Kína megfelezi húsfogyasztását

k, 07/05/2016 - 22:25 — FNA

Az utóbbi évtizedekben közel ötszörösére nőtt a húsfogyasztás Kínában, ami fenntarthatatlan. A klímavédők nagy örömére Kína 2030-ig 50%-kal csökkentené húsfogyasztását, és ez az 1,3 milliárdos népességű Kínában jelentős környezeti, egészségi előnyökkel járna.

Kína egészségügyi minisztériuma (és a dietetikusok) étrendi ajánlása szerint húsból fejenként napi 40-75 g elég. Ha ezt 2030-ig sikerülne fokozatosan elérni, akkor addigra 50%-kal csökkenne a kínai húsfogyasztás, amely jelentősen visszafogná az üvegházgázok kibocsátását, és orvosolná a lakosság egészségügyi problémáinak egy részét, többek között az elhízást és a cukorbetegséget.

Ha sikerül megfelezni a fogyasztást, akkor 2030-ig 1 milliárd tonna CO2-egyenértékű szennyezővel kevesebbet bocsát a légkörbe a kínai húsipar, az előre jelzett 1,8 milliárd tonna helyett.

Az új klímabarát étrend népszerűsítésében két hollywoodi híresség a kínai kormány szövetségese: a színész Arnold Schwarzenegger és a rendező James Cameron. (Schwarzenegger már a 2015. decemberi párizsi klímacsúcson is szót emelt a túlzott húsfogyasztás ellen.)

A globális felmelegedésért felelős gázok 14,5%-a ugyanis a haszonállatok tartásából, fogyasztásából ered, ami több, mint amennyit az egész közlekedési szektor kibocsát. Az állattartás ráadásul egy jóval erősebb üvegházhatású gázzal, metánnal is szennyez, és a trágyázás, a termőföldek, legelők terjeszkedése szintén növeli a szénkibocsátást.

Kína jelenleg a világ húsfogyasztásának 28%-áért felel, és ennek fele sertéshús. Kína ezzel még csak nem is áll az élen, több mint tucatnyi ország előzi meg az egy főre jutó húsfogyasztásban – például egy átlagos amerikai vagy ausztrál kétszer annyi húst fogyaszt, mint egy kínai. (A magyar lakosság is az egészséges mennyiség kétszeresét, évi 56 kg húst eszik – és ebben nincs benne az olyan állati eredetű élelem, mint a tej, tojás, hal, zsiradék).

Ötször több fogy

A hús sok kínai számára mára mindennapi alapétellé vált. 1982-ben egy átlagos kínai mindössze 13 kg húst evett egy évben, a marhahús ritka kincs volt, nem véletlenül hívták a „milliomosok húsának".

Ám miközben Kína globális gazdasági nagyhatalommá nőtte ki magát, az új, gazdagodó rétegek étrendje is megváltozott. A mai átlagos kínai 63 kg húst eszik évente, és ha nem változnak a szokások, akkor ez 2030-ig további 30 kg-mal lesz több fejenként.

A húsfogyasztás várható növekedése Kínában évi 233 millió tonna üvegházgázzal terhelné a légkört a WildAid szerint, és növekvő terhelésnek tenné ki az ország vízkészletét, amelyet már most is veszélyeztetnek a szennyezett folyók és talajvizek. A szervezetet is túlterheli a sok állati – hozzávetőleg 100 millió kínai szenved cukorbetegségben, ami arányosan több, mint bármely más országban.

Kína 20 millió tonnával több hús és tejtermék fogyasztására számíthat 2020-ig, és az „étrendváltás létfontosságú" ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a tavalyi párizsi klímacsúcson elfogadott 2 Celsius-fokot - a Chatham House 2014-es kutatása szerint.

„A globális felmelegedés megfékezése a tudomány, a politikai és gazdasági döntéshozók felelőssége, ám ne feledjük, hogy az állampolgárokon is nagyon sok múlik – változtatniuk kell étkezési szokásaikon" – jelentette ki Li Csünfeng, a kínai nemzeti klímaváltozásért és nemzetközi összefogásért felelős stratégiai központ elnöke. A kormány által ajánlott új étrend a húsfogyasztást fejenként évi 14-27 kg-ra csökkentené.

Disznó a háztető alatt

A kínai kormány elkötelezettsége ellenére lehet, hogy nehéz lesz meggyőzni a növekvő középosztályt. A húsevéshez erős kulturális tradíciók is kötődnek, különösen a sertéshez – az otthont jelölő kínai írásjel egy disznót szimbolizál a háztető alatt.

Mostanában a kínai cégek állatfarmokat és földet vásárolnak az Egyesült Államokban és Ausztráliában, hogy biztosítani tudják az ország marhahús- és tejtermék-igényét. 2013 végén a kínai Senghuj cég megvette az USA sertéstenyésztéssel foglalkozó legnagyobb cégét, a Smithfield Foods-ot, hogy lépést tartson a kereslettel.

„Kína húsfogyasztása csillagászati" – mondta Jeremy Haft, a washigtoni Georgetown Egyetem professzora, aki 2015-ben könyvet jelentetett meg a kínai gazdasági növekedés árnyoldalairól – „Kína húsigénye növekedni fog és ez munkahelyeket jelent rengeteg amerikai húsüzemben. A légkört a keletkező metán továbbra is melegíti majd, de az már az USA-ból kerül ki."

Nem csak Kínában kellene kevesebb húst enni – az Oxford Martin School kutatóinak idei publikációja szerint a vegetarianizmus széles körű elterjedése 2/3-dal csökkentené a világ üvegházgáz-kibocsátását.

Forrás: FNA/TheGuardian, fordította: Dombi Zsófia