2023 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

Barkóscinege, vénic-szil, fecskefarkú lepke, lápi póc és társaik hívják fel figyelmünket 2023-ban a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, létüket leginkább az agráripar fenyegeti, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben, mi pedig 2017 óta mutatjuk be őket.

Idén először az év beporzói - a faliméhek

A faliméhek hasznos beporzók, eredetileg más rovarok által a fába rágott járatokban, nádszálak üregében, nádtetőkben, csigaházban, erdők holt fáiban, vagy saját maguk által löszfalakba rágott üregekben hozták létre bölcsőiket. A megtelt üreget sárral zárják le. A rovarszállókba kitett kifúrt fadarabok és nádkötegek elsősorban ennek a méh-csoportnak segítenek a szaporodásban – ők pedig nekünk sok-sok virág beporzásával. Mintegy 350 faliméh (Osmia) fajt ismerünk, mindegyikük a több mint 4000 fajt magában foglaló művészméhek (Megachilidae) családjába tartozik, a fotón pedig a szarvas faliméh (Osmia cornuta) szorgoskodik. Kora tavasszal van a legjobb ideje annak, hogy egy nádcsomóval vagy kifúrt fadarabbal megpróbáljunk faliméheket csalogatni a környezetünkbe. Ezek a magányosan munkálkodó, szorgalmasan nyüzsgő, dundi, pihés méhecskék szelídek, maguktól nem támadnak, nyugodtan gyönyörködhetünk szorgos munkájukban közelről is. Még többet megtudhatsz róluk az MKNE oldalán.

2023 EMLŐSE A VAKOND

A közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt tölti és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal, lárvákkal táplálkozik. Apró szemei, bőrredővel lezárható fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mutatják, hogy alkalmazkodott a speciális életmódhoz. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlős alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll. A mozgékony állatkával ritkábban lehet találkozni, mint a vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai. A túrások olykor bosszúságot okozhatnak, ez azonban eltörpül a vakond talajlazító, rovarkártevő-gyérítő szolgáltatásai mellett. Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével egész Európában elterjedt, a mocsaras, köves, szikes területektől és az intenzíven művelt szántóktól eltekintve szinte minden élőhelyen megtalálható hazánkban is. Több mint 120 éve védett emlős. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk a HOI oldalán.

barkóscinege az év madara

Az év madara a barkóscinege (Panurus biarmicus). Verébhez hasonló termetű, farka hosszú, a csőr sárga, a lábak feketék. A felnőtt egyedeknél a két ivar jól elkülöníthető egymástól. Jelenlétükre jellegzetes, „csilingelő" csapatösszetartó hangjuk utal, ami a sűrű nádasokban segíti az egyedek közti kapcsolattartást. Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítése költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben. Eurázsiai elterjedésű madár, a faj elterjedési területének Európa csak mintegy 15%-át teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5-6000 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán. 

az év fája a VÉNIC-SZIL

A vénic-szil (Ulmus laevis) elsősorban az árterekhez kötődő, nagy alkalmazkodóképességű szilfajunk. Közepes termetű, legfeljebb 25 m magasra növő fa. Törzse erősen ágas, térgörbe, alul nagy gyökérterpesszel. Koronájára szabálytalan alakú, a szabad állású példányok alsó ágai lehajlanak. Vesszői vékonyak, fénylőn sötétzöld, 6–13 cm hosszú levelei váltakozó állásúak, fonákuk enyhén szőrözött, a levélszél kétszeresen, élesen fűrészes. Zöldesvörös virágai egy- és kétivarúak is lehetnek (poligám növény), levélhónaljakból csomókban nyílnak, változó hosszúságú kocsányon csüngenek. Apró, 12–15 mm hosszú lependékterméseinek az éle pillás, a széllel jól terjednek. Élettere a folyószabályozások, az ártéri ligeterdők java részének kiirtása, átalakítása miatt lényegesen lecsökkent. Őshonos szileink közül a szilfavészre legkevésbé érzékeny, ennek ellenére visszaszorulása látványos. Még többet megtudhatsz róluk az OEE oldalán.

