Egy pillantással „leolvashatók” az utóbbi évtizedek egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedésének vöröslő csíkjai Ed Hawkins klímatudós 2000 évet felölelő, a vonalkódok mintájára elkészített, mára emblematikussá vált „klímakódjáról”. Rendkívüli a változás. Érdekfeszítő cikk rövidítve a Másfél fok: Éghajlatváltozás közérthetően oldalról.

Az ábrán minden egyes csík egy évet képvisel időszámításunk kezdetétől 2019-ig. A kék árnyalatok a globális átlagnál hűvösebb éveket, a pirosak pedig a melegebbeket mutatják.

A legutolsó 50 év egyre vörösödő csíkjai élesen elütnek az elmúlt 2000 év kékjétől: csak néha-néha bukkantak fel az átlagosnál melegebb évek, az éghajlat természetes ingadozásának köszönhetően.

A klímacsíkok jól érzékeltetik, hogy az ember okozta éghajlatváltozás jóval hosszabb földtörténeti időskálán mérve is rendkívülinek számít – a globális melegedés jelenlegi üteme és mértéke példa nélküli az elmúlt 2000 év történelmében.

A napjainkra egyre vörösödő klímacsíkok is jelzik, hogy az elmúlt 10 év volt a legforróbb évtized a mérések kezdete óta a WMO adatai szerint. Az éghajlati rendszer elemeiben (mint például a légkör és az óceán) felhalmozódó hő pedig egyre kiszámíthatatlanabbá teszi az éghajlatot, például a szélsőséges időjárási események intenzívebbé és gyakoribbá válnak.

Az ipari forradalom idején kezdődött - alig 200 éve

Az ipari forradalom óta az emberi tevékenységek – elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése – rendkívüli mennyiségű üvegházgázt juttattak a légkörbe, ami a globális átlaghőmérséklet 1–1,2 Celsius-fokos emelkedéséhez vezetett mára. A kibocsátások pedig rendületlenül folytatódnak, a szén-dioxid légköri koncentrációja új rekordot ért el 2020 februárjában: 416,08 ppm. Ehhez hasonló szén-dioxid szintet nem tapasztalt a Föld az elmúlt 3-5 millió évben (az emberiség pedig soha!).

A klímacsíkok egyszerűen és hitelesen érzékeltetik az aggasztó tudományos tényeket – James Watt nagy hatásfokú gőzgépének széles körű elterjedésével, az 1790-es évektől kezdett igazán kibontakozni az ipari forradalom, ami két évszázadra megalapozta fosszilis energiára épülő civilizációnk fejlődését. Habár társadalmunk rengeteg előnyét élvezi ennek a fejlődésnek, az előidézett ökológiai és éghajlati válság egy olyan sakk-matt helyzetet teremtett, amiből a kiút csakis egy a gőzgép hatásához mérhető gyökeres gazdasági-társadalmi átalakulás lehet.

Példa nélküli és gyorsuló a változás

Az elmúlt 2000 év legmelegebb időszaka a földfelszín több mint 98%-án a 20-21. században történt. Ez szilárd bizonyíték arra, hogy az ember okozta éghajlatváltozás nemcsak mértékét tekintve példátlan, de földrajzi kiterjedését tekintve is.

Mind a mérsékelten melegebb középkori időszak, mind a mérsékelten hűvösebb kis jégkorszak csak időszakosan és régiónként különböző mértékben volt érezhető, elsősorban az északi féltekén. Ezekkel, az éghajlat természetes ingadozásából adódó éghajlatváltozásokkal szemben a ma tapasztalható ember okozta globális felmelegedés jóval nagyobb mértékű és gyakorlatilag mindenhol érződik a Földön.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat is elkészítette Magyarország és 24 hazai település klímacsíkjait az 1901-2018 időszakra. Töltsd le a saját klímacsíkjaid és mutasd meg másoknak is!

Bővebben: masfelfok.hu/Lehoczky Annamária

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Riasztó hőségrekordok – a legmelegebb évtizeden túl

A forrónál is van forróbb – a következő 5 év

Ej, ráérünk arra még – csak 419 hónapja melegszünk

Tudod, miért ilyen enyhe az idei nyár?

Kettévált a világ – extrém vagy szélsőséges?

Magyarország jobban melegszik és szárad

Az a kritikus 6 fok – film