városa címet a világ leglátogatottabb és fenntarthatóságra törekvő nagyvárosainak rangsorában. Az első tízbe egyébként 7 európai nagyváros került: 1. Bécs; 2. München; 3. Berlin; 4. Madrid; 5. Sao Paolo; 6. Manchester; 7. Lisszabon; 8. Szingapúr; 9. Amszterdam; 10. Washington

Miért Bécs lett az első?

Bécsben jelentős a nyilvános zöldfelületek, parkok aránya, sőt a város közvetlen szomszédságában található a közkedvelt Donau-Auen Nemzeti Park, ám a városvezetés a lakossággal együttműködve évről évre tovább zöldít: vadszőlővel befuttatott buszmegállókkal, újabb hűsölő parkokkal, fásítással, úszó kertekkel, ingyenes zöldhomlokzatokkal teszik elviselhetővé az egyre hosszabb hőhullámokat.

Az osztrák főváros energiaellátásáért felelős Wien Energie GmbH modern, környezetbarát megoldásokkal szolgálja ki Bécset: kis vízerőművek egész sora, szél-, nap, geotermikus és biomassza-erőművek, biogáz biztosítják a zöld energiát majd' félmillió háztartásban Bécsben és környékén, és a megújulók arányát a cég 2030-ra 50%-ra szeretné emelni.

Bécs figyel a levegőminőségre, ebben segítenek a zöldfelületek, az egyre nagyobb teret nyerő, nem szennyező megújuló energia, és az autóközlekedés visszaszorítása is – Bécs belvárosi kerületeiben is számos forgalomkorlátozás enyhíti a zaj- és légszennyezést. Az első kerületben legfeljebb két órát (és nagyon drágán) lehet parkolni, a szintén belvárosi hetedik kerületben (ami a budapesti hetedik kerülethez hasonlóan sűrűn beépített lakóövezet) 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, a budapesti Rákóczi úttal összevethető Mariahilferstraße teljesen gyalogossá vált (csak elektromos autóbuszok mehetnek be).

A koronavírus-járvány óta pedig több bécsi utcát kizárólag a gyalogosoknak nyitnak meg. Birgit Hebein, Bécs zöld alpolgármestere ezt azzal indokolta, hogy nincs mindenkinek otthon terasza vagy kertje, az embereknek pedig igenis ki kell menniük néha „levegőt szippantani" a közterületekre. Eközben a tömegközlekedést már csak áraival is igen vonzóvá teszi a város: Bécsben az éves jegy, amely minden tömegközlekedési eszközre jó, napi egy euró csak, azaz 365 euró összesen. (Jelenleg hasonló modellt tervez az egész országra kiterjeszteni a Kurz-kormány, amelyben a közlekedésügy a Zöldekhez tartozik.)

A bécsi szerves hulladék – lakossági és városi – pedig a lobaui komposztálóüzembe kerül. Európa legnagyobb nyílt rendszerű komposztálóüzemében évente mintegy 45 ezer tonnányi komposztot állítanak elő, amit a bécsi parkokba, zöldterületeken, illetve a városi közösségi kertekben hasznosítanak, másrészt az osztrák főváros köztisztasági vállalata 2009 óta állít elő a zöldhulladékból virágföldet, amiből a kezdetek óta már összesen 300 ezer zsáknyi fogyott. Helyben hasznosítanak helyit.

Forrás: bestcities.org/azonnali.hu

Kapcsolódó cikkek

Egy nap a holnapért – 50. Föld napja a klímáért

Helyben hasznosít helyit

Riasztó hőségrekordok - a legmelegebb évtizeden túl 

Zajszennyezés elleni világnap

Magyarország a 9 legrosszabb között

Energiapazarlással fűtjük a légkört 

Mit tehetsz Te? - heti kihívások