KÖZÖNSÉGES TEMETŐBOGÁR Az év rovara a 

A közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo) neve onnan ered, hogy a többi dögevő versenytárs elől eltemeti az elhullott értékes dögöket ivadékai gondozásához. A lárvák nekrofágok, elhullott kisemlősökben, madarakban fejlődnek. A közepes méretű fekete bogár testhossza 12-22 mm, helyenként feltűnő aranysárga szőrökkel. Fekete-sárga szalagmintázatú szárnyfedője nem fedi be teljesen a potrohot. Vöröses csápbunkója, görbült hátsó lábai, az előhát felső szegélyét borító sűrű szőrzete alapján lehet elkülöníteni rokonaitól. Jól fejlett hártyás szárnyuk és kifinomult szaglásuk segítik táplálékuk felkutatásában. Az ivadékgondozásban a hím és a nőstény egyaránt részt vesz. A kikelt lárvákat ciripelő hanggal hívják magukhoz és előemésztett, folyékony táplálékkal etetik, főleg az első időszakban. Ciripelő hangjukat potrohgyűrűik lécének és szárnyfedőik szegélyének összedörzsölésével adják. Európában és Ázsiában széles körben elterjedt. Hazánkban is igen gyakori, főleg erdős helyek lakója, sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt felelhető. Elsősorban éjszaka aktív. Általában két nemzedéke fejlődik évente, imágóival márciustól októberig találkozhatunk. Még többet megtudhatsz róluk az MRT oldalán.

AZ ÉV VADVIRÁGA Borzas len

A borzas lennel (Linum hirsutum) hazánkban száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A kopaszlevelű alfaja gyakran homokpusztákon fordul elő. Mészkedvelő faj. Felegyenesedő szárú, 50–80 cm magas évelő növény. Levelei szórt állásúak, a virágok álfüzért alkotnak. Virágaiban 5 liláskék, 15–20 mm hosszú szirom található, termése gömb alakú tok. Május és július között virágzik. A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév. Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, hazánkban a Tiszántúl kivételével sokfelé előfordul, az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MBT oldalán. 

FECSKEFARKÚ PILLANGÓ Az év lepkéje

A fecskefarkú lepke (Papilio machaon) alapszíne általában halványsárga. Jellegzetes fekete mintázatú szárnyai közül a hátsókon kék pikkelyekből álló sávok, egy-egy pirosas-narancsos szemre emlékeztető folt és egy-egy faroknyúlvány látható. Hernyója fiatalon madárürülékre emlékeztet, így tud észrevétlen maradni a ragadozók előtt. Az utolsó vedlés után alapszíne élénk sárgászöldre vált, fekete harántsávokkal és sárgás-pirosas pontokkal jelezve a ragadozóknak rossz ízét, mérgezőségét. Széles körben elterjedt faj; majdnem az egész északi féltekét benépesíti Észak-Amerikától Európán és Észak-Afrikán át Ázsiáig. Hazánkban országszerte elterjedt. Március-április fordulóján, az első melegebb napokon kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg, akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt egyes területeken igencsak megfogyatkozott. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft; a Vörös Könyvben szereplő faj. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

AZ ÉV GOMBÁJA Disznófülgomba 

A nyáron termő, feltűnő méretű és különleges színű disznófülgomba (Gomphus clavatus) 4-10 cm széles, 2-6 cm magas, tölcsér alakú, bunkós, felül lecsapott pereme szabálytalanul hullámos. Felszíne sima, ibolyás színű, később sárgásokkerre kifakuló. A termőtest lefelé keskenyedő, a tövénél fehéren nemezes. Középhegységi, hegyvidéki elterjedésű, főleg meszes alapkőzetek, bükk, jegenyefenyő és luc alatt fordul elő, hazánkbanfőleg erősen savanyú talajú bükkösökben. Élőhelyeinek degradációja, az erdőtalajok eutrofizációja, a klímaváltozás és a helytelen erdészeti beavatkozások veszélyeztetik a faj fennmaradását. Európában az 1980-as évektől kezdődően termőhelyein jelentősen megritkult, több országban is kipusztultnak számít. Az Európai Tanács a Gombák Védelmére (European Council for Conservation of Fungi) felvette az európai védelemről szóló javaslatába. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MMT oldalán.

