Nem mindegy, miből eszünk, iszunk

v, 10/20/2013 - 11:06 — FNA

Vajon milyen műanyagból készült az italos flakon, pohár, tányér, mikrózható doboz? Ha polikarbonátból (PC), akkor abból az egészségre káros biszfenol-A (BPA) vegyület szivároghat italunkba, ételünkbe. A vegyület a szervezetbe kerülve a női ösztrogén hormonhoz hasonlóan viselkedik, és a férfi szaporító szervrendszert is károsíthatja. Hogyan kerülhetjük el?

A műanyag dobozok és palackok gyártásához használt biszfenol-A (BPA) egészségkárosító hatásait számos tudományos kutatás megerősítette már: a vegyületet többek közt összefüggésbe hozták az elhízással, a cukorbetegséggel, bizonyos daganattípusokkal és a férfi meddőséggel is. Az ipari adalékanyag használatát ennek ellenére a legtöbb országban hivatalosan biztonságosnak tekintik. A BPA az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kemikália, évente hozzávetőlegesen 2,7 millió tonnát állítanak elő a világon.

A biszfenol-A mára olyannyira beépült a hétköznapi életbe, hogy a fejlett országokban élő emberek 90%-ának szervezetében kimutatható. (Egy amerikai kutatás során a vizsgált 2500 emberi vizeletminta 92%-ában volt jelen a BPA.)

Hormonkárosító - hatása a női ösztrogén hormonhoz hasonló

A vegyület ösztrogénhez hasonló hatását már az 1930-as években felismerték, de gyenge környezeti hatásúnak, veszélytelen ipari kemikáliának tekintették. Azóta azonban több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy a BPA számos egészségügyi problémáért felel.

Harvardi kutatók 2009-es vizsgálata kimutatta, hogy az élelmiszerekkel közvetlen érintkezésben használt műanyagokból BPA jut a szervezetünkbe: a kísérlet során 1 héten át polikarbonát palackból ivó egyetemisták vizeletében a BPA koncentrációja 65%-kal növekedett meg. Sőt a BPA már kis koncentrációban is nagy kockázatot jelenthet, és különösen veszélyezteti a magzatok, csecsemők egészségét. Fred vom Saal, a Missouri Egyetem biológusa szerint a hatéves gyerekek vizeletében például több BPA-ra utaló mellékterméket találtak, mint amennyi a laboratóriumi egereknél később rákot és egyéb egészségügyi problémákat okozott. A BPA a férfi szaporító szervrendszert, elsősorban a heréket is károsíthatja, amit most sikerült emberi szövetmintákon végzett kísérletekkel is igazolni.

A BPA nemcsak az emberre, hanem a vízi élőlényekre, elsősorban a halak reprodukciós és fejlődési folyamataira is hat. 2010-ben egy kanadai kutatás megállapította, hogy hormonszerű vegyi anyagokkal – beleértve a BPA-t – erősen szennyezett folyókban egyes halak populációinak 85%-át tették ki a nőstények, míg a kevésbé szennyezett területeken ez az arány csak 55% volt.

Miben található BPA?

A BPA-t először epoxigyanták adalékanyagaként, az 1950-es évektől pedig polikarbonát műanyagok előállítására használták. Ma már rengeteg használati eszközben jelen van a szemüveglencséktől a mobiltelefonokon át egyes fogtömésekig, de megtalálható a polikarbonát műanyagból készült étel- és italtároló edényekben (pl. cumisüvegek, palackok, ételhordók, műanyag tányérok, mikrózható edények, vízvezetékcsövek, konzervdobozok belső műanyag bevonata stb.) és a PVC műanyagokban.

A BPA elsősorban a táplálkozás során juthat szervezetünkbe. Műanyag italos flakonokból, ételtároló dobozokból, tányérokból, konyhai eszközökből oldódhat az ételekbe, italokba. Kioldódását elősegíti a magas hőmérséklet, az erősen savanyú vagy lúgos pH, a mikrohullám és a hosszú ideig tartó tárolás.

Segít felismerni a műanyag kalauz

A BPA-bevitel csökkenthető a polikarbonát alapú edények és palackok használatának, a belső műanyag bevonatú konzervek fogyasztásának mérséklésével. Ha műanyagból eszel, figyeld a jelzést.

Magyarországon 2003 óta kötelező a műanyagfajták jelölése. A műanyag termék, csomagolás alján, a „körbe nyílban" egy szám látható, kiegészítő betűjelzéssel. Ezek segítik a műanyagfajta beazonosítását, és ezzel az újrahasznosítás előtt a gyűjtést, válogatást. (Az ipar számára csak az egynemű műanyag hulladék értékes.)

A műanyagok jelölése abban is segít, hogy elkerüljük a környezetre, egészségre veszélyt jelenthető műanyagfajtákat: a 03-as jelű PVC-t, vagy a 07-es, 7-es jelű, egyéb (O, Other) kategóriába sorolt műanyagokat, pontosabban az ebbe a 7-es csoportba tartozó polikarbonátból készülteket. Sajnos nem könnyű megállapítani, hogy a 7-es jelű műanyag tárolóedény, flakon, pohár polikarbonátból készült-e és tartalmaz-e BPA-t. Talán segít az eligazodásban, ha tudjuk, hogy a polikarbonát alapú műanyagok üvegszerűen átlátszóak, merevek, könnyűek és nem törékenyek. Egyszerűbb a helyzet, ha a háromszög jelölésben vagy alatt PC (polikarbonát) felirat (is) található.
Általánosságban elmondható, hogy az 1, 2, 4, 5 és 6 újrahasznosítási kódszámokkal jelölt műanyagok nagy valószínűséggel nem, míg a 3-as (PVC - a biszfenol A-t itt antioxidánsként alkalmazzák a gyártás során) és 7-es (PC - polikarbonátok is) kódszámmal jelöltek tartalmaznak BPA-t.
Az üdítőitalos (PET) palackokban ugyan nincs BPA, de van más. Használj üvegpalackot, garantáltan BPA-mentes.

Kanadában már betiltották, az EU is szigorít

A BPA-tartalmú műanyag cumisüvegeket először 2008-ban tiltották be Kanadában, majd több amerikai államban (például Connecticut, Minnesota, Wisconsin) is. A legnagyobb amerikai cumisüveg-gyártók pedig vállalták, hogy önként kivonják BPA-t tartalmazó termékeiket az USA-ból. Európában Dánia és Franciaország döntött a BPA korlátozása mellett a 2011-es EU-s korlátozás előtt.

2010 októberében Kanada toxikus anyagnak minősítette a BPA-t, használatát minden termékben betiltotta.

2011 márciusától tilos a BPA-tartalmú műanyag cumisüvegek előállítása és forgalmazása az Európai Unió területén, de a cumisüvegeken kívül egyéb, élelmiszerekkel érintkező műanyagokhoz (valamint orvosi, sport, elektronikus stb. eszközökhöz) felhasználása az Európai Unióban továbbra is engedélyezett, ám a kioldódási határérték nem haladhatja meg kilogrammonként a 0,6 mg-ot - egy termékben, de naponta sokkal több és többféle ilyen terméket használunk.

Frissítés: 2017-ben végre hivatalosan is elismerték, hogy hormonkárosító a BPA, és a 2018. évi újabb aggasztó kutatási eredmények ismét felkavarták a BPA körüli állóvizet, ezért az EFSA újra vizsgálni kezdi a jelenleg érvényes 0,4 mg/kg kioldódási határértéket - az eredményeket pedig 2020-ra ígérik.

Forrás: kockazatos.hu, origo.hu, hétköznapi kalauz