A húsadó segítene megmenteni a Földet

A klímaváltozást lassító tervek „szinte teljesen figyelmen kívül hagyják” a húsfogyasztás csökkentését a londoni Chatham House kutatóintézet elemzői szerint. Egy megfelelő mértékű adó 14%-kal csökkenthetné az éghajlatot és a környezetet, az egészséget terhelő jelenlegi túlzott húsfogyasztást. Ez nem kevés, és nyilván nem véletlenül időzítették elemzésük megjelenését a párizsi klímacsúcs előestéjére.

A világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége. 7,2 milliárdan vagyunk, és "jólétünket" ma már 65 milliárd vágóállat szolgálja a FAO szerint. A haszonállat-tartás ma már a globális üvegházgáz-kibocsátás közel 15%-áért felelős – ugyanannyiért, mint amennyi az autók, repülők, vonatok és hajók összes kibocsátása.

Ennek ellenére „szinte teljesen figyelmen kívül hagyják" a haszonállat-tartó agrárágazat hatását a felmelegedésre a klímaváltozást lassító intézkedések tervezésénél a neves londoni Chatham House kutatóintézet szerint.

Egy megfelelő mértékű „karbon-húsadó" 14%-kal csökkenthetné az éghajlatot és környezetet terhelő jelenlegi túlzott húsfogyasztást az intézet szerint. (Nagy-Britanniában a marhahús kilójának ára átlag 12 font, ezt 1,76 font "karbonadóval" kellene növelni ahhoz, hogy a fogyasztás csökkenése elérje az intézet által várt mértéket.)

A húsra kivetett „karbonadó" bevételéből támogatni lehetne egy olyan egészségesebb, több zöldséget, hüvelyeseket, gabonát, gyümölcsöt tartalmazó étrendet, amely a környezetet is kevésbé károsítja – javasolják a Chatham kutatói.

A haszonállatok közül a szarvasmarha- és a juhtartás a leginkább környezetterhelő, mivel az állatok tetemes mennyiségű takarmányának termesztése, szállítása, valamint a kérődző állatok emésztése során kibocsátott üvegházgáz egyaránt melegíti a légkört. 

Utálod a szélkerekeket? Egyél kevesebb húst

Általában kétszer annyi húst, állati eredetű élelmet esznek az angolok, mint amennyi egészséges - ha a "karbonadó" hatására csökkenne a húsfogyasztás, az a kutatók szerint csökkentené az egészségügyi kiadásokat is. (A magyar lakosság körében alapvetően a húsalapú étrend a meghatározó - ételeink közel 70%-a állati eredetű termék.) A túlzott húsfogyasztás azonban a haszonállat fajtájától függetlenül – legyen az vörös hús, csirke, virsli, hurka vagy felvágott – egyértelműen túlterheli a környezetet és üvegházgázokkal a Föld légkörét.

A kutatók elismerik, hogy politikai szempontból nem tartozna a népszerű intézkedések közé a húsokra kivetett „karbonadó", ám felmérésük szerint „a kormányok túlbecsülik a lakosság reakcióját az árak növekedésére és az élelmiszer-vásárlások változására".

Az elemzők szerint a közbeszerzéssel is jelentős mértékben lehetne befolyásolni a húsfogyasztást, tekintve, hogy a hús „karbonadóval" növelt ára miatt a közbeszerzéssel kiválasztott szolgáltatók kevesebb állati eredetű élelemmel látnák el az iskolák, kórházak, börtönök és a fegyveres erők konyháit, ezért azok több növényi alapú ételt kínálnának.

A kibocsátást csökkentő jelenlegi – elsősorban az energia és a közlekedés kibocsátását mérséklő – globális felajánlások hatására a globális felmelegedés még ebben a században elérné a +2,7 Celsius-fokot az előrejelzések szerint.

Ha a globális húsfogyasztást az egészséges mértékre csökkentenénk, az egynegyedével visszafogná a kibocsátásokat, és lehetővé tenné, hogy ne lépjük át azt a 2 Celsius-fokos fordulópontot, amely fölött a felmelegedés már súlyosan veszélyezteti a legfontosabb természeti rendszereket és az emberi közösségeket az éghajlatkutatók szerint.

Forrás: TheTelegraph/FNA

Kapcsolódó cikkek

Étkezésünk lábnyoma

Túlsúlyban vezetünk

Legalább felezd meg

Étrend és éghajlat

Húsmentes hétfő

Mennyi kolbászt, virslit egyek?

Túlhasználat