ALPESI GŐTE AZ ÉV HÜLLŐJE

Az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris) hazánk egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűje. Testhossza 8-12 cm, a hím hátoldala kékes-palaszürke, a nőstényé zöldes-szürkés, márványozott. Nászidőszakban a hímek gerincvonalán a fejtetőtől a farokvégig sárgásfehér él húzódik, szabályos sorban sorakozó sötét foltokkal, amit alulról azúrkék csík határol. Hasa egyszínű narancssárga. A nőstény hasa is narancssárga, de nincs háti éle. Általában március végén, április első felében bújik elő, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul. Szeptember végén, október elején vonul telelni sziklák, gyökerek alatti üregekbe, vastag avar alá. Tápláléka vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll. Hazánk középhegységeiben hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban (Őrség, Bakony, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység) fordul elő, főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben. Alapvetően hegyvidéki állat, Nyugat-Európától Délkelet-Európáig nagy elterjedési területen fordul elő, de behurcolták Nagy-Britanniába, Finnországba, sőt Új-Zélandra is. Magyarországi fennmaradása veszélyben forog, legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése, az elhibázott haltelepítés, a vizek szennyezése veszélyezteti. Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

Az év gyógynövénye a vadgesztenye

2023-ban a vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) választotta az év gyógynövényének a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya. A vadgesztenye  Délkelet-Európában honos, Magyarországon dísznövényként ültetett fa, amelynek barna, dió méretű magjait alkalmazzák gyógyászati célra. A vadgesztenye kéregből kivont eszkulin külsőleg összheúzószer, napvédő készítmények alkotórésze, mivel az ártalmas UV-sugárzást elnyeli. A magot a népi gyógyászat főként vizenyők, értágulatok, lábszárfekély, ödémák megszüntetésére alkalmazta, a modern fitoterápiában hasonló területeken használják ma is. Ezenkívűl reumatikus fájdalmakat, különböző erdetű vérzéseket is kezeltek vele. A magból az ipar zsírosolajat, alkoholt, cserzőanyagot, valamint dextrin ragasztóanyagot is előállít, szaponintartalma révén mosószer is készíthető belőle. A vadgesztenye termés szaponinok (általában eszcin) tartalmú alkoholos kivonatainak gyógyhatása humán vizsgálatokban már bizonyítást nyert - enyhíti a visszeresség okozta panaszokat (lábfeszülés, alsó végtagi fájdalom, nehézlábérzés), és mérhetően javítja a betegségre jellemző paramétereket (vérkeringés, vénás pangás, ödéma). Még többet megtudhatsz róluk a GYSZT oldalán.

lápi póc az év hala

A fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri) apró termetű, zömök testű halunk, mely kissé nyújtott, oldalról lapított. Farokúszója szabályosan lekerekített, kerekded mellúszóit, valamint az úszóiban található úszósugarakat egymástól külön-külön is képes mozgatni. Ezen sajátosságának köszönheti a „kutyahal" elnevezést. A vízszabályozások következtében az egykor tömeges állományú faj létszáma és élőhelyének kiterjedése egyaránt jelentősen csökkent. A lápi póc további fennmaradását az egyre gyakoribbá váló száraz periódusok, valamint a Kelet-Ázsiából származó inváziós amurgéb is fenyegeti. Fokozottan védett, bennszülött halfajunk, eszmei értéke példányonként 250 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk a Magyar Haltani Társaság oldalán.

Kapcsolódó cikkek

Veszélyben a sokféleség

Az embert is érinti az új kihalási hullám

Eltűnt 420 millió madár

Az állatfajokat főleg a mezőgazdaság fenyegeti

Fák nélkül nem lesz elég élelem 

Magunk alatt a fát 

2019 madara, fája, rovara, hala, vadvirága 

2020 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

2021 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

2022 madara, fája, rovara, hala, vadvirága