Globális égés - 2024 új csúcsot hozott
„Egy évtizednyi halálos hőség, az éghajlat összeomlása valós időben” – jelentette ki az ENSZ főtitkára újévi üzenetében. Az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb, és mindegyik rekorddöntő év volt, beleértve az új csúcstartó 2024-es évet. A légkört melegítő szennyezők kibocsátása pedig tovább nő. Tenni kéne végre. Többet.
Gyógyító erdőjárás receptre – már nálunk is
Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek – oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Legyen az egy városi park vagy egy közeli erdő vagy zöldellő hegyvidék, az ott töltött idő gyógyító hatása, különösen mentális betegségek esetén, ma már tudományosan bizonyított. Ezért is fontos lenne természeti környezetünk védelme, megőrzése, mert annak pusztulása negatívan hat mentális egészségünkre.
A klímaváltozás csak tünet
2023 volt az eddigi legmelegebb év 1850 óta, 0,15 fokkal meghaladva az eddigi rekorder 2016. év hőmérsékletét. Mindkét év erős El Nino év, ahogy 2024 is az lesz. Az El Nino melegítő hatását fokozza a növekvő emberi kibocsátás. A növekvő kibocsátással járó életmódunkkal bolygónk létfenntartó stabilitását kockáztatjuk.
Feszegetjük létünk határait 2. - hatot már átléptünk
Már átlag 1,2 fokkal melegítettük föl a Földet – ám a gyorsuló ütemű klímaváltozás csak tünet, életmódunk, növekvő népességünk növekvő fogyasztási szokásainak tünete. A világ lakható területeinek már több mint a felét átalakítottuk növénytermesztésre és állattartásra, és már 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
Minden héten Föld napja - heti kihívás
A jeles nap Földünk eltartóképességének határaira, védelmére hívja fel a figyelmet, arra, hogy mit tehetünk mi. Negyedszázad alatt sokat tettünk, együtt iskolákkal, civilekkel, ám mégsem eleget – gyorsul a felmelegedés, és a változáshoz alkalmazkodnunk kell, évi egyetlen nap már kevés...
Fogy az időnk, tennünk kell végre
Tartós hőhullámok, aszályok, villámárvizek idején egyre többen szorongunk, mi lesz még – pedig globálisan még „csak” átlag 1,1 fokkal van több, mint az iparosodás kezdetén. És már ez is mennyi szélsőséges változással jár. Márpedig a 1,5 fokot már nem kerülhetjük el, és ha sürgősen nem változtatunk, 30 év múlva már 2 fok körül járunk… Fogy az időnk, de még tehetünk ellene.
Egyre több a beton – romló hazai helyzetkép
Pazarló az anyaghasználatunk, nőtt az építési nyersanyagok (kavics, homok, egyéb) kitermelése, több energia fogy, csökken a megújulók aránya és a talajok foszfortartalma, több műtrágyát és vizet használ az agrárium, romlik vizeink, erdeink, természeti élőhelyeink ökológiai állapota, nőtt a légszennyezés, a káros üvegházgáz-kibocsátás 2013 óta.
Élj műanyag nélkül – könnyebb, mint hinnéd I.
Persze lehetetlen teljesen megszabadulni tőle, de néhány könnyen betartható tipp megfogadásával a mennyiségét igenis felezheted. Nem kell mindjárt ökohőssé válni, elég hetente egy újabb javaslatot kipróbálni, és kitartóan addig csinálni, amíg egymás után mindegyik észrevétlenül napi rutinná válik. Olcsóbb a tartós. A műanyag már nem menő.
Magyar világrekord – benne vagyunk a hétben
Világszerte csak hét országban nincs független környezeti tárca - Magyarország az egyik egy ENSZ-kutatás világtérképe szerint! Európában pedig az egyetlen olyan ország, ahol volt, de már nincs független környezeti tárca, és a terület csak alacsonyabb szintű képviseletet élvez. Egészségünk és pénzünk is bánja.
Az emberiség legnagyobb dilemmája
„Nem azért vagyunk bajban, mert sokan vagyunk, hanem azért, mert egyre többet akarunk fogyasztani, és erre a Földön nincs lehetőség. Szerintem ez a világ legnagyobb kérdése.” Szarka László geofizikussal, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatójával folytatott beszélgetés rövidített, szerkesztett változata.