Tisztább levegőt – környezetvédelmi világnap 2019

sze, 06/05/2019 - 05:24 — FNA

Világszerte már évente 7 millió ember hal meg amiatt, hogy szennyezett levegőt kénytelen belélegezni. Egyre szennyezettebb a levegő, ebben Magyarország Kínát is megelőzte. Az idei környezeti világnap házigazdája Kína, ahol súlyos a légszennyezettség.

Csak Magyarországon évente 50 000 ember fog meghalni a légszennyezettség miatt 2030-ra, ha nem csökkentjük a szennyezést. A 4. legrosszabb levegőjű EU-országként szereplünk az uniós rangsorban; még Kínában és Indiában is jobb a levegő, mint Magyarországon.

Lélegezni muszáj - 10 : 9 érintett

Ha tudjuk a légszennyezés okát, és azt, hogy miként hat egészségünkre és a környezetre, akkor könnyebben tehetünk ellene. Világszerte 10 emberből 9 kénytelen belélegezni olyan levegőt, amelynek a szennyezettsége meghaladja a biztonságos szintet a WHO szerint. Aligha kétséges, hogy tennünk kell ez ellen. Lélegezni muszáj.

• Háztartások – a lakás légszennyezésének fő forrása a főzés, fűtés, világítás, ha ahhoz fosszilis tüzelőanyagot (szén, olaj, gáz), fát vagy egyéb szerves anyagot (biomasszát) égetünk el. Évente mintegy 3,8 millió ember idő előtti halálát okozza a beltéri légszennyezettség, különösen a fejlődő világban.
• Ipar – sok országban az energiatermelés a légszennyezés fő forrása. A szénerőművek nagyban hozzájárulnak a szennyezéshez, míg a hálózaton kívüli területeken a dízel generátorok adnak okot növekvő aggodalomra.
• Közlekedés – a globális közlekedési ágazat közel egynegyede olyan üzemanyagot éget el, ami szén-dioxiddal szennyezi a légkört, és ennek aránya növekszik. A közlekedés kibocsátása közel 400 000 ember idő előtti halálát okozza.
• Mezőgazdaság – a légszennyezés két fő forrása az állattartás, ami metánnal és ammóniával szennyez, és a mezőgazdasági hulladék égetése. A világszerte kibocsátott üvegházgáz 24%-áért a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a földhasználat változása felel.
• Hulladék – a szabadtéri szemétégetésből és a lerakókba kerülő szerves hulladékból káros dioxinok, furánok, metán és szén-dioxid kerül a légkörbe. Becslések szerint globálisan a hulladék 40%-a ég el a szabadban, nyílt tűzön.
• Egyéb források – nem minden légszennyezés emberi eredetű. A vulkánkitörések, a porviharok és egyéb természeti jelenségek is okozhatják. A homok- és porviharok különösen fullasztóak.

Átlag 2 évvel rövidítheti meg életünket

A légszennyezés többek között agyvérzést, légúti fertőzéseket, asztmát, tüdőrákot, szív-, érrendszeri és májbetegségeket okozhat.

A haláleseteknél világszerte a szívproblémák 24%-a, az agyvérzések negyede, a tüdőproblémák 43%-a és a tüdőrák kialakulásának 29%-a írható a légszennyezettség számlájára. Egyre gyakoribb a krónikus a légúti betegség (COPD - gyulladásos tüdőelégtelenség, légzési fogyatkozás), 2020-ra várhatóan minden harmadik haláleset okozója lesz, amelynek 15-20%-a nem dohányzóknál alakul ki; hazánkban a becslések szerint már 500-600 ezer ember érintett – hangzott el egy Budapesten rendezett nemzetközi népegészségügyi konferencián.

A most született gyerekek várható élettartamát 20 hónappal rövidíti meg a légszennyezettség. Ázsiában a legsúlyosabb a helyzet, ahol 2017-ben minden tíz halálozásból egyben szerepet játszott az egészségtelen levegő, és ezzel több halálesetet idézett elő, mint a malária és a közúti balesetek.

Idén Kína a házigazda

Két évvel az első civil kezdeményezésű Föld napja után – amikor is 25 millió amerikai emelte fel a szavát a környezet védelmében –, az ENSZ közgyűlése környezetvédelmi világnappá nyilvánította június 5-ét, az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciájának kezdőnapját. Az „Ember és bioszféra" című ENSZ-konferenciát 47 évvel ezelőtt tartották Stockholmban 1972. június 5-16. között.

Azóta a világnap központi rendezvényeinek minden évben más ország ad otthont mindig más témát kiemelve. Az idei rendezvények házigazdája Kína, és témája a súlyos légszennyezés visszaszorítása.

Forrás: FNA/ENSZ-WED